Mindenki ezt nézi most!

HORKOLÁS ÉS SZÁJON ÁT LÉGZÉS R06.5 ICD-11: MD11.8

A horkolás oka, tünetei, kialakulása és kezelése

horkolás, oka, tünetei, kialakulása, kezelése, alvási apnoé, orrpolip

A horkolás és a szájon át légzés egyaránt gyakori, jellegzetes tünetekkel és jelekkel járó problémák. Bár alapvetően, önmagában egyik sem tekinthető betegségnek, mégis jóval többről van szó, mint egyszerű zavaró hanghatásról.

A szájon át légzés és horkolás oka és kialakulása

Az ember az evolúció során úgy fejlődött, hogy a légzés alapvetően az orron keresztül történik. Egyéb fontos feladatai mellett az orr szűri meg a levegőben található, felesleges vagy káros részecskéket (a portól a polleneken át a kórokozókig), biztosítja, hogy a belélegzett levegő nedvességtartalma és hőmérséklete megfelelő legyen. Ezekre a szájüreg nem képes, így a szájon át történő levegővételnek hosszú távon számos negatív hatása lehet. Ugyanakkor bizonyos helyzetekben, például komoly fizikai igénybevétel esetén, a szájon át történő légzés természetes jelenségnek tekinthető, hiszen így „egészíti ki” a szervezet az orrlégzést, hogy több oxigén jusson a sejtekhez. Természetesen, más külső és belső tényezők is befolyásolhatják azt, hogy inkább a szájon át történő légzést részesíti előnybe a szervezet (ezek közé tartozhat például a környezet hőmérséklete vagy páratartalma, illetve a testhelyzet).

Amennyiben az orron át történő levegővétel akadályozott, akkor olyankor is a szánkon keresztül kezdünk lélegezni, ha a szervezetnek nincs szüksége az „extra” levegőre. Az orron át történő levegővételt számtalan, akut és krónikus betegség, anatómiai eltérés vagy sérülés okozhatja, és előfordulhat az is, hogy a szájon át lélegzés hátterében pszichés okok, rossz beidegződések állnak.

Mit lehet tenni horkolás ellen? Ezeket próbálja ki!

A szájon át történő levegővétel egy különleges, ám meglehetősen gyakori, mindenki számára jól ismert altípusának tekinthető a horkolás. Ez a jellegzetes hanghatásokkal együtt járó jelenség azonban csak részben vezethető vissza az orrlégzés akadályoztatására, kialakulásában más tényezőknek is van szerepe.

Miért horkolunk?

A horkolás oka csak részben az orrlégzés akadályoztatása. Horkolásnál tulajdonképpen a lágy szájpadlás és a nyelvcsap (uvula) túlzott ellazulása miatt is elzáródhatnak a légutak, ez vezet nemcsak a szabálytalan, normálistól eltérő légzési mintázathoz és a hangképzésben is részt vevő területek rendellenes vibrációjához. A horkolással járó, jellegzetes hanghatás ennek a vibrációnak a következménye.

Nappal, ébrenlét alatt a felső légút izmai, a garatizmok feszesek. Elalvás után azonban részben ellazulnak, mely hatására a garat összeszűkül. Nappal, ébrenlét alatt a felső légút izmai, a garatizmok feszesek. Elalvás után azonban részben ellazulnak, mely hatására a garat összeszűkül. Forrás: Shutterstork.com

Mi okozhat szájon át légzést és horkolást?

A szakemberek szerint a szájon át légzést kiváltó okok három nagy csoportba oszthatóak: az anatómiai eltérésekre (pl. amikor a fogak elhelyezkedése vagy az ajkak deformitása miatt nem tudja valaki teljesen becsukni a száját), az orrjáratok obstrukciójára (ide tartozik az orrdugulás minden típusa is), illetve a helytelen berögződésekre, rossz szokásokra. Ez utóbbi esetében, az ún. habituális szájon át légzésnél gyakran az történik, hogy a szájon át légzés rossz szokásként megmarad, annak ellenére, hogy a korábbi kiváltó ok (pl. az orrpolip miatti orrdugulás) megszűnt. Szájon át légzést okozhat tehát többek között:

  • az akut vagy krónikus betegséggel (allergiával, megfázással összefüggő, várandóssággal) orrdugulás
  • az orrpolip
  • az orr anatómiai eltérései
  • a megnagyobbodott orrmandulák
  • az ajkak vagy az állkapocs, esetleg a fogsor és az íny anatómiai eltérései

A horkolásnak nem minden esetben azonos az oka a szájon át történő légzés okával, hiszen egy kicsit eltér a két tünetegyüttes fiziológiája. Azonban az is könnyen előfordulhat, hogy a szájon át lélegzés okai (pl. az orrdugulás) mellett más tényezők is jelen vannak, és ezek együttesen fokozottan hajlamosítanak a horkolásra. A horkolás oka lehet többek között (a korábban felsoroltak mellett):

  • a túlsúly és a nyak területén felgyülemlő zsírszövet
  • az alkohol és bizonyos tudatmódosító szerek (ezeknek izomlazító hatása is van)
  • az alvási apnoé
  • az alvási pozíció
  • az alváshiány

A szájon át légzésnek és a horkolásnak a legtöbb esetben teljesen hétköznapi oka van: az ideiglenes, például allergia vagy megfázás miatt beduguló orr „munkáját” veszi át a száj.

Epidemiológia

A szájon át légzés és a horkolás egyaránt gyakori problémák. Talán nincs is olyan ember, aki ne horkolt volna valaha életében. A panaszok a legtöbbször valamilyen felső légúti fertőzéshez, betegséghez kapcsolódva jelentkeznek, ezek pedig szintén mindennaposnak számítanak. A szájon át légzést és a horkolást sokféle probléma kiválthatja, ezek egy részénél szezonalitás figyelhető meg, ami természetesen a horkolásra és a szájon át légzésre is hatással van. Vagyis, a hidegebb téli hónapokban valószínűbb, hogy felső légúti fertőzés, nátha vagy megfázás okozza a horkolást, míg tavasszal és nyáron inkább a légúti allergia és a szénanátha felelős ezekért a tünetekért.

A horkolást a felső légút falainak és egyes részeinek rezonálása okozza.  horkolás olyan, mint amikor egy felfújt luftballont hirtelen leengedünk, és a kiáramló levegő annak száját jellegzetes hang kíséretében megrezegteti. A horkolást a felső légút falainak és egyes részeinek rezonálása okozza. horkolás olyan, mint amikor egy felfújt luftballont hirtelen leengedünk, és a kiáramló levegő annak száját jellegzetes hang kíséretében megrezegteti. Forrás: Shutterstork.com

A szájon át légzés és a horkolás életkortól és nemtől függetlenül bárkit érinthet. A habituális (krónikusnak tekinthető) horkolás gyakoribb a férfiak körében, és az életkor előrehaladtával nő a horkolók aránya is. A becslések szerint az 50 év feletti férfiak és nők közel fele rendszeresen horkol.

Kit érinthet a szájon át légzés és horkolás?

Fokozhatja a szájon át légzés rizikóját:

  • ha valakinél gyakoriak a felső légúti fertőzések
  • ha az érintett orrában, szájüregében, állkapcsában, fogsorában anatómai eltérések vannak
  • az orr vagy az állkapocs sérülése
  • a várandósság

A fenti tényezők mellett gyakoribb lehet a horkolás:

A szakemberek szerint mind a horkolás, mind a szájon át légzés esetében megfigyelhető családi halmozódás, vagyis, ha valakinek a családjában előfordultak már ezek a panaszok, akkor valószínűleg ő is fokozottan veszélyeztetett lehet.

Veszélyes a horkolás?

Az, hogy az egészségre veszélyesnek tekinthető-e a horkolás (vagy csak múló kellemetlenségről van-e szó), elsősorban a gyakoriságától és az intenzitásától függ.

Az enyhe mértékű, alkalmankénti horkolás bárkinél jelentkezhet, tulajdonképpen normálisnak tekinthető, és a legtöbbször nem igényel sem orvosi vizsgálatot, sem pedig kezelést. Például, nagyon jellemző, hogy valaki egy-egy italozással töltött este után vagy egy egyszerű megfázás miatt horkol.

Az elsődleges vagy primer horkolás hetente három vagy több éjszakán jelentkezik, és nemcsak az érintettet, de annak családtagjait is jobban zavarhatja. Nem feltétlenül kell azonban aggódni miatta, orvosi kivizsgálásra általában csak akkor van szükség, ha komolyan befolyásolja az éjszakai pihenést, például többször felébredünk miatta, vagy másnap is fáradtabbak, álmosabbak vagyunk.

Többféle horkolás létezik, amelyek jellegükből adódóan lehetnek ártalmatlanok, vagy károsak is. A hangos, egyenetlen horkolás gyakran társul alvás alatti légzéskihagyással, ami kifejezetten káros. Többféle horkolás létezik, amelyek jellegükből adódóan lehetnek ártalmatlanok, vagy károsak is. A hangos, egyenetlen horkolás gyakran társul alvás alatti légzéskihagyással, ami kifejezetten káros. Forrás: Shutterstork.com

A legsúlyosabb esetben a horkolás az obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS) egyik kísérő tünete lehet. Ilyenkor szinte minden éjszaka horkol az érintett, a horkolás pedig hangos és zavaró, nagyon jellemző a napközbeni álmosság, a fáradékonyság, a hangulatzavarok. Alvási apnoé gyanúja esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, a betegségnek ugyanis rendkívül súlyos szövődményei is lehetnek.

Horkolás és alvási apnoé

A horkolás és az alvási apnoé egymáshoz rendkívül közel álló problémák, sokan szinte teljesen azonos betegségeknek tekintik őket. A legtöbb alvási apnoéban szenvedő beteg erősen horkol, de az erősen horkolók közül csak viszonylag kevesen küzdenek alvási apnoéval. Ez utóbbi csoportba tartozókat elsődleges horkolóknak is nevezik. A horkolás és az OSAS oka, kialakulása, fiziológiai jellemzői, bizonyos szövődményei nagyon hasonlóak.

Apnoe esetén alvás közben a garat falai összetapadnak, melyek egy erőteljes légvétel kíséretében ugyan szétnyílnak, de közben átmeneti légzéskimaradás következik be. Súlyosabb alvási apnoe esetén ez a folyamat akár óránként többször is megismétlődhet, hosszú távú egészségkárosodáshoz vezetve, mint a magas vérnyomás, szívinfarktus, agyi keringési zavarok. Apnoe esetén alvás közben a garat falai összetapadnak, melyek egy erőteljes légvétel kíséretében ugyan szétnyílnak, de közben átmeneti légzéskimaradás következik be. Súlyosabb alvási apnoe esetén ez a folyamat akár óránként többször is megismétlődhet, hosszú távú egészségkárosodáshoz vezetve, mint a magas vérnyomás, szívinfarktus, agyi keringési zavarok. Forrás: Shutterstork.com

Gyakran éppen a krónikus, erős horkolás az a tünet, mely elvezet végül az alvási apnoé diagnosztizálásához. Ugyanakkor, nem lehet kijelenteni, hogy a horkolás mindenképpen az alvási apnoé „előszobája”, és a horkolás egyik szövődménye az OSAS lehet. A horkolás elsősorban tünet, míg az alvási apnoé önálló betegségnek tekinthető. A horkolás sok különböző tényezőre (akár többre is ezek közül) vezethető vissza, és ezen tényezők közül néhány az obstruktív alvási apnoé szindróma rizikóját is jelentősen növeli.

A szájon át légzés és horkolás tünetei és jelei

A szájon át lélegzés és a horkolás egyaránt könnyen felismerhető, mással nem összekeverhető jelekkel és tünetekkel jár együtt. Az érintett szája folyamatosan enyhén nyitva van, és lehet, hogy zihál, szuszog, liheg. Bár nem tekinthető „hivatalos” orvosi tünetnek, a szájon át légzők gyakran csámcsognak, nyitott szájjal esznek – valószínűleg nem az udvariatlanság miatt, hanem mert máshogy egyszerűen nem kapnának levegőt. A szájon át lélegzés szövődménye, egyben figyelmeztető jele lehet a kellemetlen szájszag és a rekedtes hang.

Ezek a tünetek még a laikus számára is láthatóak, vagy, a horkolás esetében hallhatóak. A horkolás maga egy nagyon jellegzetes hanghatás, melynek ritmusa és hangereje egyénenként igen eltérő lehet. A szakemberek szerint a horkolás lehet szinte alig észrevehető, nagyjából olyan hangerejű, mint egy hűtőszekrény zümmögése, de rendkívül hangos, akár mint egy fűnyíró zaja is. A horkolás nem hivatalos világrekordját egy brit hölgy tartja, akinek horkolását nagyjából 110 decibelnek mérték – ez egy légkalapács hangerejének felel meg!

A szájon át légzés és horkolás diagnosztizálása

A szájon át lélegzés és a horkolás megállapításához nincs szükség sem külön vizsgálatokra, sem szakorvos segítségére. A legtöbb esetben még azt is viszonylag könnyen meg lehet határozni, hogy mi okozza a tüneteket, hiszen általában felső légúti fertőzés vagy allergia miatt kialakuló orrdugulás áll a háttérben.

A szájon át légzés időnként alig észrevehető. Ebben az esetben néhány egyszerű, olcsó teszttel könnyen meg lehet állapítani, főként a száján át vesz-e levegőt az érintett vagy sem. Használhatnak ehhez például az orr és a száj közé helyezett kétoldalú tükröt (majd azt figyelik, hogy a tükör melyik oldala párásodik be), de arra is megkérhetik az érintettet, hogy egy kevés vizet tartson a szájában néhány percen keresztül (ha a száján át lélegzik, akkor erre csak nagyon rövid ideig képes).

Krónikus, gyakran visszatérő, esetleg mások számára is nagyon zavaró szájon át lélegzésnél és horkolásnál rendkívül fontos lehet a rendellenes légzési mintázat hátterében meghúzódó alapbetegség diagnosztizálása. Ehhez többek között fül-orr-gégészeti, fogászati, allergológiai kivizsgálás is szükséges lehet. Nagy szerepe van például a képalkotó vizsgálatoknak, elsősorban a röntgennek, mellyel ellenőrizhető az orr és az arc anatómiája. Az orrüregeket ún. rhinoszkóppal, esetenként endoszkóppal is vizsgálhatják. Az orrüregek „átjárhatóságát”, a levegőáramlást ún. rhinomanometriával vagy nazális inspiratorikus csúcsáramlásméréssel (PNIF) ellenőrizhetik.

Ha krónikus horkolással küzd valalki, és az obstruktív alvási apnoé gyanúja is felmerül, akkor az alapos belgyógyászati, kardiológiai, diabetológiai kivizsgálásra is szükség van. Emellett a kezelőorvos alváslaboratóriumban végzett poliszomnográfiás vizsgálatot is javasolhat, melynek során többek között az érintett izomtónusát, szívritmusát, véroxigén-szintjét, a szájon és orron keresztül mérhető légáramlást ellenőrzik.

Orvosnál a szájon át légzéssel és horkolással

Krónikus horkolás és szájon át légzés kivizsgálásánál sokat segíthet, ha összegyűjtünk és az orvosunkkal megosztunk néhány információt:

  • A tünetek jelentkezése előtti napokban történt-e az arcot vagy az orrot érő sérülés? Volt-e valamilyen balesetünk?
  • Diagnosztizáltak-e nálunk a tünetek jelentkezése előtti napokban fertőző betegséget?
  • Kezdtünk-e új gyógyszert szedni a tünetek jelentkezése előtti időszakban?
  • Van-e valamilyen krónikus betegségünk?
  • Van-e valamilyen ismert allergiánk?
  • Változott-e a koncentrációs képességünk, figyelmünk, memóriánk, munkabírásunk a tünetek jelentkezése óta?
  • Jellemző-e, hogy bár „mennyiségileg” eleget alszunk (időben fekszünk és kelünk), mégsem érezzük kipihentnek magunkat, gyakran vagyunk álmosak nap közben is?
  • Jellemző-e ránk a reggeli, ébredés utáni fejfájás vagy torokfájás?
  • Partnerünk, családtagjaink panaszkodnak-e a hangos horkolásunkra, mely akár az ő pihenésüket is zavarja?
  • Jelezte-e partnerünk, családtagunk, hogy időnként rövid időre „leáll” a lélegzetünk alvás közben, esetleg fulladozunk, levegő után kapkodunk?

A szájon át légzés és horkolás lefolyása és kimenetele

A horkolást és a szájon át légzést számos különböző probléma okozhatja, ezek lefolyása és kimenetele is igen eltérő lehet. Könnyen előfordulhat, hogy csak egy-két napig tartó zavaró kellemetlenségről van szó, vagy olyan banális betegség áll a háttérben, mint a megfázás, amiből általában egy hét alatt meg is gyógyulunk.

Légzéskimaradás gyanúja, zavaró horkolás esetén keressen fel fül-orr-gégészeti szakrendelést, ahol egy otthoni horkolást figyelő készüléket biztosítanak Önnek (respiratórikus pulzoximetriás vizsgálat), hogy megállapíthassák, tényleg fennáll-e a feltételezett probléma. Szükség esetén alvásvizsgálatra küldik és alvás endoszkópiát is javasolhatnak. Légzéskimaradás gyanúja, zavaró horkolás esetén keressen fel fül-orr-gégészeti szakrendelést, ahol egy otthoni horkolást figyelő készüléket biztosítanak Önnek (respiratórikus pulzoximetriás vizsgálat), hogy megállapíthassák, tényleg fennáll-e a feltételezett probléma. Szükség esetén alvásvizsgálatra küldik és alvás endoszkópiát is javasolhatnak. Forrás: Shutterstork.com

A szájon át légzés és horkolás lehetséges szövődményei, komplikációi

A horkolást és a szájon át légzést sokan csak zavaró kellemetlenségnek tartják, mellyel különösebben nem is kell foglalkozni. Pedig mindkét jelenségnek, különösen, ha krónikussá válnak vagy gyakran visszatérnek, súlyos, az egész szervezetre kiható következményei lehetnek. Ezek a szövődmények részben a szájon át történő levegővételre, részben pedig magára a horkolással járó hanghatásokra, illetve az abnormális levegővételre vezethetők vissza.

A szájon át légzés szövődménye lehet:

A horkolás komplikációjának tekinthető többek között a nappali álmosság és a kialvatlanság, valamint az ezzel összefüggő panaszok (ingerlékenység, koncentrációs nehézségek, a krónikus betegségek rizikójának növekedése, a libidó csökkenése stb.). A horkolás ráadásul nemcsak magának az érintettnek az éjszakai pihenését nehezíti meg, hanem azokét is, akik vele egy háztartásban élnek. A párkapcsolati, családi problémák pedig hosszú és rövid távon egyaránt rontják az életminőséget.

Kutatások szerint a horkolás összefügghet olyan súlyos panaszok megnövekedett rizikójával, mint a szívroham, a stroke, a magas vérnyomás

Veszélyhelyzet szájon át légzés és horkolás esetén

A szájon át lélegzés és a horkolás önmagában nem jelentenek komolyabb problémát, a legtöbb esetben rövid időn belül el is múlnak. Időnként azonban súlyos betegségek kísérő tünetei lehetnek, melyek hosszú távon akár életveszélyessé is válhatnak. Bár azonnali orvosi ellátásra általában nincs szükség, mégis érdemes minél előbb felkeresni az orvosunkat, ha a következőket tapasztaljuk:

  • alvás közben egy-egy pillanatra „leáll” a légzés
  • alvás közben fulladunk, levegő után kapkodunk
  • éjjelente vagy ébredés után mellkasi fájdalmaink vannak
  • ébredés után gyakran fáj a fejünk
  • nagyon álmosak, fáradtak vagyunk napközben
  • koncentrációs vagy memóriazavaraink vannak
  • megváltozik a viselkedésünk, szokatlanul ingerlékenyek vagy depressziósak vagyunk
  • éjszaka nagyon izzadunk

A szájon át légzés és horkolás kezelései lehetőségei

A szájon át légzés és a horkolás kezelése mindig az azt kiváltó alapbetegségtől vagy eltéréstől függ. A háttérben meghúzódó probléma megfelelő kezelésével általában a szájon át lélegzés, illetve a horkolás is elmúlik. A terápia jelenthet gyógyszeres kezelést, műtétet, vagy akár ezek kombinációját is.

A krónikus, elsődleges, más egyértelmű okra nem visszavezethető horkolás ellen jelenleg nincs mindenkinél alkalmazható, tökéletes megoldást kínáló módszer. Nagyon nagy szerepe van azonban az életmód megváltoztatásának, például a súlyfeleslegtől való megszabadulás, a dohányzásról való leszokás vagy az alkoholfogyasztás mérséklése egyaránt enyhítheti a horkolást.

Aki túlsúlyos, nagyobb eséllyel horkolhat (sokszor a terápia is a páciens testsúlyának csökkentését célozza meg elsőként). Aki túlsúlyos, nagyobb eséllyel horkolhat (sokszor a terápia is a páciens testsúlyának csökkentését célozza meg elsőként). Forrás: Shutterstork.com

Sokféle olyan eszköz, speciális párna, gyógynövény- vagy illóolaj tartalmú kenőcs, orrspray kapható, melyek az ígéretek szerint megszüntetik a horkolást. Ezek hatékonysága azonban általában nem tudományosan igazolt, csak anekdotikus bizonyítékokkal alátámasztott. Természetesen, ki lehet próbálni ezeket, de csodát sajnos ne várjunk tőlük.

A szájon át légzés és horkolás megelőzése

A horkolás és a szájon át légzés megelőzése elsősorban azoknak a betegségeknek a megelőzésére irányul, melyek ezeket a problémákat okozhatják.

  • A felső légúti fertőzések, nátha, influenza megelőzéséhez rendszeresen mossunk kezet, kerüljük a fertőzöttekkel való kontaktust, táplálkozzunk egészségesen, mozogjunk és pihenjünk eleget!
  • Az allergia megelőzésének legfontosabb eleme az allergénekkel való kontaktus minimálisra csökkentése! Takarítsunk, portalanítsunk gyakrabban, ha pedig sok pollen van a levegőben, akkor lehetőleg ne menjünk a szabadba.
  • Ügyeljünk arra, hogy az arcunk, orrunk ne sérülhessen, viseljünk megfelelő védőfelszerelést!
  • Szabaduljunk meg a súlyfeleslegtől!
  • Szokjunk le a dohányzásról!
  • Mérsékeljük az alkoholfogyasztást! Lefekvés előtt néhány órával már ne igyunk alkoholt!

Mit tehetünk otthon szájon át légzés és horkolás esetén?

A szájon át légzés és a horkolás elleni otthoni módszerek egy része a megfelelő orrlégzés visszaállítását, egy része pedig a szájpadlás, a garat megfelelő helyzetben tartását célozza. Kipróbálhatjuk például a következőket:

  • Használjunk párásítót! A túl száraz levegő csak tovább irritálhatja az egyébként is gyulladt nyálkahártyát.
  • Igyunk sok folyadékot! Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nyálkahártya kellően nedves maradjon, és a termelődő váladéktól is könnyebben megszabadulhassunk.
  • Használjunk tengervizes orrspray-t, ami segít feloldani a letapadt váladékot, így azt könnyebb kifújni.
  • Éjszakára támasszuk fel a fejünket egy plusz párnával vagy kis mértékben emeljük meg az ágy fejünk felőli részét.
  • Próbáljunk meg az oldalunkon aludni! Ha hajlamosak vagyunk állandóan a hátunkra fordulni, varrjunk egy kis, kemény labdát (pl. teniszlabdát) a hálóruhánk felső részébe.
  • Meglepően hangzik, de a rendszeres éneklés is segíthet a horkoláson: az éneklés megerősíti a nyelv, a lágy szájpadlás, illetve a torok izmait, és ez idővel a horkolás csökkenésével jár együtt. Amennyiben ezek az izmok túlságosan is ellazulnak, nagyobb annak az esélye, hogy akadályozzák a levegő áramlását.
  • A száj, a nyelv és a torok izmait megerősítő „torna” is csökkentheti a horkolást. A gyakorlatok között szerepel például a nyelv szájpadláshoz vagy fogsorhoz nyomása, vagy az állkapocs jobbra-balra mozgatása.

Szájszárazság: kiváltó oka, kialakulása, tünetei és kezelése

GYAKORI KÉRDÉSEK A SZÁJON ÁT LÉGZÉS ÉS HORKOLÁSRÓL

Mindig bajt jelez, ha a száján át lélegzik valaki?

Egyáltalán nem, sőt az a természetes, ha valaki az orra mellett a száját is használja a lélegzésre! Időnként mindenkinél előfordul ez a jelenség, például fokozott fizikai igénybevétel esetén. Ilyenkor ugyanis a szervezet sejtjeinek sokkal több oxigénre van szüksége, amit pusztán az orrlégzésen keresztül nem tudunk biztosítani. Problémáról akkor beszélhetünk, ha a száj átveszi az orr szerepét, és a szájon át lélegzés lesz az elsődleges.

Igaz, hogy a horkolás az alvási apnoé egy enyhébb formája?

Bár a horkolás és az alvási apnoé oka, kialakulása és jellemzői nagyon közel állnak egymáshoz, nem lehet egyenlőségjelet tenni közéjük. A horkolás számos probléma tünete lehet, míg az alvási apnoé önmagában különálló betegség. Az alvási apnoénak is egyik gyakori tünete a horkolás, ugyanakkor, aki horkol, csak az esetek néhány százalékában szenved valóban alvási apnoétól.

Honnan tudhatjuk, hogy horkolunk-e, ha egyedül alszunk?

A legegyszerűbb, ha rögzítjük az éjszakai hangokat. Ehhez teljesen hagyományos módszert is választhatunk, de számos okostelefonos applikáció is elérhető. Célszerű többször is elvégezni a hangfelvételt, mert közel sem biztos, hogy minden éjszaka horkolunk.

Összefügg, hogy milyen hangosan horkol valaki és hogy mennyire súlyos a betegsége?

Nem feltétlenül. A horkolás intenzitása, hangossága több tényezőtől is függ, például a testtömegindextől (BMI), az alvási testhelyzettől, a nyak körméretétől vagy a tüdőkapacitástól. A férfiak általában mindig hangosabban horkolnak, mint a nők. Obstruktív alvási apnoé esetén azonban megfigyelhető a horkolás intenzitása és a betegség súlyossága közötti összefüggés (ugyanakkor, nem mindenki, aki horkol, szenved OSAS-ban!)

Források:

Sleep Foundation https://www.sleepfoundation.org/snoring

Mayo Clinic https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/snoring/symptoms-causes/syc-20377694

Medical News Today https://www.medicalnewstoday.com/articles/319487

Medscape https://emedicine.medscape.com/article/291807-overview

Healthline https://www.healthline.com/health/mouth-breathing

Diseases of the Nose, Throat and Ear (CRC Press, 2016.) szerk.: S. Musheer Hussain

Forrás: egeszsegkalauz.hu