Hormonpótlás vagy életmódváltás? Így dönthető el, mire van valójában szüksége a változókorban

Hőhullámok, álmatlanság, hangulatingadozás – mikor jön el a hormonpótlás ideje?

A menopauza minden nő életében új fejezetet nyit. Vannak, akik alig érzik meg, mások számára hőhullámok, alvászavarok, hangulatingadozások és csontfájdalmak kísérik ezt az időszakot. Amikor hirtelen jönnek a hőhullámok, az éjszakai izzadás, a fáradtság vagy a kedélyhullámzás, sok nő úgy érzi, mintha a saját teste ellene fordult volna. A kérdés ilyenkor szinte mindig felmerül: elég, ha egészségesen élünk, vagy valóban szükség van hormonpótlásra (HRT)?

A válasz ma már sokkal árnyaltabb, mint akár tíz éve. A legújabb kutatások szerint a legjobb megoldás az, ha a hormonkezelést és az életmódbeli változtatásokat nem egymás ellen, hanem egymás mellett vizsgáljuk – és mindent személyre szabottan döntünk el. Mutatjuk, hogyan található meg újra az egyensúlyt a változókorban.

Az új irányelvek: a HRT már nem tabu

A brit NICE 2024-es frissített irányelve egyértelműen kimondja, hogy a közepes vagy súlyos menopauzális tünetek – például hőhullámok, éjszakai izzadás, alvászavar – esetén a hormonpótlás az elsőként javasolt kezelés, amennyiben nincs orvosi ellenjavallat. Ez a szemléletváltás óriási előrelépés: a korábbi években a hormonpótlást sokan még mindig veszélyesnek, sőt elkerülendőnek tartották, ma viszont már az orvosok és a nők közös döntése áll a középpontban. A NICE külön „beszélgetés-segédletet” is kidolgozott, amely lépésről lépésre segít megbeszélni, kinek mit érdemes mérlegelnie, milyen előnyei és kockázatai vannak a kezelésnek.

A Menopause Society (NAMS) és a British Menopause Society (BMS) ajánlásai is megerősítik: ha a nő 60 évesnél fiatalabb, vagy a menopauza kezdete óta nem telt el tíz év, és a tünetek megnehezítik a mindennapokat, akkor a hormonpótlás biztonságos és hatékony választás lehet. Ekkor ugyanis az előnyök – a hőhullámok, alvászavarok, csontvesztés enyhülése – jóval nagyobbak, mint a kockázatok.

Életmódváltás: a test természetes védőpajzsa

Mielőtt bárki gyógyszeres kezelést választ, érdemes tudni, hogy a helyes életmód minden terápiás döntés alapja. A kutatások szerint a rendszeres mozgás, különösen az ellenállásos edzés – például súlyzós gyakorlatok – mérsékelheti a hőhullámokat és javítja a közérzetet. A kognitív viselkedésterápia (CBT) szintén bizonyítottan csökkenti a vasomotoros panaszokat, és javítja az alvás minőségét, különösen csoportos formában.

A helyes táplálkozás, a testsúly karbantartása, a káros szokások, függőségek elhagyása és a megfelelő alvás a hormonpótlástól függetlenül is segíti a szervezet egyensúlyát. Bár ezek a lépések nem minden esetben szüntetik meg teljesen a tüneteket, hozzájárulnak a szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-kockázatok csökkentéséhez, és minden kezelés alapját képezik.

A hormonpótlás nem ördögtől való – de nem is való mindenkinek

A hormonpótló terápia (HRT vagy MHT) a tünetek kezelésére szolgál, nem pedig az öregedés lassítására – ezt a mai orvostudomány már pontosan meghatározta. A megfelelő adagolásban alkalmazott hormonpótlás enyhíti a hőhullámokat, csökkenti az alvászavarokat, javítja a hangulatot, és védelmet nyújthat a csontvesztés ellen.

Nem mindegy azonban, milyen formában kapja a szervezet a hormonokat. Az utóbbi évek egyik legfontosabb felismerése, hogy a bőrön át alkalmazott (transzdermális) tapasz vagy gél kevésbé növeli a vérrögképződés (trombózis) kockázatát, mint a szájon át szedett tabletták. Ez különösen fontos lehet azoknak, akiknél korábban előfordult trombózis, vagy akiknél fokozott a hajlam rá.

Amennyiben a méh ép, elengedhetetlen az endometrium védelme, vagyis az ösztrogén mellé progesztogént is kell adni. A legjobb eredmények a mikronizált progeszteron vagy a levonorgesztrel-tartalmú spirál (LNG-IUD) használatával érhetők el. Ezek a formák nemcsak hatékonyak, de a biztonsági profiljuk is kedvezőbb a régebbi szintetikus progesztogéneknél.

A nagy, több tízezres populáción végzett svéd kutatás 2024-ben arra is rámutatott, hogy a szájon át szedett kombinált hormonpótlás kissé növelheti a kardiovaszkuláris események előfordulását, míg a transzdermális forma mellett ilyen emelkedést nem tapasztaltak. Ezért az orvosok ma egyre gyakrabban javasolják a tapaszokat vagy géleket, különösen azoknak, akik elhízottak vagy mozgásszegény életmódot folytatnak.

Új, biztató, nem hormonális alternatívák

Az utóbbi időben a tudomány egy új irányt is megnyitott: a nem hormonális hőhullámcsökkentő terápiákét. A legismertebb ilyen készítmény a fezolinetant, amelyet az Európai Unió 2024-ben engedélyezett. Ez a gyógyszer az agyban található NK3-receptorokat blokkolja, így hatékonyan mérsékli a hőhullámokat és az alvászavarokat – anélkül, hogy befolyásolná az ösztrogénszintet.

A klinikai vizsgálatok (köztük a DAYLIGHT fázis 3b tanulmány) szerint a fezolinetant jelentősen csökkentette a hőhullámok számát és intenzitását, miközben a betegek többsége jól tolerálta. Az egyetlen fontos kockázat, amire az orvosok figyelmeztetnek, a májenzimek átmeneti emelkedése, ezért a kezelés során időnként szükséges a májfunkció ellenőrzése.

A nem hormonális szerek között továbbra is alkalmaznak egyes antidepresszánsokat (SSRI, SNRI csoport) vagy gabapentint, de ezek mellékhatásprofilja miatt ritkábban kerülnek előtérbe. A fezolinetant így valódi áttörést jelent azoknak, akik nem szedhetnek hormonokat például emlőrák miatt.

Hüvelyszárazság és húgyúti panaszok: a GSM új korszakba lép

A változókorban gyakori a genitourináris szindróma (GSM), amely a hüvely és a húgyutak nyálkahártyájának elvékonyodásával, szárazságával és fájdalmával jár. Ezekre a panaszokra az alacsony dózisú helyi ösztrogén továbbra is a leghatékonyabb megoldás. Mivel a hatóanyag szinte alig jut a vérkeringésbe, a kezelés biztonságos, még daganatos előzmény esetén is – természetesen onkológussal egyeztetve.

Újabban megjelentek alternatívák is: a hüvelyi DHEA (prasterone) és az ospemifen szájon át szedhető tabletta, amelyek hasonlóan javítják a hüvely rugalmasságát és nedvességtartalmát. Ezek különösen hasznosak lehetnek azoknak, akik hormonérzékeny betegségek miatt nem kaphatnak ösztrogént.

A korai petefészek-elégtelenség (POI) más megítélés alá esik

Ha a menopauza 40 éves kor előtt következik be, a hormonhiány már nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A 2024-es ESHRE irányelv szerint ezeknél a nőknél a hormonpótlás ajánlott egészen addig, amíg elérik a természetes menopauza átlagos életkorát, mivel így csökkenthető a csontritkulás, a szívbetegségek és a korai öregedés kockázata.

A POI tehát kivétel: itt a HRT nemcsak a tünetek enyhítésére, hanem a szervezet hosszú távú védelmére is szolgál.

Migrén, HRT és egyensúly

Sok nő szenved a változókorban fellángoló migréntől. A szakmai irányelvek szerint aurával járó migrén esetén is adható hormonpótlás, de óvatosan: érdemes transzdermális ösztrogénnel, kis dózissal kezdeni, mert ez stabilabban tartja a hormonszintet, és kevésbé provokál rohamokat. Ha a migrén rosszabbodik, a dózist módosítani kell – ezt mindig orvosi felügyelet mellett tegye.

Kockázatok, amelyeket kordában tarthat

A modern orvostudomány már jól ismeri, hogyan csökkenthető a hormonkezelés kockázata. A 60 év alatti, vagy a menopauzát követő tíz éven belüli nők esetében a HRT biztonságosabb, és kedvezőbben hat az érrendszerre, mint későbbi életkorban. A transzdermális ösztrogén előnyösebb, ha a trombózishajlam fokozott, míg a mikronizált progeszteron vagy az LNG-spirál megfelelő védelmet nyújt a méhnyálkahártya számára.

Az emlőrákkal kapcsolatos félelmeket is érdemes árnyaltan kezelni: a kockázat függ a kezelés időtartamától, az alkalmazott hormontípustól és a dózistól, de általánosságban mérsékelt növekedésről beszélünk, nem drámai ugrásról.

A rendszeres orvosi kontroll, a vérnyomás, a vérzsírok, a vércukor és a mammográfia követése elengedhetetlen, függetlenül attól, alkalmaz-e hormonkezelést vagy sem.

Hogyan döntsön jól?

A legjobb döntések közös döntések. Érdemes tünetnaplót vezetni, hogy pontos képet kapjon a panaszairól – ez segíti az orvost a megfelelő terápiás irány kiválasztásában.

Ha a tünetek enyhék, a mozgás és az életmódváltás is elegendő lehet. Ha viszont a mindennapok élhetetlenné válnak, akkor a HRT vagy a nem hormonális kezelések is szóba jönnek.

Az orvos feladata, hogy az Ön életkora, egészségi állapota, rizikófaktorai és preferenciái alapján személyre szabja a kezelést. A cél nem pusztán a tünetek megszüntetése, hanem az, hogy Ön kiegyensúlyozottan, energikusan és biztonságban élje meg ezt az életszakaszt.

A lényeg összegezve

A változókor nem betegség, hanem átmenet – de ez nem jelenti azt, hogy el kell viselni a szenvedést. Az új irányelvek és kutatások alapján ma már világos: a hormonpótlás biztonságos és hatékony, ha jól van kiválasztva, a nem hormonális kezelések pedig valós alternatívát kínálnak azoknak, akik más utat szeretnének.

A testét és a döntést senki más nem ismeri jobban, mint Ön. A feladatunk orvosként és újságíróként az, hogy hiteles információkkal segíthessük abban, hogy megtalálja a saját egyensúlyát — hormonokkal vagy anélkül.

Kapcsolódó cikk

Menopauza: mikor lehet szükség hormonpótlásra, mikor elég az életmódterápia?

Felhasznált források:

• NICE Guideline NG23 (2024): Menopause: identification and management
• NICE Discussion Aid – HRT benefits and risks decision support
• The Menopause Society (NAMS) Position Statement, 2023–2024
• British Menopause Society (BMS) – Clinical Toolkits and Consensus Statements
• ESHRE Guideline (2024): Management of Premature Ovarian Insufficiency
• Lifestyle Medicine and Vasomotor Symptoms: An Analytic Review - PMC

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!