Visszafordítható-e az érelmeszesedés? Ma már máshogy vélekedik róla a tudomány, mint régen!

A régi válasz: „nem igazán”. A mai: „részben igen”. Mutatjuk, hogyan és mennyire korrigálható ez az állapot.

Sokáig úgy hittük, hogy az érelmeszesedés egyirányú folyamat: ha egyszer beindul, legfeljebb lassítani lehet, visszafordítani azonban aligha. A modern kutatások azonban – köztük a Harvard Health orvosi állásfoglalása és a Houston Methodist szakértői összefoglalója – jóval reménytelibb képet rajzolnak.

Ma már tudjuk: az érelmeszesedés nem eleve végzetes irányú folyamat, és bár teljes „eltűnése” ritka, részleges visszafordulása és a plakkok veszélyességének jelentős csökkenése igenis elérhető. A kulcsszó: komplex, összehangolt kezelés és következetes életmód.

Mi is történik az artériákban?

Az érelmeszesedés (atherosclerosis) lényege, hogy az artériák falában zsíros, gyulladt és idővel meszes plakkok rakódnak le. Ezek lassanként beszűkítik a szív koszorúereit, rontják a véráramlást, és instabil formában könnyen megrepedhetnek – ez vezet a hirtelen fellépő szívinfarktushoz.

A plakkok kialakulásának mozgatórugói közé tartozik a magas LDL-szint, a krónikus gyulladás, a dohányzás, a cukorbetegség, a túlsúly és a mozgásszegény életmód. Nem egy-egy tényező hibája tehát, hanem hosszú évek összetett biológiai folyamata.

Visszafordítható-e mindez? A válasz ma már nem fekete-fehér

A régebbi orvostudományi tankönyvek még azt tanították, hogy a plakkok egyszer kialakulnak, és onnantól legfeljebb tovább nőnek. A 2000-es évek óta azonban egyre több olyan vizsgálat zajlott – köztük intravaszkuláris ultrahangos (IVUS), CT-alapú és optikai képalkotásos (OCT) elemzések –, amelyek egyértelműen kimutatták:

intenzív kezelés mellett a plakkok vastagsága és térfogata kis mértékben ugyan, de csökkenhet, összetételük pedig kedvezőbbé válhat.

Ez a két tényező együtt okozza azt, amit ma „részleges visszafordulásnak” nevezünk.

A gyógyszeres kezelés: a legerősebb bizonyíték a valós regresszióra

A legmeggyőzőbb emberi adatok a nagy dózisú statinokkal végzett vizsgálatokból származnak. Az ASTEROID-vizsgálat például azt mutatta, hogy nagy adag rosuvastatin hatására az LDL-szint 61 mg/dl köré csökkent, és ezzel együtt szignifikáns, bár nem drámai mértékű plakkcsökkenést lehetett kimutatni intravaszkuláris ultrahanggal.

Más vizsgálatokban – például a HATS-ban – a statin + niacin kombináció angiográfiás regressziót is eredményezett. A modern kardiológiában azonban fontosabb felismerés vált nyilvánvalóvá:

nem mindig a plakk mennyisége számít, hanem annak minősége is.

A sztatinok hatására:

• nő a plakk fibrotikus, stabil rétege,
• csökken a gyulladás és a lipidben gazdag, instabil mag,
• kevesebb „veszélyes”, puha plakk képződik.

Ezért látunk kevesebb szívinfarktust már akkor is, amikor a plakkok térfogata még alig változott.

PCSK9-gátlók: a legújabb lehetőség a még stabilabb LDL-csökkentésre

Az utóbbi években megjelentek a PCSK9-gátlók, amelyek az LDL-t sokszor 20–30%-kal tovább mérséklik a maximális statinterápia mellett is.

A friss CT- és IVUS-vizsgálatok alapján ezek a szerek további regressziót és még kedvezőbb plakkstabilizációt eredményezhetnek – igaz, nem minden populációban egyforma mértékben.

Egy dolog azonban biztosnak tűnik:

minél alacsonyabb az LDL, annál nagyobb az esély a plakkok visszahúzódására.

A legmagasabb kockázatú betegeknél ezért már 55 mg/dl alatti LDL-célt határoznak meg.

Az életmód szerepe: sokkal többet számít, mint eddig gondoltuk

Bár a gyógyszerek fontosak, az életmód hatása legalább olyan beszédes. A Lifestyle Heart Trial kimutatta, hogy:

• növényi alapú étrend,
• rendszeres mozgás,
• stresszkezelés,
• dohányzás elhagyása

mellett öt év után a koszorúerek szűkülete enyhén csökkent – és ami még fontosabb: a betegek állapota és életminősége számottevően javult.

A modern kutatások ezt tovább árnyalták. Az extrém low-fat étrendek mellett a mediterrán étrend is nagyon ígéretes:

• lassítja a plakkprogressziót,
• mérsékli a gyulladást,
• javítja a kardiometabolikus állapotot,
• és a CORDIOPREV vizsgálat szerint hosszú távon kevesebb kardiovaszkuláris eseménnyel jár, mint a zsírban szegény étrend.

A mediterrán mintával könnyebb hosszú távon együtt élni, mert nem tilt, hanem arányokat módosít: több hal, olívaolaj, zöldség, hüvelyes, kevesebb feldolgozott étel.

A képalkotás forradalma: ma már „láthatjuk” a visszafordulást

Az egyik legizgalmasabb változás az elmúlt két évtizedben a diagnosztikában történt. IVUS, OCT és korszerű coronaria-CT segítségével ma már ténylegesen meg tudjuk mérni, hogyan alakulnak a plakkok:

• mennyi bennük a zsír, a meszes és fibrotikus komponens,
• mennyire hajlamosak a repedésre,
• csökken-e a térfogatuk hónapok vagy évek alatt,
• vastagodik-e a védő fibrotikus sapka.

Ez a technológiai háttér adja azt a tudományos alapot, amelyre ma a „visszafordíthatóság” fogalmát építjük.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A regresszió nem varázslat, hanem fokozatos, többéves folyamat. A kockázatcsökkenés viszont már viszonylag korán jelentkezik – sokszor már akkor, amikor a plakkok még alig változtak. A legfontosabb üzenetek:

1. Minél alacsonyabb az LDL, annál jobb

A statinok és PCSK9-gátlók együtt képesek elérni azt a szintet, amelynél a regresszió legbiztosabban mérhető.

2. Az életmód hatása nem helyettesíti a gyógyszert, de megtöbbszörözi annak erejét

A mozgás, a testsúly rendezése, a dohányzás elhagyása és az étrendi változtatások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az erek „meggyógyuljanak”.

3. A plakkok minőségének javítása ugyanolyan fontos, mint a térfogatuk csökkentése

A stabilabb plakk kevesebb infarktust okoz – függetlenül attól, hogy centiméterre mennyit zsugorodott.

4. A folyamat egyéni

Genetika, társbetegségek, életkor, etnikai háttér – mind befolyásolják, mennyire gyorsan és látványosan következik be a javulás.

Összegezve: nem kell beletörődnie – az erek igenis képesek javulni

Az érelmeszesedés visszafordítása nem olyasmi, amit három hónap alatt, étrendkiegészítőkkel vagy „kickstart” programokkal el lehetne érni. Ez egy orvosilag felügyelt, soktényezős, hosszú távú folyamat, amely egyszerre épít a modern gyógyszerekre, a személyre szabott étrendre, a mozgásra és a gyulladás csökkentésére.

A jó hír azonban kétségtelen: a tudomány ma már nem azt mondja, hogy „nincs visszaút”, hanem azt, hogy igenis van – csak lépésről lépésre kell végighaladni rajta.

Hogyan kezdjen bele biztonságosan az érelmeszesedés visszafordítását segítő életmódprogramba?

1. Először egy biztonságos orvosi kiindulópont: a „baseline-check”

Mielőtt bármibe belefog, érdemes kérni egy alapvizsgálatot. Ez a kutatások szerint nemcsak a tájékozódás miatt fontos, hanem azért is, mert a kiindulóértékekhez képest sokkal jobban látható az elért változás.

Kérjen a háziorvostól vagy kardiológustól:

• vérnyomásmérést és 24 órás ABPM-t (ha indokolt)
• lipidpanelt: LDL, HDL, triglicerid,
• HbA1c, éhomi glükózt
• CRP-t (magas érzékenységű) – gyulladás jelzése
• vesefunkciót + májenzimeket (gyógyszeres kezelés alapjai)
• lehetőség szerint nyugalmi EKG-t, szívultrahangot

Mindez még nem igényel drasztikus lépést, de biztonságot ad, és később látható lesz: javulnak-e a számok.

2. A legfontosabb étrendi lépés: fókusz az LDL csökkentésén

A kutatások egyértelműek: minél alacsonyabb az LDL, annál nagyobb a plakk-regresszió esélye. Nem az a cél, hogy egy nap alatt „szuper egészségesen” egyen, hanem hogy fokozatos, fenntartható változások induljanak el.

Íme a tudományosan legerősebb, biztonságos induló lépések:

1. Cserélje le a telített zsírokat egyszeresen telítetlen zsírokra. Ez az egyik leggyorsabb LDL-csökkentő lépés.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• vaj helyett extra szűz olívaolaj
• tejszínes főzés helyett olívaolaj és zöldségpürék
• zsíros húsok helyett fehér hús, hal, hüvelyesek

Ez már néhány hét alatt mérhető LDL-csökkenést okozhat.

2. Iktasson be be az étkezésébe napi 1 adag „szívvédő” rostforrást. A vízoldékony rost (zab, árpa, hüvelyesek) bizonyítottan megköti a koleszterint a bélben.

• 2–3 evőkanál zabpehely
• egy tál főtt bab vagy lencse
• egy alma vagy körte

Nem kell egyszerre mind, elég egy fix elem, amit minden nap bevezet.

3. Hal legalább heti 2× A zsíros tengeri halak (lazac, szardínia, makréla) gyulladáscsökkentőek és támogatják a plakk stabilizációját.

4. Fokozatos kalóriacsökkentés. Ha túlsúly is jelen van, akkor már 5–7% testtömegcsökkenés képes érezhetően javítani a vérnyomást, lipidprofilt és CRP-t.

3. Mozgás: a szívbarát, kíméletes kezdés

A mozgás önmagában képes:

• javítani az érfal nitrogén-oxid termelését,
• csökkenteni a gyulladást,
• növelni a HDL-t,
• és közvetve segíteni az LDL csökkentését.

Kezdő, biztonságos mozgásprogram:

• Napi 20–30 perc tempós séta (nem kell futni).
• Hetente 2× enyhe izomerősítés: saját testsúllyal végzett gyakorlatok, székből felállás, könnyű súlyzó.
• Fokozatosság: 2–3 hét alatt emelhető a séta hossza 40 percre.

A séta különösen kardiológus-barátnak számít, mert alacsony sérülésveszélyű, és már 150 perc/hét szinttől határozottan javítja a kardiometabolikus profilokat.

4. Gyulladáscsökkentő életmód: a plakk stabilizálásának kulcsa

A gyulladás az érelmeszesedés egyik mozgatórugója, ezért a cél nem csak az LDL csökkentése, hanem a gyulladás mérséklése is.

Biztonságos lépések:

1. 1 Alvás rendezése. 7–8 órás éjszakai alvás csökkenti az inzulinrezisztenciát, a stresszhormonokat és a gyulladást.
2. 2 Stresszcsökkentés. Nem kell meditációval kezdeni – a kutatások szerint az időzített lassú légzés (pl. napi 5 perc, 6–8 légzés/perc) már csökkenti a vérnyomást és javítja az autonóm idegrendszer működését.
3. 3 Dohányzás elhagyása. Ha érintett, ez a legnagyobb hatású egyéni döntés: a gyulladás, a vérlemezke-aktiváció és az érfali károsodás nagyrészt visszafordítható 6–12 hónap alatt.

5. Mire kérdezzen rá az orvosnál?

Amikor már elindult a fenti változtatásokkal, érdemes átbeszélni az orvossal:

• megfelelő-e a jelenlegi statindózis,
• indokolt-e PCSK9-gátló (nem mindenkinél),
• van-e szükség aszpirinre (csak megfelelő kockázati szinten!),
• ellenőrzendő-e a májfunkció vagy a CK-enzim (statin mellett).

A gyógyszereket soha ne hagyja el egyoldalúan – a regresszió és stabilizáció legtöbbször a gyógyszeres és életmódbeli hatások kombinációjából jön létre.

6. Mikor várható változás?

A képalkotó vizsgálatok alapján:

• 3–6 hónap: javul a lipidprofil, csökken a CRP, nő a plakk fibrotikus sapkája.
• 6–12 hónap: csökken az instabil plakkok aránya, mérséklődik a gyulladás.
• 12–24 hónap: megjelenhet a kismértékű, de kimutatható plakk-regresszió.

Ez nem gyors folyamat. De a jó hír az, hogy a kockázatcsökkenés már néhány hónapon belül elindul, különösen a gyógyszeres kezelés és az életmód együtt hatva.

7. A legfontosabb üzenet: kicsi, kitartó lépések nagy, tartós eredményekhez vezethet

Az érelmeszesedés visszafordítása nem drasztikus diétákon vagy „méregtelenítésen” múlik. Hanem azokon a mindennapi döntéseken, amelyek hónapról hónapra javítják:

• a lipidprofilt,
• a gyulladást,
• a testsúlyt,
• az érfali működést.

A cél nem az, hogy egyik napról a másikra „tökéletesen” éljen. Hanem az, hogy kitartóan jobban éljen, mint tegnap.

Kapcsolódó cikk

Mi az érelmeszesedés és mi jó ellene? Ezek az érelmeszesedés okai, tünetei és kezelési módjai

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!