Alvászavarok és depresszió: erre a 7 tünetre figyeljen!

Betegségek

2024. július 15. 05:04

Módosítva: 2025. július 23. 12:55

PTA

szerző

Az alvászavar, álmatlanság hátterében sokféle tényező állhat, elmondjuk, melyek ezek.

A depresszió a leggyakoribb lelki betegség, minden 6. ember élete során legalább egyszer megtapasztalja a kellemetlen tüneteit. Állandó harmónia és folytonos boldogság csak a romantikus filmekben létezik. Az életben sokféle tapasztalás és élmény ér bennünket, aminek a feldolgozása nem mindig könnyű feladat, a lelki életünk hullámzása segít ebben minket. Mindannyian kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor kedvtelenek vagyunk, frusztráltnak vagy energiaszegénynek érezzük magunkat, de ez még nem jelenti azt, hogy depresszióban szenvednénk.

Mitől alakulhat ki a depresszió?

A depresszió kialakulásának többféle oka is lehet, például a mindennapi életben ránk nehezedő gondok, családi problémák, a testünkben végbemenő hormonális változások, például a változókor idején vagy a szülés után, de depressziót okozhat a tartós stressz is.

Ha azt érezzük, hogy a levertség, a rosszkedv, a kimerültség tartóssá válik, és folyton a „mélyrepülés” jár a fejünkben, jobb, ha segítséget kérünk olyan családtagoktól vagy barátoktól, akikben megbízunk.

Mik lehetnek a depresszió tünetei?

A depresszió fokozatosan alakul ki, és nem mindig könnyű felismerni. Vannak tipikus, mindenki által ismert tünetek, mint a búskomorság, a motiválatlanság és a levertség, ám a depresszió nem mindig így jelentkezik. Nemcsak lelki, hanem testi tünetei is lehetnek. Összeszedtük ezeket a tüneteket.

Lelki tünetek

1 bezárkózás, társas érintkezés elhanyagolása
2 levertség, búskomorság
3 belső nyugtalanság
4 szorongás és bűntudat
5 önbizalomhiány
6 koncentrációzavarok
7 energiahiány

Testi tünetek

1 alvászavarok, álmatlanság
2 testsúlyváltozás, amely lehet fogyás és hízás is
3 fáradékonyság
4 nemi vágy csökkenése
5 egyéb testi panaszok, pl. fejfájás, hátfájás, szédülés, szívdobogásérzés

Ismerjük fel időben a tüneteket, és próbáljunk meg tenni azért, hogy ne hatalmasodjanak el rajtunk. Enyhébb panaszok esetén sokat segíthet az orbáncfű, amely javítja a hangulatot, és ezáltal segít megküzdeni a kellemetlen tünetekkel. Ha azonban nem tudunk kitörni a búskomorságból, egyre levertebbek leszünk, állandósul a nyak- és a fejfájás, és semmi sem segít rajtunk, akkor érdemes orvoshoz fordulnunk.

Hogyan segíthet annak, aki depressziós?

Fontos, hogy a család időben észlelje a tüneteket, és ne próbálja meg azokat komolytalan színben feltüntetni! Fontos, hogy a beteg mielőbb szakszerű segítséget kapjon. A korán megkezdett kezelés nagyban növeli a gyógyulás esélyeit. Lényeges a türelem, a megértés.

Depressziós embernek soha ne mondja, hogy szedje össze magát vagy utazzon el pihenni, mert ezzel fokozza bűntudatát! Támogassa inkább abban, hogy reális célokat tűzzön ki maga elé, és jó döntéseket hozzon, hiszen önértékelési zavara és bűntudata van. Lehetőleg mindig maradjon objektív, türelmes és sose legyen erőszakos.

A depresszió és a rosszkedv nem ugyanaz

A depresszió nem csupán „rossz hangulat”, hanem olyan összetett lelki és testi állapot, amely megfelelő kezelés hiányában súlyosbodhat és hosszú távon jelentősen rontja az életminőséget. Kevesen tudják, hogy a depresszió nem egyetlen típusú betegség, hanem többféle formája is létezik: például a major depresszió, amely tartós és mély hangulatzavarral jár, vagy a dysthymia, amely enyhébb, de hosszabb ideig tartó levertséget okoz. Külön kategóriát képez a szülés utáni depresszió, amely a friss anyák akár 10–15%-át is érinti, és sokszor a bűntudat miatt rejtve marad.

A depresszió diagnosztizálása nem mindig egyszerű, ezért fontos, hogy a tüneteket ne bagatellizáljuk. Egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy háziorvosoknál is elérhető a depresszió szűrése egyszerű, validált kérdőívekkel, például a PHQ-9 (Patient Health Questionnaire) segítségével. Ezek a szűrések segíthetnek felismerni, hogy ideje-e pszichiáterhez vagy klinikai szakpszichológushoz fordulni.

A kezelés sokféle lehet: enyhébb esetekben hatékony lehet a pszichoterápia, például a kognitív viselkedésterápia (CBT), amely segít megváltoztatni a negatív gondolkodási sémákat. Súlyosabb depresszió esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, antidepresszánsokkal, amelyeket mindig orvos ír fel és követ. Fontos tudni, hogy ezek a szerek nem okoznak függőséget, de a hatásuk gyakran csak 2–4 hét után kezd érzékelhetővé válni.

Mindeközben az életmódunk is szerepet játszik a depresszió kezelésében: a rendszeres testmozgás, a napfényes órák kihasználása, a kiegyensúlyozott étrend és a társas kapcsolatok ápolása mind hozzájárulhatnak a javuláshoz. A depresszió nem gyengeség, és nem múlik el pusztán akaraterőből – de hatékony segítséggel igenis gyógyítható. Az első lépés a gyógyulás felé az, ha elismerjük: ez az állapot kezelést érdemel.