Ájulásérzés

Ájulásérzés okai, tünetei, vizsgálata és kezelése

Ájulásnak a rövid ideig tartó eszméletvesztést nevezzük, mely általában nem tekinthető komolyabb betegség tünetének.

Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni az ájulásérzést az epilepsziás rohamtól, kisebb agyvérzéstől, vagy egyéb komoly betegségektől, melyek szintén okozhatnak eszméletvesztést. Ez utóbbiak esetén azonban a beteg nehezen nyeri vissza eszméletét.

Az ájulásérzés társtünetei

Hirtelen elsápadás, szédülés, émelygés. Hideg verejtékezés, hideg kezek, nyirkos tenyér. Az eszméletvesztés csak rövid ideig áll fenn (általában nem tovább, mint 5-10 percig) és a beteg magától visszanyeri eszméletét. Az ájuláshoz társulhat mellkasi fájdalom is. Az ilyen tünetek hátterében állhatnak szív-eredetű okok, például szívritmuszavar, koszorúér-betegség, szívinfarktus vagy billentyűhiba.

Az ájulás kiváltó okai

Az ájulás annak a következménye, hogy a fej felé tartó véráramlás hirtelen lecsökken. Ez a következők miatt jöhet létre:- hirtelen felállás ülő vagy fekvő helyzetből;

hosszú ideig törénő helybenállás;
érzelmi stresszhatások (pl. félelem, harag);
fizikai stresszhatások (pl. éhség, nagy meleg, hőguta, nagy hideg, intenzív fájdalom). Ritkán, de a vérvétel okozta stressz, szorongás is kiválthat ájulásérzést, különösen, ha éhgyomri vizsgálatot végeznek. Hormonális problémák és menstruációs zavar is állhat sokszor a háttérben.

Mit tehet Ön ájulásérzés esetén

Ne tegyen semmit, ha az ájulás során nem történt baja az érintett személynek.
Fektessük le vízszintesen a beteget az ágyra vagy a földre úgy, hogy a feje oldalt nézzen! (Ne emeljük meg a fejét!)
Ha a beteg széken ül, nyomjuk le a térde közé a fejét amennyire csak lehet!Lazítsuk meg a szoros ruházatot!
Ha szükséges, szagoltassunk repülősót, vagy spricceljünk hideg vizet a homlokra vagy a nyakra, hogy ezáltal is meggyorsítsuk a beteg eszméletre térését. (Semmit ne etessünk-itassunk vele, amíg teljesen magához nem tér)!
Hívjunk azonnal orvost vagy mentőt, ha azt gondoljuk, hogy többről van szó, mint egyszerű ájulásról!

Mit tehet az orvos ájulás esetén

Megállapítja, hogy nincs-e valami komoly oka az eszméletvesztésnek.Ha komoly okról van szó, oki kezelést végez.

Az ájulás megelőzése

Ha sokáig kell mozdulatlanul egy helyben állnunk, állandóan mozgassuk lábujjainkat.
Ne álljunk fel hirtelen, ha fekszünk vagy ülünk.
Rendszeresen étkezzünk.

Milyen típusai vannak az ájulásnak?

Az ájulás orvosi neve szinkópe (syncope). Olyan, hirtelen kialakuló, rövid ideig tartó eszméletvesztést jelent, amelyet az agy átmeneti, elégtelen vérellátása okoz. Jellemzője, hogy az érintett elveszíti az izomtónusát, összeeshet, majd rendszerint spontán és viszonylag gyorsan magához tér. Az ájulás azonban nem minden esetben ártalmatlan, ezért fontos tisztázni, mi váltotta ki.

Az ájulásnak több formája létezik, amelyek hátterében eltérő mechanizmusok állhatnak

Vazovagális ájulás: az egyik leggyakoribb típus. Erős érzelmi hatás, fájdalom, vér látványa, hosszas állás vagy nagy meleg hatására az idegrendszer olyan reakciót válthat ki, amelynek következtében csökken a vérnyomás, esetenként a pulzus is. Az agy vérellátása átmenetileg elégtelenné válik.
Ortosztatikus ájulás: felálláskor a vér egy része a lábakban gyűlik össze, és a szervezet nem képes elég gyorsan kompenzálni a vérnyomásesést. Kiszáradás, vérvesztés, bizonyos gyógyszerek és egyes idegrendszeri betegségek is hajlamosíthatnak rá.
Szív eredetű ájulás: szívritmuszavar, szívbillentyű-betegség vagy más szívbetegség következtében átmenetileg csökkenhet a szív által továbbított vér mennyisége. Ez a forma különösen fontos, mert akár életveszélyes állapotot is jelezhet.

Az ájulásérzés, vagyis az az állapot, amikor valaki úgy érzi, hogy mindjárt elveszíti az eszméletét, nem feltétlenül vezet tényleges ájuláshoz. Ha azonban visszatérően jelentkezik, kivizsgálásra lehet szükség.

Milyen figyelmeztető jelek előzhetik meg az ájulást?

Az ájulást gyakran úgynevezett előjelek kísérik. Ilyenkor az érintett gyengeséget, bizonytalanságot, szédülést vagy látászavart tapasztalhat. Előfordulhat, hogy a látómező beszűkül, a környezet elhomályosul, a hangok távolinak tűnnek, vagy a beteg úgy érzi, mintha mindjárt összeesne.

A tünetekhez hányinger, ásítozás, melegségérzet és fokozott verejtékezés is társulhat. Ezek a jelek különösen vazovagális ájulás esetén gyakoriak, de önmagukban nem bizonyítják, hogy valóban ez áll a háttérben.

Ha valaki felismeri az előjeleket, lehetőség szerint azonnal feküdjön le, és emelje meg a lábait, ha ezt sérülés vagy más körülmény nem akadályozza. Ha nem tud lefeküdni, üljön le biztonságos helyre. Ezzel csökkenthető az elesés és a sérülés veszélye.

Fontos: ha az ájulásérzés fizikai terhelés közben, mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel vagy heves szívdobogással együtt jelentkezik, sürgős orvosi vizsgálat indokolt.

Mikor kell mentőt hívni ájulás esetén?

Az eszméletvesztést nem szabad automatikusan egyszerű ájulásnak tekinteni. Bizonyos tünetek esetén azonnal a 112-es segélyhívó számot kell tárcsázni.

Mentőt kell hívni, ha:

az érintett nem tér gyorsan magához, vagy nem lélegzik normálisan;
mellkasi fájdalom, súlyos nehézlégzés vagy szapora, szabálytalan szívverés jelentkezik;
az eszméletvesztés fizikai terhelés közben következik be;
a beteg súlyosan megsérül, különösen, ha beüti a fejét;
féloldali gyengeség, beszédzavar, hirtelen kialakuló súlyos fejfájás vagy más új idegrendszeri tünet jelentkezik;
görcsrohamra utaló tünetek mellett elhúzódó zavartság tapasztalható;
ismert szívbetegség áll fenn, vagy az ájulás előzmény nélkül, hirtelen következik be.

Akkor is indokolt lehet a sürgős kivizsgálás, ha az ájulás rövid időn belül többször megismétlődik, vagy az érintettnek korábban még soha nem volt hasonló panasza.

Mi a teendő, ha valaki elájul?

Az elsősegély célja a sérülések megelőzése, a légzés ellenőrzése és szükség esetén az életmentő beavatkozások megkezdése.

Először ellenőrizni kell, hogy a környezet biztonságos-e, majd meg kell szólítani az érintettet, és óvatosan ellenőrizni kell, reagál-e. Ha eszméletlen, meg kell vizsgálni, hogy normálisan lélegzik-e.

Ha az illető nem reagál, és nem lélegzik normálisan, azonnal hívni kell a 112-t, lehetőleg kihangosítva a telefont, majd meg kell kezdeni az újraélesztést a segélyhívó munkatársának utasításai szerint. Ha elérhető automata külső defibrillátor (AED), azt is használni kell az eszköz utasításait követve.

Ha az érintett eszméletlen, de normálisan lélegzik, és nincs olyan sérülés gyanúja, amely miatt a mozgatása veszélyes lehet, stabil oldalfekvésre lehet szükség a légút biztosításához. Sérülés vagy annak gyanúja esetén a szükségtelen mozgatást kerülni kell, és követni kell a mentésirányító utasításait.

Ha az illető rövid időn belül magához tér, fekve kell maradnia, amíg teljesen helyre nem áll. Nem szabad azonnal felültetni vagy felállítani, mert a vérnyomás ismét leeshet, és újabb ájulás következhet be.

Eszméletlen embernek tilos vizet, ételt vagy gyógyszert adni, illetve a szájába bármit behelyezni. A repülősó vagy más, szagoltatásra szánt szer használata sem helyettesíti a légzés ellenőrzését és a megfelelő elsősegélyt.

Milyen betegségek és állapotok okozhatnak ájulást?

Az ájulás hátterében nem kizárólag a vérnyomás átmeneti csökkenése állhat. Egyes esetekben a szervezet folyadék- és sóháztartásának zavara, vérszegénység vagy más alapbetegség is szerepet játszhat.

A kiszáradás például csökkentheti a keringő vér mennyiségét, különösen hányás, hasmenés, láz vagy fokozott izzadás esetén. A vérszegénység csökkentheti a vér oxigénszállító képességét, és gyengeséggel, terhelésre jelentkező légszomjjal vagy szédüléssel járhat.

A cukorbetegség kezelésében alkalmazott egyes gyógyszerek túl alacsony vércukorszintet idézhetnek elő. A hipoglikémia verejtékezést, remegést, szívdobogásérzést, zavartságot, súlyos esetben eszméletvesztést is okozhat. Ez azonban nem azonos a klasszikus, a vérnyomás átmeneti esése miatt kialakuló ájulással, ezért fontos a kiváltó ok tisztázása.

Bizonyos gyógyszerek, például a vérnyomáscsökkentők, a vízhajtók és egyes szívgyógyszerek szintén hozzájárulhatnak a vérnyomás csökkenéséhez. A gyógyszerek adagját azonban nem szabad önállóan megváltoztatni: visszatérő panaszok esetén orvosi felülvizsgálatra van szükség.

Hogyan vizsgálja ki az orvos az ájulás okát?

A kivizsgálás első lépése a részletes kórelőzmény felvétele. Az orvos megkérdezi, milyen helyzetben történt az eszméletvesztés, voltak-e előjelei, mennyi ideig tartott, illetve milyen gyorsan tért magához a beteg.

Sokat segíthet annak a személynek a beszámolója is, aki szemtanúja volt az eseménynek. Fontos információ például, hogy az érintett elsápadt-e, voltak-e rángások, milyen volt a légzése, illetve jelentkezett-e utána zavartság.

A fizikális vizsgálat során a vérnyomás és a pulzus ellenőrzése mellett az orvos fekvő és álló helyzetben is mérheti a vérnyomást. Az elektrokardiogram (EKG) segíthet a szívritmuszavarok és más szív eredetű eltérések felismerésében.

A további vizsgálatok a feltételezett októl függnek. Indokolt esetben laborvizsgálat, vércukormérés, szívultrahang, hosszabb idejű szívritmus-monitorozás vagy úgynevezett billenőasztal-vizsgálat is szükségessé válhat. Utóbbival bizonyos esetekben az ájulásra való hajlam és a vérnyomás szabályozásának zavara vizsgálható.

Nem minden ájulás után van szükség valamennyi felsorolt vizsgálatra. A vizsgálati tervet az életkor, a kórelőzmény, a kísérő tünetek és a kockázati tényezők alapján kell meghatározni.

Hogyan csökkenthető az ismétlődő ájulás kockázata?

A megelőzés elsősorban a kiváltó októl függ. Ha az ájulás hátterében hosszas állás, meleg vagy folyadékhiány áll, néhány egyszerű életmódbeli változtatás is segíthet.

Megfelelő folyadékbevitel: rendszeres ivással csökkenthető a kiszáradás kockázata. Szív- vagy vesebetegség esetén azonban a folyadékbevitel mennyiségét az orvosi ajánláshoz kell igazítani.
Fokozatos felkelés: fekvő helyzetből először üljön fel, várjon rövid ideig, majd lassan álljon fel. Ha szédülést tapasztal, üljön vagy feküdjön vissza.
Rendszeres étkezés: a hosszú étkezési szünetek kerülése különösen akkor fontos, ha a panaszok éhséghez vagy alacsony vércukorszinthez kapcsolódnak.
A kiváltó helyzetek felismerése: ha a meleg, a zsúfoltság vagy a hosszas egy helyben állás rendszeresen ájulásérzést okoz, lehetőség szerint kerülje ezeket, illetve tartson gyakori pihenőket.
Gyógyszerek felülvizsgálata: ismétlődő panaszok esetén érdemes orvossal áttekinteni a szedett készítményeket és azok lehetséges mellékhatásait.

Ha az ájulás visszatér, a kiváltó ok tisztázása akkor is fontos, ha az érintett minden alkalommal gyorsan magához tér. A megfelelő kivizsgálás segíthet felismerni a kezelést igénylő betegségeket, és csökkentheti az újabb eszméletvesztés, illetve az elesésből eredő sérülések kockázatát.

Gyakori kérdések az ájulásérzésről

Méhnyak-terhesség okozhat ájulásérzést?

Igen, az ájulásérzés a méhnyak-terhesség egyik legsúlyosabb figyelmeztető jele, amely általában a hirtelen fellépő, jelentős vérvesztésre utal. Mivel a méhnyak fala rendkívül gazdagon erezett, az ott megtapadt lepényi szövetek felszakadása bőséges belső vagy külső vérzést okozhat, ami gyorsan csökkenti a keringő vér mennyiségét. Ez a folyamat hirtelen vérnyomáseséshez vezet, aminek következtében az agy nem kap elegendő oxigént, kiváltva a szédülést, a látás elhomályosodását és az ájulásérzést. Az ájulásközeli állapot gyakran társul más sokkszerű tünetekkel, mint például a szapora pulzus, a hideg verejtékezés és a kifejezett sápadtság.

A szurokszéklet okozhat ájulásérzést?

Igen, a szurokszéklethez társuló emésztőrendszeri vérzés okozhat ájulásérzést. Ennek oka, hogy a vérvesztés miatt csökkenhet a vérnyomás és az agy vérellátása, ami gyengeséget, szédülést és „mindjárt elájulok” érzést válthat ki. Ez gyakran együtt jár szapora szívveréssel és sápadtsággal is, ahogy a szervezet próbál kompenzálni. A szurokszéklet és ájulásérzés együtt különösen aggasztó jel lehet, mert jelentősebb vérzésre utalhat.

A kismedencei fájdalom összefügg az ájulásérzéssel?

Igen, a kismedencei fájdalom összefügghet ájulásérzéssel, de ez általában valamilyen kísérő ok miatt alakul ki. Erősebb fájdalom esetén úgynevezett vazovagális reakció léphet fel, ami vérnyomásesést és szédülést okozhat.

A nehézlégzés összefügghet az ájulásérzéssel?

Igen, a nehézlégzés összefügghet az ájulásérzéssel, mivel mindkét tünet kialakulhat csökkent oxigénellátás vagy keringési zavar következtében. Szív- és tüdőbetegségek, vérnyomásesés vagy súlyos vérszegénység egyaránt okozhatnak légszomjat és ájulásközeli állapotot. Erős szorongás vagy pánikroham során is jelentkezhet egyszerre nehézlégzés és szédülés, illetve ájulásérzés.

A szapora légzés összefügg az ájulásérzéssel?

Igen, a szapora légzés összefügghet az ájulásérzéssel, mivel mindkét tünet kialakulhat csökkent oxigénellátás, keringési zavar vagy egyéb súlyos állapot következtében. Szív- és tüdőbetegségek, vérnyomásesés, vérszegénység vagy tüdőembólia egyaránt okozhatnak gyors légzést és ájulásközeli érzést. Erős szorongás vagy pánikroham során is jelentkezhet egyszerre szapora légzés és ájulásérzés a fokozott légzés következtében.

A lépmegnagyobbodás összefügghet az ájulással?

A lépmegnagyobbodás összefügghet az ájulással bizonyos esetekben, de önmagában a megnagyobbodott lép ritkán okoz közvetlenül ájulást. Az összefüggés általában a kiváltó alapbetegségen keresztül alakulhat ki, például ha a lépmegnagyobbodást vérszegénység, jelentős vérsejtszám-eltérés, fertőzés vagy más általános állapotromlással járó betegség okozza. Súlyos esetben a lép sérülése vagy repedése belső vérzést okozhat, ami hirtelen gyengeséggel, szédüléssel és ájulással járhat, de ez ritka esemény.

A mellkasi nyomás megváltozása összefügghet az ájulásérzéssel?

Igen, a mellkasi nyomás megváltozása kifejezetten szorosan összefügghet az ájulásérzéssel, mivel a mellüregi nyomás közvetlen hatást gyakorol a szív vérpumpáló képességére és az agyi keringésre. Amikor a belső mellkasi nyomás jelentősen megnő, például erőltetett köhögés, erőlködés vagy Valsalva-manőver során, gátolódik a vénás vér visszáramlása a szívbe. Ez a hirtelen csökkenő vérvolumen átmenetileg drasztikusan lecsökkenti a szív által kilökött vér mennyiségét, ami azonnali vérnyomásesést és az agyi oxigénellátás átmeneti zavarát eredményezi.

A vérhányás társulhat ájulásérzéssel?

A vérhányás társulhat ájulásérzéssel, különösen akkor, ha a vérzés jelentős vérvesztést, vérnyomáscsökkenést és a szervek csökkent vérellátását okozza. Az ájulásérzés mellett szédülés, gyengeség, sápadtság, hideg verejtékezés és szapora pulzus is jelentkezhet, amelyek súlyos vérzésre utalhatnak. Ezek a tünetek akár életveszélyes keringési sokk kialakulását is jelezhetik.

A vérnyomáscsökkenés összefügghet az ájulásérzéssel?

Igen, a vérnyomáscsökkenés gyakran összefügghet az ájulásérzéssel, mivel a vérnyomás esése miatt átmenetileg csökkenhet az agy vérellátása. Ez különösen akkor jelentkezhet, ha valaki hirtelen feláll, hosszabb ideig áll, kiszárad, vagy vérvesztés, illetve bizonyos gyógyszerek hatása érvényesül. Az ájulásérzést szédülés, gyengeség, homályos látás, hányinger, verejtékezés és bizonytalanságérzés is kísérheti. Visszatérő panaszok esetén indokolt lehet a fekvő és álló helyzetben mért vérnyomás ellenőrzése, az EKG és a laboratóriumi vizsgálatok elvégzése.