Hormonpótlás vagy életmódváltás? Így dönthető el, mire van valójában szüksége a változókorban
Hőhullámok, álmatlanság, hangulatingadozás – mikor jön el a hormonpótlás ideje?
A menopauza minden nő életében új fejezetet nyit. Vannak, akik alig érzik meg, mások számára hőhullámok, alvászavarok, hangulatingadozások és csontfájdalmak kísérik ezt az időszakot. Amikor hirtelen jönnek a hőhullámok, az éjszakai izzadás, a fáradtság vagy a kedélyhullámzás, sok nő úgy érzi, mintha a saját teste ellene fordult volna. A kérdés ilyenkor szinte mindig felmerül: elég, ha egészségesen élünk, vagy valóban szükség van hormonpótlásra (HRT)?
A válasz ma már sokkal árnyaltabb, mint akár tíz éve. A legújabb kutatások szerint a legjobb megoldás az, ha a hormonkezelést és az életmódbeli változtatásokat nem egymás ellen, hanem egymás mellett vizsgáljuk – és mindent személyre szabottan döntünk el. Mutatjuk, hogyan található meg újra az egyensúlyt a változókorban.
Az új irányelvek: a HRT már nem tabu
A brit NICE 2024-es frissített irányelve egyértelműen kimondja, hogy a közepes vagy súlyos menopauzális tünetek – például hőhullámok, éjszakai izzadás, alvászavar – esetén a hormonpótlás az elsőként javasolt kezelés, amennyiben nincs orvosi ellenjavallat. Ez a szemléletváltás óriási előrelépés: a korábbi években a hormonpótlást sokan még mindig veszélyesnek, sőt elkerülendőnek tartották, ma viszont már az orvosok és a nők közös döntése áll a középpontban. A NICE külön „beszélgetés-segédletet” is kidolgozott, amely lépésről lépésre segít megbeszélni, kinek mit érdemes mérlegelnie, milyen előnyei és kockázatai vannak a kezelésnek.
A Menopause Society (NAMS) és a British Menopause Society (BMS) ajánlásai is megerősítik: ha a nő 60 évesnél fiatalabb, vagy a menopauza kezdete óta nem telt el tíz év, és a tünetek megnehezítik a mindennapokat, akkor a hormonpótlás biztonságos és hatékony választás lehet. Ekkor ugyanis az előnyök – a hőhullámok, alvászavarok, csontvesztés enyhülése – jóval nagyobbak, mint a kockázatok.
Életmódváltás: a test természetes védőpajzsa
Mielőtt bárki gyógyszeres kezelést választ, érdemes tudni, hogy a helyes életmód minden terápiás döntés alapja. A kutatások szerint a rendszeres mozgás, különösen az ellenállásos edzés – például súlyzós gyakorlatok – mérsékelheti a hőhullámokat és javítja a közérzetet. A kognitív viselkedésterápia (CBT) szintén bizonyítottan csökkenti a vasomotoros panaszokat, és javítja az alvás minőségét, különösen csoportos formában.
A helyes táplálkozás, a testsúly karbantartása, a káros szokások, függőségek elhagyása és a megfelelő alvás a hormonpótlástól függetlenül is segíti a szervezet egyensúlyát. Bár ezek a lépések nem minden esetben szüntetik meg teljesen a tüneteket, hozzájárulnak a szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-kockázatok csökkentéséhez, és minden kezelés alapját képezik.
A hormonpótlás nem ördögtől való – de nem is való mindenkinek
A hormonpótló terápia (HRT vagy MHT) a tünetek kezelésére szolgál, nem pedig az öregedés lassítására – ezt a mai orvostudomány már pontosan meghatározta. A megfelelő adagolásban alkalmazott hormonpótlás enyhíti a hőhullámokat, csökkenti az alvászavarokat, javítja a hangulatot, és védelmet nyújthat a csontvesztés ellen.
Nem mindegy azonban, milyen formában kapja a szervezet a hormonokat. Az utóbbi évek egyik legfontosabb felismerése, hogy a bőrön át alkalmazott (transzdermális) tapasz vagy gél kevésbé növeli a vérrögképződés (trombózis) kockázatát, mint a szájon át szedett tabletták. Ez különösen fontos lehet azoknak, akiknél korábban előfordult trombózis, vagy akiknél fokozott a hajlam rá.
Amennyiben a méh ép, elengedhetetlen az endometrium védelme, vagyis az ösztrogén mellé progesztogént is kell adni. A legjobb eredmények a mikronizált progeszteron vagy a levonorgesztrel-tartalmú spirál (LNG-IUD) használatával érhetők el. Ezek a formák nemcsak hatékonyak, de a biztonsági profiljuk is kedvezőbb a régebbi szintetikus progesztogéneknél.
A nagy, több tízezres populáción végzett svéd kutatás 2024-ben arra is rámutatott, hogy a szájon át szedett kombinált hormonpótlás kissé növelheti a kardiovaszkuláris események előfordulását, míg a transzdermális forma mellett ilyen emelkedést nem tapasztaltak. Ezért az orvosok ma egyre gyakrabban javasolják a tapaszokat vagy géleket, különösen azoknak, akik elhízottak vagy mozgásszegény életmódot folytatnak.
Új, biztató, nem hormonális alternatívák
Az utóbbi időben a tudomány egy új irányt is megnyitott: a nem hormonális hőhullámcsökkentő terápiákét. A legismertebb ilyen készítmény a fezolinetant, amelyet az Európai Unió 2024-ben engedélyezett. Ez a gyógyszer az agyban található NK3-receptorokat blokkolja, így hatékonyan mérsékli a hőhullámokat és az alvászavarokat – anélkül, hogy befolyásolná az ösztrogénszintet.
A klinikai vizsgálatok (köztük a DAYLIGHT fázis 3b tanulmány) szerint a fezolinetant jelentősen csökkentette a hőhullámok számát és intenzitását, miközben a betegek többsége jól tolerálta. Az egyetlen fontos kockázat, amire az orvosok figyelmeztetnek, a májenzimek átmeneti emelkedése, ezért a kezelés során időnként szükséges a májfunkció ellenőrzése.
A nem hormonális szerek között továbbra is alkalmaznak egyes antidepresszánsokat (SSRI, SNRI csoport) vagy gabapentint, de ezek mellékhatásprofilja miatt ritkábban kerülnek előtérbe. A fezolinetant így valódi áttörést jelent azoknak, akik nem szedhetnek hormonokat például emlőrák miatt.
Hüvelyszárazság és húgyúti panaszok: a GSM új korszakba lép
A változókorban gyakori a genitourináris szindróma (GSM), amely a hüvely és a húgyutak nyálkahártyájának elvékonyodásával, szárazságával és fájdalmával jár. Ezekre a panaszokra az alacsony dózisú helyi ösztrogén továbbra is a leghatékonyabb megoldás. Mivel a hatóanyag szinte alig jut a vérkeringésbe, a kezelés biztonságos, még daganatos előzmény esetén is – természetesen onkológussal egyeztetve.
Újabban megjelentek alternatívák is: a hüvelyi DHEA (prasterone) és az ospemifen szájon át szedhető tabletta, amelyek hasonlóan javítják a hüvely rugalmasságát és nedvességtartalmát. Ezek különösen hasznosak lehetnek azoknak, akik hormonérzékeny betegségek miatt nem kaphatnak ösztrogént.
A korai petefészek-elégtelenség (POI) más megítélés alá esik
Ha a menopauza 40 éves kor előtt következik be, a hormonhiány már nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A 2024-es ESHRE irányelv szerint ezeknél a nőknél a hormonpótlás ajánlott egészen addig, amíg elérik a természetes menopauza átlagos életkorát, mivel így csökkenthető a csontritkulás, a szívbetegségek és a korai öregedés kockázata.
A POI tehát kivétel: itt a HRT nemcsak a tünetek enyhítésére, hanem a szervezet hosszú távú védelmére is szolgál.
Migrén, HRT és egyensúly
Sok nő szenved a változókorban fellángoló migréntől. A szakmai irányelvek szerint aurával járó migrén esetén is adható hormonpótlás, de óvatosan: érdemes transzdermális ösztrogénnel, kis dózissal kezdeni, mert ez stabilabban tartja a hormonszintet, és kevésbé provokál rohamokat. Ha a migrén rosszabbodik, a dózist módosítani kell – ezt mindig orvosi felügyelet mellett tegye.
Kockázatok, amelyeket kordában tarthat
A modern orvostudomány már jól ismeri, hogyan csökkenthető a hormonkezelés kockázata. A 60 év alatti, vagy a menopauzát követő tíz éven belüli nők esetében a HRT biztonságosabb, és kedvezőbben hat az érrendszerre, mint későbbi életkorban. A transzdermális ösztrogén előnyösebb, ha a trombózishajlam fokozott, míg a mikronizált progeszteron vagy az LNG-spirál megfelelő védelmet nyújt a méhnyálkahártya számára.
Az emlőrákkal kapcsolatos félelmeket is érdemes árnyaltan kezelni: a kockázat függ a kezelés időtartamától, az alkalmazott hormontípustól és a dózistól, de általánosságban mérsékelt növekedésről beszélünk, nem drámai ugrásról.
A rendszeres orvosi kontroll, a vérnyomás, a vérzsírok, a vércukor és a mammográfia követése elengedhetetlen, függetlenül attól, alkalmaz-e hormonkezelést vagy sem.
Hogyan döntsön jól?
A legjobb döntések közös döntések. Érdemes tünetnaplót vezetni, hogy pontos képet kapjon a panaszairól – ez segíti az orvost a megfelelő terápiás irány kiválasztásában.
Ha a tünetek enyhék, a mozgás és az életmódváltás is elegendő lehet. Ha viszont a mindennapok élhetetlenné válnak, akkor a HRT vagy a nem hormonális kezelések is szóba jönnek.
Az orvos feladata, hogy az Ön életkora, egészségi állapota, rizikófaktorai és preferenciái alapján személyre szabja a kezelést. A cél nem pusztán a tünetek megszüntetése, hanem az, hogy Ön kiegyensúlyozottan, energikusan és biztonságban élje meg ezt az életszakaszt.
A lényeg összegezve
A változókor nem betegség, hanem átmenet – de ez nem jelenti azt, hogy el kell viselni a szenvedést. Az új irányelvek és kutatások alapján ma már világos: a hormonpótlás biztonságos és hatékony, ha jól van kiválasztva, a nem hormonális kezelések pedig valós alternatívát kínálnak azoknak, akik más utat szeretnének.
A testét és a döntést senki más nem ismeri jobban, mint Ön. A feladatunk orvosként és újságíróként az, hogy hiteles információkkal segíthessük abban, hogy megtalálja a saját egyensúlyát — hormonokkal vagy anélkül.
Menopauza: mikor lehet szükség hormonpótlásra, mikor elég az életmódterápia?
Felhasznált források:
- NICE Guideline NG23 (2024): Menopause: identification and management
- NICE Discussion Aid – HRT benefits and risks decision support
- The Menopause Society (NAMS) Position Statement, 2023–2024
- British Menopause Society (BMS) – Clinical Toolkits and Consensus Statements
- ESHRE Guideline (2024): Management of Premature Ovarian Insufficiency
- Lifestyle Medicine and Vasomotor Symptoms: An Analytic Review - PMC
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
