Miért lehet különösen hasznos az otthon is elvégezhető órarajzoló teszt demencia gyanúja esetén?

Csak egy ceruza és egy papír kell a híres teszthez.

Van egy teszt, amely első pillantásra szinte gyerekjátéknak tűnik, mégis a demencia gyanújakor az egyik legnépszerűbb vizsgálati módszer. olyan agyi működésekről árulkodik, amelyek zavarai gyakran jóval a látványos memóriazavarok előtt megjelennek. Az órarajzoló teszt évtizedek óta része a neurológiai gyakorlatnak, mégis sokan csak most kezdik felismerni, milyen sokat elárulhat a gondolkodásról, a térbeli tájékozódásról és a figyelemről.

A módszer lényege egyszerű: az érintettnek le kell rajzolnia egy hagyományos analóg órát, majd beállítania rajta egy megadott időpontot. Könnyűnek hangzik, igaz? Pedig igen fontos teszt a kognitív képességek figyeléséhez.

- Sokkal gyorsabban kimutatja a demencia jeleit, beleértve az esetleges Alzheimer-kórt is, mint minden más teszt - mondja Dr. Olga Milczarek neurológus a Medonet-nek.

Miért éppen egy óra?

Egy óra megrajzolása sokkal több, mint rajzkészség kérdése. A feladat során az agynak össze kell hangolnia a vizuális észlelést, a térbeli szervezést, a memóriát és a végrehajtó funkciókat. A számok elhelyezése, a kör arányai, a mutatók iránya és egymáshoz viszonyított helyzete mind-mind információt hordoznak az agy működéséről.

Korai kognitív zavar esetén gyakori, hogy a számok egy oldalra torlódnak, kimaradnak, vagy a mutatók értelmezhetetlen módon jelennek meg. Előfordul az is, hogy az illető nem analóg módon ábrázolja az időt, hanem például egyszerűen leírja: „11:10”. Ezek az eltérések nem ügyetlenséget jeleznek, hanem a térbeli-vizuális feldolgozás zavarára utalhatnak.

Mikor érdemes egyáltalán elvégezni?

A teszt nem rutinszórakozásra való. Akkor lehet indokolt, ha olyan apró, de visszatérő jelek jelennek meg, amelyek arra utalnak, hogy az érintett kicsúszik a jelenből. Ilyen lehet, ha rendszeresen elfelejti, mit evett nemrég, nehezen követ beszélgetéseket, elbizonytalanodik ismerős útvonalakon, vagy hirtelen gondot okoz számára egy korábban rutinszerű tevékenység.

Ezekben a helyzetekben az órarajzolás egyfajta figyelmeztető jel lehet – nem diagnózis, hanem jelzés arra, hogy érdemes szakemberhez fordulni.

Otthon is elvégezhető – de nem otthon értékelendő

A teszt lebonyolításához valóban nincs szükség másra, mint egy nyugodt környezetre, egy fehér lapra és egy ceruzára. Rövid utasítás elegendő: rajzoljon egy órát, amely például 11 óra 10 percet mutat. Az érintettnek nem kell sietnie, és nem szükséges közben figyelni vagy javítani.

- Otthon is sikeresen elvégezhetjük; mindössze egy darab papírra és egy ceruzára van szükség hozzá. Dr. Milczarek azonban hangsúlyozza, hogy a rajz értelmezése azonban már szakmai feladat. Egy családtag legfeljebb azt állapíthatja meg, hogy a rajz szokatlan vagy zavaros – a valódi jelentés megfejtése neurológus vagy neuropszichológus kompetenciája.

Mit tud – és mit nem tud ez a teszt?

Az órarajzoló teszt megbízható szűrőeszköz a kognitív hanyatlás korai szakaszában, de vannak korlátai. Nem alkalmas arra, hogy megkülönböztesse a demencia különböző típusait, és nem ad pontos képet a károsodás súlyosságáról sem. Éppen ezért soha nem önmagában, hanem más vizsgálatokkal együtt van helye a diagnosztikában.

Fontos tudni azt is, hogy a rossz eredmény nem egyenlő az Alzheimer-kór diagnózisával. Számos neurológiai állapot – például Parkinson-kór előrehaladott szakasza vagy korábbi agysérülés – is okozhat hasonló eltéréseket.

Miért nem érdemes rá legyinteni?

Egy sikertelen órarajzot könnyű rossz napnak betudni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezek az első jelek gyakran hónapokkal vagy évekkel előzik meg a súlyosabb tüneteket. A korai felismerés nemcsak a kezelés lehetőségeit bővíti, hanem esélyt ad arra is, hogy az érintett hosszabb ideig megőrizze önállóságát és életminőségét.

Milyen jelek esetén érdemes demenciára gyanakodni?

A demenciára utaló korai jelek gyakran nem látványosak, inkább apró elcsúszások formájában jelennek meg a mindennapokban. Ilyen lehet például, amikor valaki egyre nehezebben igazodik el az időben: összekeveri a napokat, bizonytalan abban, milyen hónap vagy év van, vagy nem emlékszik arra, mit csinált néhány órával korábban. Ezek a helyzetek önmagukban még nem feltétlenül kórosak, de ha rendszeresen ismétlődnek, érdemes komolyan venni őket.

Gyakori figyelmeztető jel a beszéd megváltozása is. Előfordulhat, hogy a megfelelő szavak nem jutnak eszébe, a mondatok félbemaradnak, vagy a gondolatmenet könnyen megszakad. A beszélgetések követése egyre több erőfeszítést igényel, és az érintett időnként elveszíti a fonalat, még ismerős témák esetén is.

Szintén gyanúra adhat okot, ha valaki olyan helyzetekben válik bizonytalanná, amelyek korábban maguktól értetődőek voltak. Nehezére esik hazatalálni megszokott útvonalakon, nem találja a gyakran használt tárgyait, vagy nem tudja követni egy egyszerűbb feladat lépéseit. Ezek a változások különösen feltűnőek lehetnek a családtagok számára, mert éles ellentétben állnak a korábbi magabiztossággal.

A mindennapi rutinok felborulása szintén intő jel lehet. Ha egy jól ismert étel elkészítése, egy háztartási eszköz használata vagy egy megszokott tevékenység sorrendje váratlanul nehézzé válik, az már túlmutathat egyszerű figyelmetlenségen. Gyakran ezzel párhuzamosan a koncentráció is romlik: nehezebb egy újságcikket végigolvasni, egy műsort követni vagy hosszabb ideig egy dologra figyelni.

Mindezekhez társulhat a társas helyzetek kerülése is. Az érintett visszahúzódóbbá válhat, kevesebbet beszél, ritkábban vesz részt közös programokon, mert érzi, hogy számára ezek a helyzetek megterhelőbbé váltak. Ez a változás sokszor nem hangulati okokra vezethető vissza, hanem arra, hogy a kognitív terhelés egyre nagyobb erőfeszítést igényel.

Ha ezek a jelek tartósan fennállnak vagy fokozódnak, érdemes szakemberhez fordulni, mert a korai felismerés nemcsak a kivizsgálást segíti, hanem a további életminőség szempontjából is döntő jelentőségű lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Egyszerű teszt, mellyel felismerheti a korai demenciát: csak papír és ceruza kell hozzá

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!