Légúti allergia (szénanátha, asztma): tünete, vizsgálata és kezelési lehetőségei
Az allergia az immunrendszer fokozott, kóros reakciója szerves vagy szervetlen anyagokra, az allergénekre. Az allergének például a pollenek, a háziporatka, az állati szőr többnyire fehérje-alkotórészei, melyek a túlérzékenységet okozzák. A légúti allergia érintheti az egész hörgőrendszert, ekkor allergiás asztmáról beszélünk, vagy az orrnyálkahártya gyulladásával jár, és szénanátha (allergiás rhinitis) formájában jelentkezik.
Az allergia és az asztma előfordulása
Forrás: Sajtóközlemény
Az Egyesült Államokban a népesség 5%-a, európai országok többségében 1,5-4%-a szenved asztmában. Magyarországon az asztma előfordulása becsült adatok szerint a lakosság kb. 8-10%-át érinti, bár a nyilvántartott betegszám ennek csak negyede.
Fontos, hogy nem minden asztmás megbetegedés allergiás eredetű. Az összes náthás megbetegedés mintegy kétharmada vezethető vissza allergiás okra. A szénanátha kialakulásában genetikai és környezeti tényezők játszanak szerepet.
Ha az egyik szülő allergiás, gyermekének 30%-os esélye van arra, hogy nála is megjelenik a betegség. Ha mindkét szülő érintett, a gyermek allergiás betegségének esélye 50%. A környezeti faktorok közül a legnagyobb jelentőségű a légszennyeződés, a dohányzás, a háziállatok közeli jelenléte és az egészségtelen lakásviszonyok bírnak. A szénanátha Amerikában 20%-ban, Európában 5-15%-ban, Ausztráliában 15-25%-ban fordul elő. A szénanáthához az esetek 30%-ában társul asztmás megbetegedés.
Az allergia és az asztma okai
Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, amelynek kialakulásában számos gyulladásos sejt és sejt-produktum szerepet játszik. A gyulladás és a légúti hiperreaktivitás következtében visszatérően lépnek fel sípoló légzéssel, nehézlégzéssel, mellkasi feszüléssel, köhögéssel járó epizódok, főként éjszaka vagy kora reggel. A tünetek változó mértékű légúti szűkület miatt jelentkeznek, ami spontán vagy gyógyszeres kezelés hatására legtöbbször oldható. Az allergiás asztma hátterében számos faktor állhat.
A szezonális asztma az év meghatározott időszakában jelentkezik, melynek hátterében növényi pollenek állnak.
A perenniális asztma tünetei egész évben fennállnak. Kiváltó okai közül leggyakoribb a háziporatka és az állati szőrök. A foglalkozási asztma külön csoportot képvisel. Állati eredetű asztma az állattenyésztéssel vagy laboratóriumi állatokkal foglalkozók, a növényi eredetű asztma a pékek és cukrászok között, gabonaporok és a lisztek, illetve a kávé és a tea szálló porának belégzése miatt alakul ki. Enzimek okozta asztma a mosóporok gyártásakor és az élelmiszer- illetve a gyógyszeriparban fordulhat elő.
Az allergiás szénanátha (rhinitis) szintén szezonálisan vagy egész évben jelentkezhet. A szezonális forma kiváltó okai a növények pollenjei és a gombaspórák. Jellemző a téli időszakban a tünetmentesség. Hazánkban a szezonális allergiás rhinitis túlnyomó részéért a parlagfű és a fekete üröm tehető felelőssé. A perenniális allergének leggyakrabban az emberi hámsejtek, állati szőrök, és a háziporatka.
Az allergia és az asztma tünetei
Az allergiás asztma vezető tünete az allergén belégzését követően váratlanul fellépő nehézlégzés, amelyet köpetürítéssel nem járó, folytott köhögés (esetenként légszomj) kísér. A hörgőgörcs miatt a kilégzés nehezített. A rohamot kísérő sípolás gyakran szabad füllel is hallható.
Súlyosabb esetben nemcsak a kilégzés, de a belégzés is nehezített: a beteg a légzési segédizmait - a mellizmokat, a vállöv izmait, a nyaki izmokat és az orrszárny izmait - is igénybe veszi, ennek ellenére még a beszéd is nehezére esik. A köhécselés, köhögés gyakran bevezetője a rohamnak, de előfordul, hogy ez a beteg egyetlen panasza. A roham általában pár perctől néhány óráig tart, amelyet követően a beteg panaszmentessé válik.
Az ún. súlyos akut asztma ritka, mely életet veszélyeztető állapot lehet. Ilyenkor a beteg nyugalmi állapotban is nehézlégzéssel küzd, beszéde akadozó, légzési segédizmait használja. Az allergiás rhinitisre az orrviszketés, az orrfolyás, az orrdugulás és a gyakori tüsszentés jellemző. A tüneteket általában a kötőhártya gyulladása kíséri, amely könnyezéssel és a szem viszketésével jár. Az allergiás állapot jelentős korlátozó hatással bír a mindennapi tevékenységre: az alvászavar a koncentrációs képesség csökkenéséhez vezet és negatív hangulati hatást eredményez.
Az allergia és az asztma lefolyása
A légúti allergiás betegségek lefolyása vátozó. Allergiás szezonális betegség esetén a pollenmentes hónapokban a beteg tünetmentes. Perreniális légúti allergia esetén az asztmás és/vagy orrfolyásos tünetek bármikor visszatérhetnek, vagy tartósan fennállhatnak. Megfelelő gyógyszeres kezelés mellett a betegség kontrollált, azaz gyógyszeres kontroll mellett a betegek jelentős része tünetmentessé tehető.
Az allergia és az asztma diagnózisa
A kórelőzmény gondos felvétele a diagnózis megállapításában kulcsfontosságú. A tünetek szezonális jelentkezése, a családban előforduló allergiás megbetegedés, a szociális körülmények, illetve a beteg foglalkozásának ismerete szükséges. Ha a tünetek a vizsgálat idején fennállnak, allergiás asztma gyanúja esetén az elvégzett légzésfunkciós vizsgálati görbe jellemző lesz az asztmára, hörgőtágító gyógyszer belélegzése után pedig 15-30 percen belül legalább 15-20%-kal javul az eredményt.
Tünetmentes időszakban az allergiás asztma diagnosztizálása ún. belégzéses provokációs vizsgálatokkal történik. Ilyenkor az asztma tényét és az allergiás érzékenységet csak külön lehet vizsgálni. A légzésfunkciós vizsgálat során hörgő szűkületet provokáló anyagokat lélegeztetnek be és/vagy, fizikai terhelésnek teszik ki a beteget. Néhány napon át a kilégzési csúcsáramlás PEF (Peak Flow) mérése kis eszközzel szintén diagnosztikus értékű. Ennek napszaki ingadozása már önmagában kórjelző lehet.
Az allergiás reakciót kiváltó allergén kimutatása a Prick-teszt segítségével történik. Az alkar hajlító oldalára cseppentett allergén oldat alatt a bőrt kissé megszúrják. A bejutott allergén hisztamin felszabadulást okoz, ami bőrpírt és duzzanatot eredményez. A bőrpír mértékéből az eredmény 15-20 percen belül leolvasható. Vérvizsgálat során specifikus immunglobulin E típusú ellenanyagok kimutatása révén azonosíthatóak az allergének.
Forrás: MyDoctor
Az allergia és az asztma terápiája
Az allergiás betegségek elsődleges kezelése a reakciót kiváltó antigén elkerülése, amely a gyakorlatban szinte lehetetlen. Háziporatka allergia esetén célszerű eltávolítani a lakásból a szőnyegeket és egyéb porfogókat (plüssállat díszpárna, falvédő). Az ágyneműt 60°C-on kell mosni, mert az atka ezen a hőfokon elpusztul. A takarítás allergiás rohamot provokálhat, ezért a beteg tartózkodjon ettől. Az állati szőrre allergiás beteg közeléből érdemes eltávolítani az állatot, de a szőrme, a szőnyeg vagy a tollpárna is okozhat panaszt. A pollenérzékenység esetén hasznos a zárt ablak mellett alvás, a mindennapi hajmosás, és az orr öblítése is.
A gyógyszeres kezelés célja az allergiás rohamok megelőzése, a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése. A gyulladáscsökkentő, ún. megelőző gyógyszereket mind allergiás asztmában, mind allergiás rhinitisben alkalmaznak. Alapgyógyszer a helyileg ható kortikoszteroidok, melyek a gyulladásos reakció csaknem minden fázisába beavatkoznak.
Allergiás asztma esetén helyileg ún. adagoló aeroszolokból, allergiás rhinitisben orrcseppek és spray formájában történik. Az antihisztaminok az allergiás reakció legfontosabb tényezője, a hisztamin ellen hatnak. A szelektív béta2-receptor agonisták a legelterjedtebb asztmás rohamoldók. Használatuk az aeroszolos készülékek elterjedése óta egyszerű, hatásukat percek alatt kifejtik, helyileg és a szokásos dózisokban alkalmazva mellékhatás ritkán lép fel. Enyhítik a hörgőgörcsöt. Az asztmás betegek egy részénél kombinált szteroid és hosszú hatású béta2-receptor blokkoló kezelést alkalmaznak a teljes kontroll eléréséhez. Az alfa1- és alfa2-receptor agonisták az orrnyálkahártyán helyi érszűkítő hatást fejtenek ki, ezért gyorsan csökkentik az orrdugulást. Használatuk során nagyon hamar hozzászokás alakul ki, és túlzott adagolásuk pedig paradox módon nehezen kezelhető orrfolyást okoz.
A kromolinok szintén szerepet kapnak a nátha, illetve az asztma bizonyos formáinak kezelésében. Száraz por formájában kell őket belélegezni, illetve orrba szippantani. Általában fizikai terhelés által kiváltott asztma esetén a leghatékonyabbak.
A specifikus immunterápia (hiposzenzibilizáció) kezelés minden beteg esetében egyéni és alapos elbírálást igényel. Lényege az allergén emelkedő koncentrációban való bejuttatása a szervezetbe. A beadás történhet az orrüregbe, a nyelv alá, illetve a bőr alá történő fecskendezéssel. A terápia elsősorban pollen- és háziporatka okozta allergiás asztma és rhinitis esetén jön szóba.
(Kutatások szerint az akupunktúra segíthet csökkenteni az allergiás reakciók intenzitását és javítani a légutak működését, például allergiás nátha esetén. Az eljárás során a test meghatározott pontjain stimulálják az idegeket, ami befolyásolhatja az immunrendszer működését és a gyulladásos folyamatokat. Bár nem helyettesíti a hagyományos orvosi kezelést, kiegészítő terápiaként hozzájárulhat a tünetek enyhítéséhez és az életminőség javításához.)
Az allergia és az asztma megelőzése
A légúti allergia megelőzése komplex társadalmi és népegészségügyi feladat. A leggyakrabban légúti allergiát okozó parlagfű és más gyomok rendszeres írtása, a levegőszennyezés csökkentése a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú.
Az allergiás, asztmás beteg gondozása, életvitele
Légúti allergiában szenvedő beteg tartós gondozást igényel. Lehetőleg kerülni kell a kiváltó allergéneket. A gyógyszeres megelőző kezelés alkalmazása tünetmentesség esetén is gyakran szükséges ezért rendszeres allergológiai és pulmonológiai gondozás indokolt.
A légúti allergiák kezelésében a gyógytorna, légzőgyakorlatok és a fizioterápiás légzésrehabilitáció segíthet javítani a légzőizmok működését és a tüdőkapacitást. Emellett egyes esetekben fényterápiát vagy ultrahangos kezelést is alkalmaznak a gyulladás csökkentésére, de ezek hatékonysága légúti allergiában még nem teljesen bizonyított.
Az allergia és az asztma kezelésének újabb irányzatai
Az allergia és az asztma kezelésének újabb irányzatai között egyre nagyobb figyelmet kap a lifestyle medicine, vagyis az életmód orvoslás szemlélete. Bár az allergiás betegségek alapvetően nem gyógyíthatók életmódváltással, a tünetek gyakorisága és intenzitása csökkenthető. A kiegyensúlyozott táplálkozás, különösen a magas antioxidáns- és omega-3-zsírsav-tartalmú étrend, támogathatja a gyulladásos folyamatok mérséklését. Friss kutatások szerint például a halakban, olajos magvakban és friss zöldségekben gazdag étrend kedvező hatással lehet az asztmás tünetek alakulására, különösen gyermekkorban.
Egyre több bizonyíték támasztja alá azt is, hogy a városi környezetben felnövő gyermekeknél magasabb az allergia és az asztma előfordulása, mint azoknál, akik vidéki, állattartó közegben élnek. Ezt a higiéniahipotézis magyarázza, amely szerint a túlzottan steril környezet nem biztosít elegendő "tréninget" a fejlődő immunrendszer számára, így az allergiák irányába tolódik az immunválasz.
A testmozgás szerepe sem elhanyagolható: bár az intenzív terhelés önmagában is kiválthat asztmás rohamot, megfelelő bemelegítéssel és gyógyszeres előkészítéssel a rendszeres fizikai aktivitás javítja a tüdőfunkciókat és a beteg általános közérzetét. Ajánlott a száraz, hűvös levegőn végzett sportokat (pl. kocogás) kerülni, és inkább úszást vagy jógaalapú légzőgyakorlatokat végezni.
Végül, a pszichés tényezők – például a stressz – szintén súlyosbíthatják az asztmás rohamokat. Ezért a stresszkezelő technikák, mint az autogén tréning, mindfulness vagy akár a vezetett relaxáció, szintén hasznos részei lehetnek a komplex kezelésnek. Az érintettek számára a betegedukáció és az önmegfigyelés kiemelt jelentőségű: ha megtanulják felismerni a korai figyelmeztető jeleket, csökkenteni tudják a rohamok súlyosságát és előfordulását.
Gyakori kérdések a légúti allergiáról
Lehet valaki allergiás asztmás úgy, hogy nincsenek klasszikus tüsszögős tünetei?
Igen, előfordulhat. Az allergiás asztma egyik jellemzője, hogy a tünetek elsősorban a légutakat érintik, így a klasszikus náthaszerű tünetek – például tüsszögés, orrfolyás – akár teljesen hiányozhatnak. Ilyenkor a fő panasz a nehézlégzés, sípoló légzés vagy a száraz, kínzó köhögés, amely különösen éjszaka és kora reggel jelentkezik. A diagnózis megállapításához minden esetben szükség van szakorvosi vizsgálatra, mert az allergiás asztma tünetei más betegségekkel is összetéveszthetők.
Kinőhető az allergia vagy az asztma gyermekkorban?
Részben igen. Egyes gyermekeknél a korai gyermekkori allergiás tünetek – különösen az ételallergiák vagy az enyhe asztmás panaszok – idővel enyhülhetnek vagy teljesen eltűnhetnek. Ugyanakkor sok esetben az allergia típusa átalakul: például a csecsemőkori tejfehérje-allergia helyét később szénanátha vagy asztma veheti át. Az asztma esetében serdülőkorra javulhat a tüdőfunkció, de a betegségre való hajlam gyakran megmarad.
Milyen gyakran kell ellenőrizni az allergiás asztmában szenvedő beteget?
A kontrollvizsgálatokat a tünetek súlyossága és a kezelés típusa határozza meg. Stabil, jól kontrollált betegeknél évente egy-két alkalom is elegendő lehet. Ugyanakkor a gyógyszeres kezelés beállítása idején, szezonális tünetek esetén vagy állapotrosszabbodáskor gyakoribb – akár havonkénti – konzultáció is szükséges lehet allergológussal vagy pulmonológussal. A PEF-mérés (kilégzési csúcsáramlás) otthoni használata hasznos lehet a napi állapot nyomon követésére.
Miért fontos az allergének elkerülése, ha gyógyszert is szedek?
A gyógyszerek enyhítik a tüneteket és megelőzhetik a rohamokat, de nem szüntetik meg az allergiás reakció alapját, vagyis az allergén iránti túlérzékenységet. Ha a beteg rendszeresen érintkezik a kiváltó allergénekkel – például háziporral, pollennel vagy állatszőrrel –, akkor a gyulladásos folyamat fennmarad, és a gyógyszeres kontroll is nehezebb. Az allergén elkerülése nem mindig lehetséges teljesen, de minden csökkentés hozzájárul a tünetek mérsékléséhez.
Létezik olyan, hogy felnőttkorban alakul ki allergia vagy asztma?
Igen, bármely életkorban kialakulhat allergia vagy asztma, még akkor is, ha valaki korábban teljesen panaszmentes volt. A felnőttkori kezdetű allergiák sokszor enyhébbek, de elhúzódóbbak, és gyakran nem azonnal ismerik fel őket, mert más betegségeket utánozhatnak. A felnőttkori asztma gyakran nem allergiás eredetű, és fokozatosan jelentkezik, például foglalkozási ártalomként, vagy légúti fertőzések után.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
