Mik a demencia leggyakoribb típusai?
Számos kiváltó oka lehet a demenciának, ezért fontos a témában járatos szakorvos mielőbbi felkeresése.
Az Alzheimer-kór a leggyakoribb oka a demenciának, az összes megbetegedés 70%-ért felel. A kezdeti szakaszban a tünetek enyhék lehetnek, mint például feledékenység, határozatlan viselkedés, hétköznapi feladatok lassabb elvégzése, egy beszélgetés témájának elfelejtése, vagy önismétlés. A kór előrehaladtával a változások súlyosbodnak, míg végül a betegség utolsó fázisában szükségessé válhat az állandó gondozás.
Parkinson-kór
A Parkinson-kór (PD) a központi idegrendszer progresszív betegsége, amelyet remegés, merev ízületek és végtagok, beszédhiba és a mozgások elindításának nehézsége jellemez. A betegség késői szakaszában egyes betegeknél demencia alakul ki. Úgy tűnik, hogy a legtöbb Parkinson-kóros idős beteg demenciában is szenved. A gyógyszeres kezelésük javíthatja a fizikális tüneteket, de egyúttal súlyosbíthatja a demenciát.
Diffúz Lewy-test-betegség
A demenciás esetek jelentős részénél a páciens idegsejtjeiben apró gömbölyű képződmények vannak, amelyeket Lewy-testnek hívnak. Lehetséges, hogy ezek hozzájárulnak az idegsejt elpusztulásához. Vita van azonban azt illetően, hogy a diffúz Lewy-test betegség egy önálló kórkép, vagy pedig az Alzheimer-, esetleg a Parkinson-kór egy válfaja. Kezdetben a demencia általában enyhe fokú, de napról-napra igen gyorsan képes változni. Gyakori tünetek: tévképzet, nagyfokú zavartság, hallucinációk, esések, Parkinsonos remegés. A diffúz Lewy-test-betegségben szenvedő betegek nagyon érzékenyek a neuroleptikumok (antipszichotikus gyógyszerek, pl. Haloperidol, Risperdal) mellékhatásaira. Oki kezelés jelenleg nem áll rendelkezésre.
Éreredetű demencia
Ez a második leggyakoribb oka a demenciának. Olyan típusa a demenciának, ami az agyi vérkeringés zavara miatt lép fel (agyérrendszeri betegség). Jelenleg még nincs olyan kezelési mód, amellyel visszafordíthatóak lennének az éreredetű (vaszkuláris) demencia hatásai, habár a magas vérnyomás, ami egy ismert rizikótényező, kezelhető gyógyszeresen.
• A multi-infarktus demencia (MID) a leggyakoribb fajtája az éreredetű demenciáknak. Az agy vérellátásának csökkenése, vagy számos apró agyvérzés kialakulása okozza. Ezek az agyvérzések bármely agyműködésért felelős területet károsíthatják, ha központi fontosságú területet érintenek, akkor demenciát okozhatnak. Az éreredetű demencia hasonlíthat az Alzheimer-kórra.
• A kéreg alatti vaszkuláris demencia (Binswanger-betegség) egy másik lassan kialakuló típusa a demenciának. Itt viszont az érintett erek mélyen az agyban találhatóak (a kéregállomány alatt). A tünetek közé tartozik a meglassultság, közönyösség és az érzelmek hullámzása.
• A Niemann-Pick betegség, az Alzheimer-kórhoz hasonlóan, progresszívan és visszafordíthatatlanul károsítja az évek során az egyén készségeit. A homloklebenyi demenciák az összes demenciás esetnek kevesebb, mint 10 százalékát teszik ki. Mint az a betegség nevéből is következik, ezek az elváltozások főleg az agy homlok-, és halántéklebenyét érintik. A betegség általában 40-65 éves kor között jelentkezik. A személyiség- és magatartásváltozás (különösen a gátlástalanság), valamint a nyelvi zavarok megelőzik és eleinte súlyosabbak is, mint a memóriaromlás. A homloklebeny demencia és a Niemann-Pick betegség okát még nem ismerik, de az esetek kisebb részében családi halmozódást mutatnak.
• A Huntington-kór egy öröklődő, degeneratív agyi betegség, ami a testet és az elmét egyaránt érinti. Általában 30-50 éves kor között jelentkezik, és mentális hanyatlás, valamint rendszertelen, akaratlan végtag- és arcmozgások jellemzik. A további tünetei közé tartozik a személyiség változás, memóriazavar, elkent beszéd, romló ítélőkészség és pszichiátriai problémák. A diagnózis felállításához családi kórtörténet és agyi CT vizsgálat szükséges. Jelenleg nincs olyan kezelés, amellyel meg lehetne állítani a betegség progresszióját, de a mozgászavarokat és a pszichés tüneteket lehet kezelni. Az esetek nagyrészében demencia is kialakul.
