Horkolás és fejfájás: ezek az alvási apnoe tünetei is lehetnek
Az alvási apnoe egy gyakori alvászavar, amely alvás közben hosszabb légzési szüneteket okozhat.
A legtöbb alvási apnoéban szenvedő ember olyan tüneteket tapasztal, mint a hangos horkolás és a nappali álmosság. Az alvási apnoe két fő típusa az obstruktív alvási apnoe (OSA) és a centrális alvási apnoe (CSA).
Mik a legfontosabb tudnivalók?
Az OSA esetében a légutak alvás közbeni beszűkülése légzési zavarokhoz vezet. A CSA esetében a légzési zavarokat az agy és a légzésben részt vevő izmok közötti kommunikáció hiánya okozza.
Ezek a légzési zavarok csökkentik az alvás minőségét és ha nem kezelik őket, súlyos egészségügyi következményekhez vezethetnek.
- Az alvási apnoe olyan légzési rendellenesség, amely alvás közben ismételt légzéskimaradásokat okoz.
- Az alvási apnoe tünetei közé tartozhat a horkolás, a fejfájás és a túlzott álmosság.
- Az obstruktív alvási apnoe akkor fordul elő, amikor a torokizmok csökkentik a levegő átáramlásához szükséges helyet.
- Az alvási apnoe diagnosztizálható alvásvizsgálatot vagy otthoni alvási apnoe-tesztet követően.
- A kezelés csökkentheti a tüneteket és más egészségügyi problémák kockázatát.
- Az otthoni alvásvizsgálat segíthet megállapítani, hogy megfelel-e az alvási apnoe diagnózis kritériumainak.
Mi az alvási apnoe?
Az alvási apnoe az alvással összefüggő légzészavarok egyik típusa, az alvászavarok egy csoportja, amelyet alvás közbeni rendellenes légzés jellemez. Az alvási apnoéban szenvedő embereknél alvás közben ismételten rövid ideig tartó légzéscsökkenés vagy légzésszünet jelentkezik. Bár ezek a légzéskimaradások miatt az illető időszakosan felébred, és csökkentik az alvás minőségét, az alvók esetleg nem ébrednek fel teljesen, és nem is tudják, hogy az éjszakai légzésük rendellenes.
Az alvási apnoénak több típusa létezik, amelyeket a légzési zavarok oka szerint kategorizálnak.
Obstruktív alvási apnoe
Obstruktív alvási apnoe (OSA) akkor fordul elő, amikor a légutak a torok hátsó részén alvás közben beszűkülnek vagy elzáródnak, ami horkolást okozhat, mivel a levegő nem tud normálisan áthaladni. A légúti elzáródásra válaszul a személy általában felébred, megfeszíti a torok izmait, és többször zihál vagy mély levegőt vesz, amit gyakran horkantáshoz vagy fulladáshoz hasonló hangok kísérnek.
Az obstruktív alvási apnoe az alvási apnoe leggyakoribb típusa. Becslések szerint a felnőttek 10-30 százalékát érinti.
Központi alvási apnoe
A központi alvási apnoe (CSA) az agy és a légzést irányító izmok közötti kommunikáció zavarával jár. Ennek eredményeként a légzés felszínessé válhat és átmeneti szünetekkel járhat. A centrális alvási apnoe előfordulási gyakorisága alacsony az obstruktív alvási apnoéhoz képest. Becslések szerint kevesebb, mint 1 százalék.
Az alvási apnoe kockázati tényezői
Több tényező befolyásolja az alvási apnoe kialakulásának esélyét, és ezek a tényezők eltérőek az OSA és a CSA esetében.
Az obstruktív alvási apnoe kockázati tényezői
Az obstruktív alvási apnoe elsődleges kockázati tényezői az életkorral, a nemmel, a testtömeggel, valamint a fej és a nyak területének bizonyos anatómiai jellemzőivel kapcsolatosak.
Életkor: az obstruktív alvási apnoe kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő, egészen a 60-as és 70-es évekig.
Nem: a férfiak vagy a születéskor férfinak rendelt személyek általában nagyobb valószínűséggel szenvednek obstruktív alvási apnoéban, különösen a felnőttkor korai szakaszában.
Fej és nyak anatómiája: az obstruktív alvási apnoe gyakrabban fordul elő azoknál az embereknél, akiknek bizonyos anatómiai jellemzői vannak, például nagyobb a nyelvük és rövidebb az alsó állkapcsuk.
Testsúly: több tanulmány összefüggést talált a magasabb testtömegindex (BMI) és az obstruktív alvási apnoe kialakulásának fokozott kockázata között.
Dohányzás: egyes kutatások szerint az obstruktív alvási apnoe kockázata észrevehetően magasabb azoknál, akik dohányoznak.
Hormonális eltérések: az olyan hormonális állapotok, mint a pajzsmirigy alulműködése vagy a növekedési hormon túlzott termelése növelhetik az OSA kockázatát.
Alvási pozíció: az alvási apnoe kialakulhat vagy súlyosbodhat, ha az emberek a hátukon alszanak.
Családban előforduló alvási apnoe: ez összefügghet a fej és a nyak anatómiai jellemzőivel, amelyek a családtagok között hasonlóak.
Orrdugulás: az orron keresztül történő nehézlégzés összefüggésbe hozható az OSA nagyobb valószínűségével.
Alkohol és egyes gyógyszerek használata: az alkohol és néhány vényköteles és kábítószeres gyógyszer összefüggésbe hozható az obstruktív alvási apnoe megnövekedett kockázatával.
Bizonyos egészségügyi állapotok: az egyes egészségügyi problémákkal, köztük számos szív- és tüdőbetegséggel küzdő embereknél nagyobb lehet a hajlam az OSA kialakulására.
A központi alvási apnoe kockázati tényezői
A központi alvási apnoe leggyakrabban egyéb probléma, például az agytörzset érintő fertőzés vagy sérülés következményeként alakul ki.
Életkor: a 65 évesnél idősebbeknél fokozottan fennáll a központi alvási apnoéval egyező légzési zavarok kockázata.
Nem: ez összefügghet bizonyos nemi hormonok szintjével.
Bizonyos gyógyszerek használata: az opioidok és egyes vényköteles gyógyszerek krónikus használata befolyásolhatja a légzést, és összefüggésbe hozták a CSA magasabb kockázatával.
Nagy magasságban való tartózkodás: a nagy magasságban eltöltött idő összefüggésbe hozható a CSA-val az oxigén csökkent szintje miatt.
Az alvási apnoe diagnosztizálása
Alvászavar tüneteinek megléte esetén először a háziorvoshoz ajánlott fordulni. A háziorvos a beteg kikérdezésével, fizikális vizsgálattal és laboratóriumi vizsgálattal felméri, hogy állhat-e valamilyen kórállapot a panaszok hátterében, majd szükség esetén a területileg illetékes alváslaboratóriumba irányítja a beteget. Az alvási apnoe diagnosztizálása az ún. alvásmedicinában jártas szakorvos feladata.
A kivizsgálás első lépése a kórelőzmény felvétele és a kockázati tényezők számbavétele. Ezt követően alapszintű fül-orr-gégészeti vizsgálatra kerül sor, annak megállapítása érdekében, hogy van-e elzáródás a felső légutak területén, és ha igen, az hol helyezkedik el és milyen mértékű. A következő lépés a beteg alvásának megfigyelése, ami kivitelezhető a beteg otthonában vagy alváslaboratóriumban.
Otthoni alvásvizsgálat
A beteg egy mérőeszközt kap, amelyet hazavisz éjszakára, és másnap visszaviszi az alváslaboratóriumba, ahol kiértékelik a műszer által rögzített adatokat. A készülék az éjszakai alvás folyamán rögzíti a vér oxigénszintjét, a légáramlást és a légzési tevékenységet, a szívfrekvenciát (pulzusszám), valamint a horkolást.
Alváslaboratóriumban végzett vizsgálat
Az alvás elemzését szolgáló vizsgálat az ún. poliszomnográfia, amelynek során a beteg testének különböző pontjain elektródákat és érzékelőket helyeznek el, annak érdekében, hogy megfigyeljék a szervezet alvás közbeni működését. A poliszomnográfia az alábbi vizsgálatok elvégzésére alkalmas:
- elektroenkefalográfia (EEG): az agyhullámok megfigyelése;
- elektromiográfia (EMG): az izomtónus monitorozása;
- a mellkas és a has mozgásainak rögzítése;
- az orron és szájon keresztüli légáramlás rögzítése;
- pulzus-oximetria: a szívfrekvencia és a vér oxigéntelítettségének mérése;
- elektrokardiográfia (EKG): a szív elektromos aktivitásának rögzítése.
Az obstruktív alvási apnoe kezelései
A torokban lévő szövetek eltávolítására és a légutak kitágítására szolgáló műtét olyan betegek számára jelenthet kezelési lehetőséget, akiknek a légutakat elzáró szövetek akadályozzák. A sebészeti kezelés egy másik típusa egy olyan eszköz beültetését igényli, amely stimulálja a légzés szabályozását segítő ideget.
Az obstruktív alvási apnoe kezelésében életmódbeli változtatások segítenek a tünetek enyhítésénen. Ezek a következők lehetnek:
- A BMI csökkentése fogyással
- Rendszeres testmozgás, amely fogyás nélkül is csökkentheti az OSA tüneteit.
- Az alvási pozíció megváltoztatása a háton alvás elkerülése érdekében
- Alkoholfogyasztás csökkentése
A központi alvási apnoe kezelései
A központi alvási apnoe kezelése gyakran a rendellenes légzést okozó problémára összpontosít. Ha az alvászavarok enyhék, a kiváltó ok kezelése lehet az egyetlen, amire szükség van.
Ha azonban a központi alvási apnoe tünetei tartósan fennállnak vagy súlyosak, további kezelést javasolnak a légzés javítása érdekében, miközben megpróbálják megoldani az alapproblémát is. Ez magában foglalhatja a PAP-készülékek használatát az alvás közbeni egyenletesebb légzés elősegítése érdekében. Lehetséges kezelések közé tartozik a kiegészítő oxigénterápia vagy olyan gyógyszerek alkalmazása, amelyek felgyorsíthatják a légzést.
Az alvási apnoe szövődményei
A hatékony kezelés megelőzheti vagy megoldhatja az alvási apnoe súlyos szövődményeit, de ha az állapotot nem kezelik, hatással lehet az egészségre és a mindennapi életre.
Az alvási apnoe csökkenti az alvás minőségét és a szervezet oxigénszintjét. Emiatt az obstruktív alvási apnoe számos kockázattal jár::
- Autóbalesetek a fáradt vezető miatt
- Szív- és érrendszeri betegségek, például magas vérnyomás, stroke, szívelégtelenség, szívbetegségek és rendellenes szívverés.
- Anyagcserezavarok, beleértve a 2-es típusú cukorbetegséget
- Pulmonális hipertónia, azaz magas vérnyomás a tüdő artériáiban, amely túlzottan megterheli a szívet.
- Memória- és koncentrációs zavarok
- Hangulatzavarok, beleértve az ingerlékenységet és a depresszió magasabb kockázatát.
- Nem alkoholos zsírmájbetegség, amely a májban lévő zsírlerakódások növekedését jelenti, ami súlyos májkárosodáshoz vezethet.
- Műtét során az altatással kapcsolatos veszélyek
Alvási apnoe gyermekeknél
Alvási apnoe előfordulhat gyermekeknél is. Az OSA-ban szenvedő gyermekek általában nem tapasztalnak olyan mértékű nappali álmosságot, mint az alvási apnoéban szenvedő felnőttek. Ehelyett olyan tüneteket mutathatnak, mint a hiperaktivitás, tanulási nehézségek vagy viselkedési problémák.
Kezelésének célja a kiváltó ok megszüntetése, ami az esetek döntő többségében az orr- és garatmandulák együttes műtéti eltávolításával, illetve a megnagyobbodott garatmandula egy részének vagy egészének műtéti eltávolításával valósítható meg. Amennyiben az alvási apnoe gégefejlődési rendellenesség, jelentős mértékű orrsövényferdülés vagy orrkagylóduzzanat miatt alakult ki, fül-orr-gégészeti beavatkozás válhat szükségessé.
Az alvási apnoe megelőzése
Az alvási apnoe kialakulásának kockázata valamelyest csökkenthető a betegség kialakulásához vezető egyes életmódbeli okok megszüntetésével.
Mit tehet alvási apnoe esetén?
Amennyiben valaki alvási apnoéban szenved, nagyon fontos, hogy leszokjon a dohányzásról, amihez dohányzás leszokást segítő program keretében kaphat segítséget. Túlsúly vagy elhízás esetén törekedni kell a testsúly normalizálására, amit kiegyensúlyozott táplálkozás és rendszeres testmozgás révén, ha szükséges, dietetikus szakember segítségével valósulhat meg. Lefekvés előtt 4 órával már kerülni kell az étkezést, az alkoholfogyasztást, utóbbi napközben is csak mérsékelten javasolt. Kerülendő a nyugtató- és altatószerek használata is. Mivel a felső légút elzáródása szempontjából a hanyatt fekvő testhelyzet a legveszélyesebb, a beteg aludjon a háta helyett az oldalára fordulva, illetve megemelt felsőtesttel.
Az alvási apnoe hosszú távú kezelése miatt fontos, hogy a beteg részt vegyen a rendszeres kontrollvizsgálatokon, amelyek során a kezelőorvos nyomon követi a kezelés eredményességét.
Olvasta már?
- Nem tud aludni? Súlyos betegségekhez vezethet az alvászavar
- Alvászavar - mit fejt meg az okosóra?
- Nem tudok aludni: ez már alvászavar?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Rosszul alszik? Ezt az 5 gyógynövényt érdemes kipróbálnia
