Hol él: A Földközi-tenger mentén, Nyugat-Ázsiában honos. Az egyéves, hüvelyesek közé sorolt növényt már hazánkban is termesztik.
Küllemi leírás: Szára akár 60-70 cm-re is megnőhet, elágazó, antociános színezetű. Ritkás, jellegzetes, ezüstfehér szőrzet borítja. Levelei nyelesek, szórt állásúak, 2-3 cm hosszúak. Virágai sárgásfehérek, a levélhónaljban fejlődnek. Hüvelytermésében 12-18 kemény, vízben erősen duzzadó mag található.
Milyen drog készül belőle: magva (semen) képezi a drogot.
Mit tartalmaz: számos értékes hatóanyagot: szteroid jellegű szaponinokat, trigonellin típusú alkaloidokat, flavonoidokat (luteolin, kvercetin, vitexin), nikotinsavat, vitaminokat, mintegy 40% poliszacharidot, főleg mannánt, 5-10% zsíros olajat, kb. 30% fehérjét (lizinban, triptofánban gazdag), sok kalciumot, magnéziumot, foszfort.
Mire alkalmazható a gyógyászatban?
A görög, egyiptomi és távol-keleti népgyógyászatban igen kiterjedten alkalmazott, fogyasztott szer. Hazánkban főleg állatgyógyászatban kerül alkalmazásra (bélgörcs, szélhajtás, takonykór, hasmenés esetén).
Humán célra vércukorszint-csökkentő hatását vizsgálják.
Természetes szteroidjai révén hat a női tejelválasztásra, javítja a PMS-t (menstruáció előtti szindróma), de legismertebb a természetes "afrodiziákus", vágyserkentő hatása.
Étvágygerjesztő, leromlott állapotokban hasznos, segíti a vérképzést is. Általános gyulladásgátló hatása miatt gyomorbántalmak, légúti gyulladások esetén is használható.
Még mire alkalmazható?
Indiában, a Közel-Keleten népszerű fűszer. Összetört levelét és magját pirítva ételek ízesítésére használják. Szinte minden curryben megtalálható, íze a juharcukorra hasonlít, az USA-ban a juharcukrot pótolják vele. Színezőanyagként sajtokhoz és egyéb élelmiszerekhez adják. A magjából kivont aromákat a likőr- és élelmiszeripar hasznosítja.
(forrás: wikipedia, Rápóti-Romváry: Gyógyító növények)
