Hirdetés

Emlőrák

#Daganatos betegségek #emlőrák
2009.10.08. Módosítva: 2015.11.04.
Hirdetés

Az emlőrák a női szervezet leggyakoribb rosszindulatú betegsége. Gyakoriságának csúcsát a változókorban éri el, ekkor évente 100.000 lakos közül 150 új eset kerül felismerésre. Évente kb. 6.200-6.500 halálesetet okoz.

Hirdetés

Az emlőrák tünetei

Mivel az emlőrák az esetek nagy részében egyáltalán nem fáj, ez megtévesztő lehet a beteg számára. A legkorábbi tünetek, amelyek mindenképpen kivizsgálást indokolnak, az emlőben tapintható csomó, az emlőbimbó behúzódása, a hónaljban érzékelhető csomó, a mellbimbó véres váladékozása vagy az emlő bőrének elváltozásai, így, ha az egyik emlő duzzadtabb, keményebb, mint a másik, a bőr kipirosodik, ekcémásnak tűnik. Egyes daganatok az emlőgyulladáshoz hasonló tünetekkel adnak jelt magukról.

Az emlőrák esetleges komplikációi

Minél nagyobb, előrehaladottabb a daganat, annál nagyobb az esély az a rákos sejtek szóródására, vagyis az áttétképződésre. Előrehaladott rákról akkor beszélünk, ha a daganat átmérője nagyobb 5 cm-nél, vagy már metasztázist adott a test más részein. Az emlőrák leggyakrabban az azonos oldali hónalji nyirokcsomókban, illetve a májban, csontokban, tüdőben, néha az agyban és a petefészekben képez metasztázist. Sajnos az áttétnek az étvágytalanságon, fáradékonyságon kívül ritkán vannak speciális jelei.A tünetek az érintett szervtől is függnek, így a csontok állandó fájdalma, mellkasi csomók, a nyirokcsomók megduzzadása, agyi áttét esetén fejfájás, gyengeség, májáttétnél sárgaság, étvágytalanság, tüdőáttétnél légszomj, száraz köhögés jelentkezhet.

Az emlőrák kiváltó okai

30 éves kor előtt ritkán alakul ki, majd előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, a menopauzáig tíz évenként megduplázódik, majd ezt követően csökken. A korán kezdődő menstruáció és a késői menopauza növeli az emlőrák kockázatát. A gyermeket nem szült és az első szüléskor idősebb nőknél is nagyobb a mellrák előfordulása.A 20 éves kor előtt elkezdett orális fogamzásgátlás rizikója nagyobb, szemben azokkal, akik idősebb korban folyamodnak e szerekhez. Az aktuálisan hormonpótló kezelésben részesülőknél, valamint azoknál, akik 1-4 éve hagyták abba a kezelést, az emlőrák relatív kockázata kissé megnő. A rizikó nagyobbnak tűnik a kombinált készítmények alkalmazásakor.

Mit tehet Ön emlőrák esetén

Évente járjon rákszűrő vizsgálatra. Ott az orvos az emlőit is megvizsgálja. Tanulja meg és legalább havonta egy alkalommal gyakorolja az emlők önvizsgálatát. Az önvizsgálat megtanulásához kérje ki orvosa vagy védőnője tanácsát. 40 év felett, terhelt családi kórelőzmény esetén 35 év felett évente jelenjen meg mammográfiás szűrésen.

Mit tehet az orvos emlőrák esetén

A diagnosztikus vizsgálatok a fizikális vizsgálat, mammográfia, illetve ultrahangvizsgálat során felmerült gyanú megerősítését (vagy kizárását) szolgálják.A finomtű-aspirációs vizsgálat során vékony tűvel sejteket nyernek a megcélzott szövetrészből, majd a nyert mintát mikroszkóp alatt vizsgáljak. Citológiai vizsgálatnak is nevezik, mely csak sejtek megfigyelésére alkalmas. Negatív eredmény nem zárja ki egyértelműen daganatos elváltozás jelenlétét, pozitív esetben azonban jelentősen alátámasztja a gyanút.A tűbiopsziás vizsgálat során speciális eszköz segítségével a gyanús területből egy kis henger formájú szövetrészt nyernek (core-biopszia), amelyet laborvizsgálatra küldenek. A mintát kórszövettani módszerekkel patológus vizsgálja meg. A módszer biztos diagnózis felállítására alkalmas. Negativitása a daganat ellen, pozitivitása a daganat mellett szól.További módszer szövetrészek nyerésére a sebészi mintavétel (sebészi biopszia), melynek során vagy az egész daganatgyanús elváltozást vagy csak annak apró részletét távolítják el szövettani vizsgálat céljából. Utóbbit a patológus végzi megállapítva, hogy milyen típusú rákról van szó.Kiegészítő laborvizsgálatokkal további ismereteket szerezhetünk a daganat fajtájáról, főbb jellemzőiről. Ezek az információk fontos útmutatóul szolgálnak a betegség kimenetelének megítélésben és a kezelési terv kialakításában.A hormonreceptor meghatározás (ösztrogén- és progeszteronreceptor tesztek) például arról tájékoztat, hogy a daganat növekedéséhez kellenek-e női hormonok. Ha a tesztek erre utalnak, akkor a daganat prognózisa kedvezőbb, és nagy valószínűséggel reagál majd a hormonterápiára, mellyel a sejtek ösztrogénhormon termelését lehet felfüggeszteni, illetve a termelődött hormont hatásában gátolni.Napjainkban kiemelkedő jelentősége van az úgynevezett HER2-receptor meghatározásnak (2-es típusú human epidermális növekedési fakctor receptor).Fontos részét képezik a kivizsgálásnak azon képalkotó vizsgálatok, amelyek segítségével megállapítható a daganatos megbetegedés stádiuma, vagyis, hogy mennyire előrehaladott, mennyire kiterjedt a folyamat, és képzett-e már áttéteket (csontokban, májban, tüdőben, stb.). Ilyen vizsgáló módszerek a röntgen-, ultrahang-, CT- (komutertomográfia), MRI- (mágneses rezonancia leképezés) és legújabban a PET (pozitronemissziós tomográfia) vizsgálat.Az emlőrák kezelésében használt módszerek két nagy csoportba sorolhatók: lokális (helyi) kezelések és szisztémás (a szervezet egészét érintő) terápiák. Adott esetben sor kerülhet mindkét kezelési forma alkalmazására. A lokális kezelés a daganat sebészeti teljes eltávolítását jelenti, amelyet helyi besugárzás, vagyis sugárkezelés követhet. A szisztémás kezelés a test egészében alkalmas a ráksejtek elpusztítására, illetve növekedésük és szaporodásuk gátlására. A kemoterápia, a hormonkezelés és a biológiai kezelés tartoznak ebbe a csoportba. Előrehaladott esetekben többnyire már csak a szisztémás kezelés alkalmazható, míg a kevésbé előrehaladott rákos megbetegedésben gyakran kombinálják a lokális és szisztémás kezelési módokat. A műtét előtt adott szisztémás terápia célja a daganat méretének csökkentése, miáltal műthetősége jelentősen javulhat, illetve mód nyílhat emlőmegtartó műtét végzésére. A műtétet követő időszakban alkalmazott szisztémás kezeléssel a daganat kiújulását kívánják megelőzni.

Az emlőrák megelőzése

Orális fogamzásgátlók szedése közben, valamint az ezek abbahagyását követő 10 év során az emlőrák kialakulásának relatív kockázata kissé nagyobb. Az említett 10 év eltelte után ez kockázatnövekedés megszűnik.A korai, áttétet még nem képzett emlőrákok 95%-ban tökéletesen gyógyíthatók, így nyilvánvaló a rendszeres szűrések jelentősége és haszna.A szűrés lényege, hogy a betegséget a korai, preklinikai szakaszban igyekeznek felfedezni, amikor még nem okoz panaszokat, csupán orvosi diagnosztikai módszerek segítségével lehet kimutatni a rákot vagy még szerencsésebb esetben a rákmegelőző állapotot.Az emlőszűrés módszerei az emlők lágyrész röntgenvizsgálata, a mammográfiás vizsgálat és a klinikai fizikális azaz orvosok által, tapintással végzett emlővizsgálat. A fizikális vizsgálatok közé tartozik az emlők önvizsgálata is.A szűrővizsgálaton megjelenő nőknek néhány egészségi állapotukkal kapcsolatos kérdést tesznek fel. Az emlőket ezután fekvő testhelyzetben fizikális tapintásos vizsgálatnak vetik alá. A pár perces mammográfiás vizsgálat során az emlőkről két-két (felülnézeti és oldalirányú) röntgenfelvételt készítenek, ehhez az emlőket két lap között kissé összenyomják, hogy tisztább felvételeket nyerjenek. Az emlők enyhe összenyomása nem fájdalmas, inkább csak kellemetlen. További, kiegészítő vizsgálatok is szükségesek lehetnek, ha kóros állapotra utaló eredmény születik, vagy ha az emlők szöveti felépítésük miatt alkatilag nehezen vizsgálhatók.A családi kórelőzmény alapján genetikai vizsgálat is indokolt lehet. Ha ezen vizsgálatok génkárosodást bizonyítanak, ajánlatos évenként mammográfiás és hüvelyi ultrahangvizsgálatokat végezni (az örökletes emlőrák és petefészekrák kialakulása legtöbbször a néhány éve felfedezett BRCA-1 és BRCA-2 gének örökölt mutációjával kapcsolatos). Családi előfordulás esetén a vizsgálatokat 35 éves kortól vagy 5 évvel korábban kell megkezdeni, mint a családban előfordult legfiatalabb emlőrákos beteg életkora volt betegsége jelentkezésekor.

Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés