Mindenki ezt nézi most!

REKEDTSÉG R49.0 ICD-11: MA82.10 (DYSPHONIA, DISZFÓNIA)

Rekedtség: oka, kialakulása, tünetei és kezelése

Rekedtség, oka, kialakulása, tünetei, kezelése, diszfónia

A rekedtség gyakori jelenség: tulajdonképpen a hang akaratlan megváltozását jelenti. Hátterében számos, a hangszálakat közvetlenül vagy közvetve érintő probléma állhat, a teljesen hétköznapi fertőzésektől a súlyos, életveszélyes betegségekig.

A rekedtség oka és kialakulása

A rekedtséget a legtöbben a jellegzetes, reszelős, érdes hanggal kötik össze. Azonban rekedtségnek (diszfóniának) számít minden olyan változás, amelynek hatására megváltozik a hangunk: mélyebb vagy magasabb, esetleg halkabb vagy gyengébb lesz. A rekedtség mértéke is nagyon különböző lehet, előfordulhat, hogy csak alig érzékelhető (esetleg csak azok számára, akik közül állnak hozzánk), de az is, hogy teljesen elveszítjük a hangunkat.

Diszfónia felnőtteknél is jelentkezhet - így néz ki a kezelése

A rekedtség oka kereshető a hangképző szervek fiziológiájának megváltozásában, a túlerőltetésben, de a hangunk pszichés okok miatt is megváltozhat. Érdemes megjegyezni, hogy a hangképzés, illetve a beszéd rendkívül összetett folyamat, melyben nemcsak a nyaki területen található szervek vehetnek részt, hanem az idegrendszer is; emellett pedig a különböző altípusok könnyen keveredhetnek, összemosódhatnak. A rekedtség a leggyakrabban a hangszálakat érintő probléma vagy betegség eredménye.

Számos ok vezethet rekedtséghez. Ezek némelyike banális, mint például a hangszalagok megerőltetése hangos beszéd vagy éneklés miatt, de súlyos betegség is állhat a háttérben, mint a gége rosszindulatú daganatos elváltozása. Számos ok vezethet rekedtséghez. Ezek némelyike banális, mint például a hangszalagok megerőltetése hangos beszéd vagy éneklés miatt, de súlyos betegség is állhat a háttérben, mint a gége rosszindulatú daganatos elváltozása. Forrás: Shutterstork.com

Organikus és funkcionális diszfónia és rekedtség

A diszfóniát és a rekedtséget a legtöbb esetben egymás szinonimájaként használjuk, pedig a két rendellenesség között vannak különbségek. A rekedtség inkább olyan tünet, melyet az érintett maga vesz észre, míg a diszfónia szakember által megállapított, bizonyos mértékig mérhető hangképzési zavar. Természetesen, a két probléma között lehetnek átfedések.

A rekedtséget, hangképzési zavarokat okozó problémákat két nagyobb csoportba lehet osztani. Az organikus rekedtség oka magukat a hangképző szerveket érintő probléma, betegség, gyulladás, sérülés vagy anatómiai eltérés. Az organikus rekedtség nemcsak a torok területéről, vagyis a hangszálakből, gégéből, gégefedőből stb. eredeztethető, az idegrendszert érintő problémákat is ide sorolják. A funkcionális rekedtség a hangszálak használatából eredetű zavarokra vonatkozik (pl. a túlerőltetésre). A funkcionális rekedtség egy különleges alcsoportját képezheti az idiopátiás vagy pszichés eredetű diszfónia. Ebben az esetben a rekedtséget nem lehet konkrét túlerőltetésre, betegségre, rendellenességre visszavezetni, viszont a kialakulásában a lelki állapotnak, a stressznek, a környezet érzelmekre gyakorolt hatásainak rendkívül nagy szerepe van. Például, valaki csak bizonyos helyzetekben vagy egy-egy bizonyos emberrel való kommunikáció során veszíti el a hangját.

Mi okozhat rekedtséget?

A rekedtség háttérében számos, akut vagy krónikus probléma állhat, melyek mindegyike a hangképző szerveinket, elsősorban a hangszálakat érintheti. Ritka, hogy az egész szervezetet érintő betegség áll a rekedtség hátterében. Rekedtséget okozhat (közvetve vagy közvetlenül):

Epidemiológia

A rekedtség, különösen a felső légúti fertőzésekkel, gyulladásokkal összefüggő, néhány nap alatt elmúló panasz, nagyon gyakori. Az érintettek pontos számát nehéz megbecsülni, mert sok esetben nem fordulnak ezzel a tünettel orvoshoz, vagy a rekedtség annyira enyhe mértékű, hogy szinte nem is lehet azt észrevenni. Az akut gyulladásokra visszavezethető rekedtség aránya az összes eset 50 százalékát is elérheti.

A rekedtség közvetlen oka, hogy megduzzadnak a hangszalagok. Az egyik leggyakoribb kiváltója az akut gégegyulladás, ami legtöbbször vírusfertőzés következménye. A rekedtség közvetlen oka, hogy megduzzadnak a hangszalagok. Az egyik leggyakoribb kiváltója az akut gégegyulladás, ami legtöbbször vírusfertőzés következménye. Forrás: Shutterstork.com

A rekedtség gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat, és gyakoribb lehet a 14 éven aluliaknál, illetve a 65 éven felülieknél. A rekedtséget kiváltó alapproblémák azonban életkoronként és nemenként is eltérnek (például a gyerekeknél többször okozza túlerőltetés, míg a 20-40 év közötti nőknél gyakran van pszichés oka).

Kit érinthet a rekedtség?

Fokozottan jellemző lehet a rekedtség azokra, akik:

  • az átlagosnál többet használják a hangukat és gyakrabban beszélnek, énekelnek hangosan (pl. tanárok, színészek, énekesek, sportedzők, telefonos ügyfélszolgálaton dolgozók stb.)
  • refluxbetegségben (GERD) szenvednek
  • dohányoznak
  • nagy mennyiségű tömény alkoholt fogyasztanak

Rekedtség az idősebb korosztálynál

Az öregedés egy természetes velejárója a hang megváltozása, oka elsősorban a hangképzésért felelős izmok, és a légutakat borító nyálkahártya sejtjeinek „gyengülése”. Ez negatívan érinti a hangképzést, a hang gyengébb, halkabb, rekedtesebb, tompább lesz. A presbyphonia, vagyis az öregedéssel összefüggő rekedtség a 65 éven felüliek közel 25-30 százalékánál megfigyelhető.

Ez a pajzsmirigy betegség tíz figyelmeztető tünete - olvasson tovább!

A rekedtség tünetei és jelei

A rekedtség legjellegzetesebb tünete a hang reszelőssé, érdessé válása - ez azonban egy kicsit szélsőséges tünetnek tekinthető. A rekedtség ugyanis rendkívül enyhe mértékű is lehet (vagyis ne csak akkor gondoljunk erre, ha a hang a rekedtességükről híres énekesek hangjára emlékeztet), és időnként csak maga az érintett vagy csak a hozzá legközelebb állók veszik észre az eltérést.

A gastrooesophageális refluxbetegség (GERD) is okozhat rekedtséget. Ekkor a gyomor savtartalma a nyelőcsőbe távozik, ez a sav pedig a hangszalagokat irritálhatja és rekedtséget okoz. A gastrooesophageális refluxbetegség (GERD) is okozhat rekedtséget. Ekkor a gyomor savtartalma a nyelőcsőbe távozik, ez a sav pedig a hangszalagokat irritálhatja és rekedtséget okoz. Forrás: Shutterstork.com

Rekedtségnek tekinthető minden olyan változás, mely a hangot érinti, így ha:

  • a hang érdessé, reszelőssé, szárazzá válik
  • a hang a megszokottnál jóval gyengébb, halkabb
  • a hang a megszokottnál mélyebb vagy magasabb
  • a hang akadozó, remegő

A rekedtség diagnosztizálása

A rekedtség, illetve az azt kiváltó betegség vagy eltérés diagnosztizálása a legtöbb esetben – mivel felső légúti fertőzésekre, gyulladásokra vezethető vissza – nem igényel szakorvosi vizsgálatot.

Krónikus, több hétig tartó, nem javuló rekedtségnél mindenképpen körültekintő fül-orr-gégészeti vizsgálatokra van szükség. Ilyenkor nemcsak magát a hangképzést, a hangban megfigyelhető eltéréseket (pl. a hangerőt) vizsgálják, de a hangképzésben részt vevő szerveket is. A gégét, a gégefedőt és a hangszálakat endoszkóppal ellenőrizhetik.

Orvosnál a rekedtséggel

Segítheti a rekedtség okának kiderítését, a megfelelő terápia meghatározását, ha az orvossal való konzultáció előtt előre felkészülünk, és összegyűjtünk néhány információt:

  • Mióta tart a rekedtség?
  • Megerőltethettünk-e a hangunkat az elmúlt napokban (pl. sokat kiabáltunk vagy énekeltünk)?
  • Mennyire van igénybe véve a hangunk a mindennapokban?
  • Van-e más tünetünk a rekedtség mellett (láz, köhögés stb.)?
  • Érte vagy érhette a hangszálakat, a torok területét sérülés?
  • Belélegeztünk vagy belélegezhettünk valamilyen irritáló anyagot?
  • Dohányzunk?
  • Mennyi folyadékot fogyasztunk?
A kivizsgálás során számíthat laryngoscopos vizsgálatra a fül-orr-gégészeten, ilyenkor vékony endoszkóppal vizsgálják a gége, a hangszalagok mozgásait és állapotát. A kivizsgálás során számíthat laryngoscopos vizsgálatra a fül-orr-gégészeten, ilyenkor vékony endoszkóppal vizsgálják a gége, a hangszalagok mozgásait és állapotát. Forrás: Shutterstork.com

A rekedtség lefolyása és kimenetele

A rekedtséget számos különböző probléma okozhatja, ezek súlyossága, lefolyása és kimenetele is igen eltérő lehet. A legtöbb esetben a rekedtség néhány napon belül elmúlik vagy enyhül. Azt azonban nem lehet előre meghatározni, hogy a rekedtség az első múló tünetek között lesz, vagy éppen ellenkezőleg, ez marad meg a leghosszabb ideig. A legtöbb esetben, ha felső légúti fertőzés, gyulladás okozza a rekedtséget, a teljes gyógyulásra maximum két hetet kell várni.

A rekedtség lehetséges szövődményei, komplikációi

Mivel a rekedtség alapvetően nem betegség, hanem csak tünet, önmagában ennek nincsenek szövődményei. A rekedtséget kiváltó sokféle betegségnek azonban lehetnek komplikációi, az egészen enyhétől az életveszélyesig.

Veszélyhelyzet rekedtség esetén

A rekedtség önmagában általában nem jelent komolyabb problémát, a legtöbb esetben rövid időn belül el is múlik. Időnként azonban súlyos betegségek tünete lehet, melyek hosszú távon akár életveszélyessé is válhatnak. Azonnali orvosi ellátásra a legtöbb esetben nincs szükség, mégis érdemes minél előbb felkeresni az orvosunkat, ha:

  • a rekedtség a torkot érintő baleset, sérülés után jelentkezik
  • a rekedtség a torkot, nyakat érintő műtétet vagy beavatkozást (pl. intubációt) követően jelentkezik
  • a rekedtség krónikussá válik, vagyis minimum négy héten keresztül tart és nem észlelünk javulást
  • krónikus rekedtséget tapasztalunk és dohányzunk
  • a rekedtség mellett nyelési nehézségeink, nyelési fájdalmaink is vannak
  • a beszéd kifejezetten fájdalmas
  • a rekedtség olyan mértékű, hogy jelentősen megnehezíti a hétköznapjainkat
  • véres köpetet ürítünk, köhögünk fel
  • a torok területén kitapintható, érzékeny (de nem feltétlenül fájdalmas) elváltozást, csomót, dudort veszünk észre
Műtétre lehet szükség például a hangszalag cisztái, csomói, polypjai esetén. A daganatok esetében onkológiai és sebészi kezelés is szükséges lehet. Műtétre lehet szükség például a hangszalag cisztái, csomói, polypjai esetén. A daganatok esetében onkológiai és sebészi kezelés is szükséges lehet. Forrás: Shutterstork.com

A rekedtség kezelései lehetőségei

A rekedtség kezelése az esetek legnagyobb részében az azt kiváltó alapbetegség kezelését jelenti: az alapprobléma megoldása szinte mindig a rekedtség megszűnésével jár együtt. Ez jelenthet gyógyszeres kezelést, műtétet (pl. a hangszálakon kialakuló csomók eltávolítását), esetleg a nem megfelelő hanghasználati szokások korrekcióját.

Bármilyen betegség álljon is a rekedtség hátterében, kiemelt szerepe lehet a megfelelő ún. hangszál-higiéniának, az életmód megváltoztatásának. Krónikus rekedtség esetén az oki kezelés (gyógyszeres terápia, műtét stb.) mellett hangképzési terápiára is szükség van.

Nem kizárható, hogy a rekedtségnek pszichés, érzelmi oka van, így bizonyos esetekben a terápiába pszichológus vagy pszichiáter szakember bevonása is szükséges.

A rekedtség megelőzése

A rekedtség megelőzése részben az azzal összefüggő, akut vagy krónikus problémák megelőzését, részben pedig a hangszálak túlerőltetését célozza.

  • A rekedtséget is okozó fertőző betegségek ellen a már fertőzött személyek kerülésével, távolságtartással, rendszeres kézmosással, maszkviseléssel védekezhetünk.
  • Szokjunk le a dohányzásról! A dohányzás (a passzív dohányzást is beleértve) irritálja a hangszálakat, fokozza a nyálkahártyák kiszáradását és a légúti panaszokra is fogékonyabbá tehet.
  •  Óvakodjunk a hangszálak túlerőltetésétől, például a kiabálástól!
  • Ha több ember előtt kell beszélnünk (pl. előadást tartanunk), akkor lehetőleg használjunk mikrofont a kiabálás helyett.
  • Ha szívesen éneklünk, akár egyedül, akár kórusban, még akkor is érdemes néhány énektechnikai, hangképzés-technikai órát venni, ha megmaradunk „amatőr” szinten.
Ha már rekedt, kerülje a beszédet és az éneklést, mert nehezebben fog javulni állapota. Ha már rekedt, kerülje a beszédet és az éneklést, mert nehezebben fog javulni állapota. Forrás: Shutterstork.com

Mit tehetünk otthon rekedtség esetén?

A rekedtség kezelésében néhány rendkívül egyszerű, otthoni módszer is a rendelkezésünkre áll:

  • Ne erőltessük tovább a hangszálakat! Ne énekeljünk, kiabáljunk néhány napig, a suttogást is mellőzzük. Teljes némaságot azonban nem kell fogadni.
  • Ingert érezhetünk a torokköszörülésre, ezt lehetőleg ne tegyük, mert csak tovább ronthatjuk vele az állapotunkat!
  • Igyunk minél több folyadékot!
  • Párásító segítségével biztosítsuk az otthonunk, munkahelyünk levegőjének megfelelő páratartalmát.
  • Ne gyújtsunk rá és kerüljük a füstös helyeket, ahol passzív dohányzásnak is ki vagyunk téve. A dohányzás és a dohányfüst erősen irritáló hatású!
  • A méz és a citrom a rekedtség kezelésének hagyományosan legtöbbször ajánlott gyógyszerei. A meleg mézes-citromos tea, a mézes-citromos limonádé segítheti a nyálkahártyák kellően nedvesen tartását, megnyugtatja az irritált hangszálakat, segíti azok regenerálódását.
  • A sós vizes öblögetés is jót tehet a fájós toroknak, sőt a további fertőzések rizikóját is csökkentheti.
  • A hagyományos gyógyászat egyik legnépszerűbb rekedtség elleni szere a hagymából, fokhagymából készült, mézzel édesített szirup.

GYAKORI KÉRDÉSEK A REKEDTSÉGGEL KAPCSOLATBAN

Jobb-e suttogni, ha rekedtek vagyunk?

Meglepő módon, a suttogás még jobban igénybe veszi a hangszálakat, mintha normál hangerővel beszélnénk, ezért rekedtség esetén a suttogás még tovább ronthatja az állapotunkat.

Mikor múlik el a rekedtség?

A legtöbb esetben, ha fertőzés vagy gyulladás áll a rekedtség hátterében, általában 1-2 hét alatt várható a javulás és a gyógyulás. Krónikussá váló rekedtségnél, vagyis ha a rekedtség három hétnél is tovább tart, mindenképpen alapos kivizsgálásra és megfelelő kezelésre van szükség. Ilyenkor a gyógyulás időtartama az alapbetegségtől függ.

Miért okozhat rekedtséget az éneklés?

Az éneklés rövid- és hosszú távon is okozhat rekedtséget, hiszen az éneklés a hangszálak fokozott igénybevételével jár együtt. „Akut”, néhány napon belül elmúló rekedtséget okozhat, ha valaki, aki egyébként nem szokott énekelni, rövid ideig intenzíven és hangosan énekel, például egy koncerten, szórakozóhelyen vagy összejövetelen. Krónikus rekedtséget is okozhat az éneklés, elsősorban, ha nem megfelelő technikával, a hangszálak bemelegítése nélkül énekel sokat valaki. Ilyenkor a hangszálakon strukturális változások is bekövetkezhetnek, és ún. nodulák, csomók alakulhatnak ki rajtuk.

Elmúlik a rekedtség az antibiotikumtól?

A rekedtséget a leggyakrabban vírusos eredetű felső légúti fertőzések, gyulladások okozzák, ezek ellen az antibiotikum teljesen felesleges és hatástalan. Antibiotikumot csak abban az esetben szabad szedni, ha bakteriális fertőzés okozza a rekedtséget (ez azonban viszonylag ritka), és a kezelőorvos írja fel az antibiotikumot.

Lehet dolgozni vagy sportolni rekedten?

Amennyiben a munkavégzés vagy a sportolás nem jár együtt a hangszálak további megerőltetésével, például kiabálással, általában nincs akadálya annak, hogy rekedten is folytassuk a megszokott napi tevékenységeinket. Ugyanakkor, a rekedtség hátterében a leggyakrabban a felső légutakat érintő fertőzés és gyulladás áll, ezzel pedig jobb néhány napot pihenni a teljes gyógyulásig (arról nem is beszélve, hogy így annak a lehetőségét is minimálisra csökkenthetjük, hogy másokat megfertőzzünk).

Források:

Diseases of the Nose, Throat and Ear (CRC Press, 2016.) szerk.: S. Musheer Hussain

Medscape https://emedicine.medscape.com/article/865191-overview

Clinical Practice Guideline: Hoarseness (Otolaryngology–Head and Neck Surgery) https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0194599817751030

MedicineNet https://www.medicinenet.com/hoarseness/article.htm

Forrás: egeszsegkalauz.hu