Kortizol és „krónikus stressz” – mit mutatnak ki valójában a kortizol-mérések?

Kortizol és krónikus stressz összefüggések – valóban ez a hormon teszi tönkre az egészséget?

Ha rákeres a „kortizol” szóra, néhány percen belül azt olvashatja, hogy ez a hormon felelős a hasi zsírért, a rossz alvásért, a magas vérnyomásért, a kimerültségért – sőt, egyes állítások szerint „ki is éghet” miatta a mellékveséje.

Valóban ennyire egyszerű lenne a történet?

A kortizol szinte közellenséggé vált. De vajon létezik-e egyáltalán az a „krónikusan magas kortizolszint” ami a hétköznapi stressz következtében alakulnak? És mit mutatnak ki tulajdonképpen a laboratóriumi mérések, amikor kortizol szintet mérünk?

A kortizol egy komplex szabályozó hormon, amely az energiafelhasználást, a gyulladásos folyamatokat, a keringést és az ébrenlétet hangolja össze. Nem ellenség, hanem finoman kalibrált alkalmazkodási mechanizmus része. Az egészséges működés kulcsa nem a „minél alacsonyabb kortizolszint”, hanem a jól működő napi ritmus és a szabályozási egyensúly.

Ahhoz, hogy ne keveredjen össze az információk között, induljunk az alapoktól: mi a kortizol, hogyan működik, mit jelent a reggeli vagy esti érték, és valóban ez áll-e a gyakran emlegetett stressz okozta hasi zsír mögött.

Mi tulajdonképpen a kortizol?

A kortizol egy létfontosságú szteroid hormon, amelyet a mellékvesekéreg termel. A szervezet stresszreakciójának központi szabályozója, a hipotalamusz–hipofízis–mellékvese (HPA) tengely részeként működik. Amikor stressz éri a szervezetet – legyen az fertőzés, sérülés, pszichés feszültség vagy akár alváshiány –, az agy jelzést küld a mellékveséknek, amelyek kortizolt bocsátanak ki.

Hogyan működik a kortizol?

A mellékvesék apró, háromszög alakú mirigyek, amelyek a vesék tetején helyezkednek el, és kulcsszerepet játszanak a szervezet stresszreakciójában és anyagcsere-szabályozásában. A kortizol a glükokortikoid hormonok közé tartozik, és gyakorlatilag minden szervrendszerre hatással van.

A kortizol termelődését egy finoman hangolt szabályozórendszer, az úgynevezett hipotalamusz–hipofízis–mellékvese tengely (HPA-tengely) irányítja. Amikor a szervezet stresszt érzékel – legyen az fizikai (fertőzés, sérülés), pszichés (vizsgadrukk, munkahelyi nyomás) vagy anyagcsere-eredetű (éhezés) –, az agy hipotalamusz nevű területe CRH nevű hormont bocsát ki. Ez stimulálja az agyalapi mirigyet (hipofízist), amely ACTH-t termel, az ACTH pedig a mellékveséket készteti kortizol kibocsátására. Amikor a vérben elegendő kortizol van, a rendszer „visszacsatolással” leállítja saját magát. Ez az úgynevezett negatív feedback mechanizmus.

A kortizol feladata nem a „károkozás”, hanem az alkalmazkodás:

• megemeli a vércukorszintet, hogy legyen energiája
• szabályozza a gyulladásos választ
• támogatja a vérnyomás fenntartását
• segíti az ébrenlétet

A hormon hiánya (Addison-kór) életveszélyes állapot, túltermelődése (Cushing-szindróma) pedig súlyos anyagcserezavart okoz – ez jól mutatja, mennyire finom egyensúlyról van szó.

A kortizol egyik legfontosabb feladata az energiamobilizálás

Stresszhelyzetben a szervezetnek gyorsan hozzáférhető üzemanyagra van szüksége. A kortizol fokozza a máj glükóztermelését, csökkenti bizonyos szövetek inzulinérzékenységét, és segíti a zsírszövetből és izomból történő energiamobilizációt. Ezért emeli meg a vércukorszintet – nem azért, hogy kárt okozzon, hanem hogy biztosítsa az azonnali energiaellátást.

Emellett gyulladáscsökkentő hatása is van. A kortizol szabályozza az immunrendszer működését, csökkenti a túlzott gyulladásos választ, és stabilizálja az érfalak működését. Nem véletlen, hogy a gyulladáscsökkentő gyógyszerek – például a prednizolon vagy a metilprednizolon – a kortizol szintetikus változatai.

A hormon a vérnyomás fenntartásában is részt vesz, mivel fokozza az érfalak érzékenységét az adrenalinra és a noradrenalinra. Súlyos kortizolhiány esetén (Addison-kór) ezért alacsony vérnyomás és életveszélyes keringési összeomlás alakulhat ki.

A kortizol nem folyamatosan, egyenletes mennyiségben termelődik

Napi ritmust követ. Reggel, ébredés előtt és közvetlenül utána a legmagasabb a szintje – ez segít az ébrenlét beindításában. A nap folyamán fokozatosan csökken, estére pedig alacsony szintre esik vissza, lehetővé téve az alvást. Ez a cirkadián ritmus egészséges emberekben stabil, de alvászavar, műszakos munka vagy krónikus terhelés esetén megváltozhat.

Hogyan változik - normálisan - a kortizol szintje napközben?

A kortizol nem állandó szinten termelődik. Erős napi ritmusa van:

• Reggel, ébredéskor: magas
• Napközben: fokozatosan csökken
• Éjfél körül: alacsony

Ez a cirkadián ritmus az egészséges működés része. Fontos megérteni: a magas reggeli kortizol normális. Az alacsony esti kortizol normális. Ez nem betegség, hanem biológia.

Mit mutatnak ki a laborvizsgálatok?

A rutin vérkortizol-mérésnek több korlátja van:

1. 1 Erősen napszakfüggő
2. 2 Akut stressz (például maga a vérvétel) is megemelheti
3. 3 Jelentős egyéni variabilitás figyelhető meg

Ezért a szakmai irányelvek szerint a kortizolvizsgálat elsősorban akkor indokolt, ha:

• Cushing-szindróma gyanúja merül fel
• Addison-kór kizárása szükséges
• súlyos endokrin betegség merül fel

A hétköznapi „stressz-szint” meghatározására nem validált diagnosztikai eszköz.

Az Endocrine Society klinikai irányelvei hangsúlyozzák, hogy a kortizolvizsgálatnak konkrét klinikai indikációja kell legyen.

Szérum (vér) kortizol referenciaértékek – felnőttek

Magyarországon a legtöbb labor a nmol/L mértékegységet használja szérumkortizol esetén, de előfordul a µg/dL is.

• A referenciaértékek laboronként kissé eltérhetnek (módszertől függően).
• A kortizol erősen napszakfüggő, ezért az értéket mindig a mintavétel időpontjával együtt kell értelmezni.
• Átváltás: 1 µg/dL ≈ 27,6 nmol/L

Mikor számít kórosan magasnak?

• Tartósan 700–800 nmol/L feletti reggeli érték
• Emelkedett éjféli kortizol
• Kóros dexametazon-szuppressziós teszt

Ilyenkor Cushing-szindróma irányú kivizsgálás indokolt.

Mikor számít kórosan alacsonynak?

• Reggeli kortizol < 100 nmol/L
• Súlyos esetben < 80 nmol/L

Ez Addison-kór vagy mellékvesekéreg-elégtelenség gyanúját vetheti fel.

A 100–140 nmol/L közötti reggeli érték „szürke zóna”, ilyenkor ACTH-stimulációs teszt szükséges lehet.

Nyálkortizol referenciaértékek (késő esti mérés)

Az éjféli nyálkortizol különösen érzékeny marker a kóros éjszakai kortizolemelkedés kimutatására.

24 órás vizelet szabad kortizol

Emelkedett érték Cushing-szindrómára utalhat.

Mit jelentenek ezek a számok a gyakorlatban?

Fontos hangsúlyozni:

• A kortizol 20–30%-os ingadozása teljesen élettani lehet.
• Egyetlen mérés nem diagnózis.
• A klinikai tünetek és a napszak döntő fontosságúak.

Az Endocrine Society irányelvei szerint Cushing-szindróma gyanúja esetén legalább két különböző teszt pozitivitása szükséges a diagnózishoz (Nieman et al., JCEM, 2008).

Mit jelent, ha eltér a napi ritmus?

Krónikus stressz, alváshiány vagy tartós pszichés terhelés esetén előfordulhat, hogy a napi görbe „laposabbá” válik. Egy 2017-es meta-analízis (Psychoneuroendocrinology) kimutatta, hogy bizonyos krónikus stresszhelyzetekben:

• a reggeli csúcs mérséklődik
• az esti érték kevésbé csökken
• a napi különbség kisebb lesz

Ez azonban nem azonos klinikai betegséggel. Az Endocrine Society irányelvei szerint kortizolvizsgálat elsősorban akkor indokolt, ha Cushing-szindróma vagy Addison-kór gyanúja merül fel (Nieman et al., JCEM, 2008).

Létezik „mellékvese-kimerülés”?

A köznyelvben gyakran használt „adrenal fatigue” kifejezést a tudományos szakirodalom nem ismeri el.

Egy 2016-os szisztematikus áttekintés (BMC Endocrine Disorders) 58 vizsgálat elemzése után arra jutott, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a mellékvesék „kimerülnének” hétköznapi stressz következtében.

Ez nem azt jelenti, hogy a krónikus stressz nem valós probléma – hanem azt, hogy a jelenség nem redukálható egyetlen hormon kimerülésére.

Mit jelent a „krónikus stressz”?

A krónikus pszichés stressz valóban befolyásolja a HPA-tengely működését. De nem mindig úgy, ahogy azt a közösségi médiában sugallják.

Egy 2017-es meta-analízis (Psychoneuroendocrinology) szerint a tartós stresszhelyzetek:

• bizonyos esetekben enyhén emelkedett alap kortizolszinttel járhatnak
• más esetekben a napi ritmus laposabbá válik
• sőt, hosszú távon akár csökkent kortizolválasz is kialakulhat

Vagyis a „krónikusan magas kortizol” nem univerzális jelenség.

Stressz és hasi zsír – valóban a kortizol a fő bűnös?

Cushing-szindrómában – amikor a kortizol extrém magas – jellegzetes a hasi (centrális) elhízás. Ez azonban ritka betegség.

A hétköznapi stressz hatása jóval mérsékeltebb.

A Whitehall II vizsgálat (Chandola et al., BMJ, 2008) kimutatta, hogy a krónikus munkahelyi stressz összefügg a metabolikus szindróma nagyobb kockázatával.

De a mechanizmus összetett:

• alvásromlás
• érzelmi evés
• inzulinrezisztencia
• csökkent fizikai aktivitás

A kortizol szerepet játszhat a zsigeri zsírszövet működésében, de nem egyedüli ok. A stressz inkább viselkedéses és anyagcsere-változásokon keresztül járul hozzá a hasi zsír kialakulásához.

Mit okozhat valóban a tartós stressz?

A hosszú távú pszichoszociális stressz:

• emelheti a vérnyomást
• ronthatja az inzulinérzékenységet
• növelheti a hasi zsírfelhalmozódást
• befolyásolhatja az alvásminőséget

Ezeket a hatásokat számos epidemiológiai vizsgálat alátámasztja, például a Whitehall II kohorsz tanulmány (Chandola et al., BMJ, 2008). Fontos azonban: ezek nem feltétlenül extrém kortizolszintek következményei, hanem komplex neuroendokrin és viselkedéses folyamatok eredményei.

Érdemes-e kortizolt mérni stressz miatt?

Ha nincsenek endokrin betegségre utaló tünetei (például lila striák, indokolatlan súlygyarapodás, izomgyengeség, nehezen kontrollálható vérnyomás), a kortizolmérés általában nem segít a stresszkezelésben. A HPA-tengely rendkívül dinamikus rendszer. Egyetlen laborérték nem tükrözi a teljes működését.

Ami viszont bizonyítottan javítja a stressz élettani hatásait:

• rendszeres testmozgás
• megfelelő alvás
• strukturált napirend
• pszichológiai stresszkezelési technikák

Egy meta-analízis szerint a mindfulness-alapú stresszcsökkentés mérsékelten javítja a fiziológiai stresszmutatókat (JAMA Internal Medicine, 2014).

Mikor kell valóban endokrinológushoz fordulni?

Indokolt kivizsgálás, ha az alábbi tünetek jelentkeznek:

• indokolatlan, gyors súlygyarapodás
• lila striák
• izomgyengeség
• nehezen beállítható magas vérnyomás
• ismétlődő fertőzések

Ezek Cushing-szindrómára utalhatnak.

Mit vigyen haza ebből?

• A kortizol nem ellenség, hanem alkalmazkodási hormon.
• A magas reggeli érték normális.
• A „mellékvese-kimerülés” nem bizonyított orvosi diagnózis.
• A hasi zsír kialakulása nem pusztán a kortizol műve.
• A stressz egészségügyi hatásai komplexek, és nem vezethetők vissza egyetlen laborértékre.

Kapcsolódó cikk

Hogyan csökkenthető természetesen a kortizolszint? Ez az 5 legjobb módszer rá!

Felhasznált irodalom:

• Tsigos C, Chrousos GP. Hypothalamic–pituitary–adrenal axis. Endocrine Reviews. 2009.
• Nieman LK et al. Diagnosis of Cushing’s syndrome. JCEM. 2008.
• Cadegiani FA et al. Adrenal fatigue does not exist. BMC Endocrine Disorders. 2016.
• Chandola T et al. Chronic stress and metabolic syndrome. BMJ. 2008.
• Pascoe MC et al. Mindfulness and stress markers. JAMA Internal Medicine. 2014.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!