A hagyományos felfogás szerint akkor tekinthető valaki jó alvónak, ha nyolc órát alszik, más felfogás szerint nem is a mennyiség számít, hanem az, hogy mennyit alszunk még éjfél előtt. Milyen kritériumok alapján dönthető el, hogy jól alszik-e valaki vagy sem?
A tápanyaghiányos állapotokról azt gondolnánk, hogy csak a világ szegényebb felén élőket sújtják. Sajnos azonban – elsősorban az egészségtelen táplálkozási szokások miatt – a fejlett, jómódú társadalmakban is meglehetősen gyakori ez a probléma. Kiegyensúlyozott, vegyes étrenddel sok esetben megelőzhető a világon több száz millió embert érintő vashiány – de vajon kezelhető is a kialakult hiányállapot pusztán az étkezéssel?
Kutyafuttában bekapott gyorsételek vagy szélsőséges növényi diéta – bármelyik végletes étrend vezethet hiányállapothoz. Mennyi vasra van szükségünk, és hogyan vihetjük be azt a szervezetünkbe, hogy megelőzzük a vashiány kialakulását? Mutatjuk.
„Nem tudok aludni!” - ez az egyik leggyakoribb panasz, amellyel orvoshoz vagy épp az interneten forgalmazott illegális szerek forgalmazóihoz fordulnak a betegek. De vajon tudjuk-e, milyen altatót, hogyan szedjünk és meddig?
Azt a legtöbben tudjuk, hogy bizonyos élénkítő hatású ételek, italok álmatlanságot okozhatnak, megnehezíthetik az elalvást. Azonban bizonyos gyógyszerek – közvetlen vagy közvetett – mellékhatásaként is jelentkezhet alvászavar!
Rosszul alszik? Tudnia kell, hogy a nyugtató, lazító hatású gyógynövények csak akkor segítenek az elalvásban, ha az alvászavart stressz, túlpörgés, idegeskedés, lelki trauma okozza. A melatonint azonban nem tudják helyettesíteni.
Mit tekintünk alvászavarnak? Mikor ideiglenes és mikor krónikus ez a panasz? Hogyan ismerhető fel a primer és hogyan a szekunder alvászavar? Összeszedtük a lényeget, röviden.
Sokan énidőként, kikapcsolódásként tekintenek rá, másoknak pedig anyagi segítséget jelent, hogy vérplazmát adnak – mondta dr. Bakti Éva, a BioLife plazmaközpont vezető orvosa. De mit kell tudni a plazmaadásról?