Mindenki ezt nézi most!

HALITÓZIS R19.6 ICD-11: MD94 (KELLEMETLEN SZÁJSZAG)

Halitózis, rossz szájszag: oka, tünete és kezelése

Halitózis, rossz szájszag, kellemetlen szájszag, büdös, lehelet, oka, tünete, kezelése

A rossz szájszag gyakori, kellemetlen tünet, mely akár súlyos szorongást is okozhat az érintetteknél. A legtöbb esetben gyorsan múló, hétköznapi oka van a kialakulásának, de állandó halitózis esetén súlyosabb betegség is állhat a háttérben.

A kellemetlen, rossz szájszag oka és kialakulása

A szájszag – bizonyos mértékig – teljesen normális jelenség. Minden ember szájüregében végbemennek olyan biokémiai folyamatok, melyek szájszagot okoznak, a szájszag mértéke, szubjektív kellemetlensége, „büdössége” azonban sok tényezőtől függ.

A kellemetlen szájszag (halitózis) gyakori probléma, melyet a legtöbben az ápolatlansággal, a nem megfelelő szájhigiéniával vagy bizonyos, erős aromájú ételek fogyasztásával kötnek össze. Ez azonban csak részben tekinthető kiváltó oknak, a szájszag alapvetően független attól, hogy mit eszünk (ennek ellenére igaz, hogy bizonyos ételek fogyasztása erősebb szájszagot okoz). A szájszag kialakulásának az oka a szájüregben, a nyelven és az ínyen található úgynevezett biofilm, mely különböző mikrobák, baktériumok közössége, mely bevonja a nyálkahártyát.

Halitózis, rossz szájszag, kellemetlen szájszag, büdös, lehelet, oka, tünete, kezelése Ha a halitózisnak orális eredetű oka van, akkor a kellemetlen szagért jellemzően a szájban található, anaerob baktériumok által termelt kénvegyületek a felelősek. Forrás: Shutterstork.com

Ez teljesen normálisnak tekinthető, az egészséges embereknél is megtalálhatóak ezek a mikrobák, sőt nélkülük nem is működne megfelelően a szervezetünk. Ezen mikrobák feladata, hogy lebontsák a szájba kerülő ételek maradványait, az elhalt sejteket, az orrjáratokból a nyelvre kerülő váladékot, először különböző proteinekre, majd azokat aminosavakra és kellemetlen szagú, kéntartalmú vegyületekre. A legtöbb ilyen mikroba a nyelv hátsó részén található, de az elhanyagolt, lyukas fogakban vagy az ínybetegségek következtében kialakuló résekben, a rosszul beállított műfogsor alatt nagyobb mennyiségű ételmaradék tapadhat meg, és itt is elszaporodhatnak a baktériumok.

Műfogsor-stomatitis: oka, tünetei, kezelése és veszélyei - olvasson tovább!

A nyálunk is nagy szerepet játszik a száj belső részének egészségének fenntartásában, „átöblíti” a szánkat és megakadályozza, hogy a mikrobák elszaporodjanak. Minden olyan esetben, mely a nyálmennyiség csökkenésével, a száj kiszáradásával jár együtt, a kellemetlen szájszag fokozott jelentkezésével kell számolni. Például ez a folyamat okozza a reggeli rossz leheletet, de ezért fordulhat elő, hogy azoknak is kellemetlen a lehelete, akik szájon át lélegeznek (pl. egy orrdugulással járó betegség következtében).

A rossz szájszag a legtöbbször valóban a szájüregből eredeztethető, de az esetek nagyjából negyedében a szervezet (elsősorban az emésztőtraktus) problémája okozza a halitózist. Az is előfordulhat, hogy más szervek, szervrendszerek betegsége közvetve okozza a kellemetlen szájszagot. Például, ha valakinek orrpolipja van, nehezebben kap levegőt az orrjáratokon keresztül, hajlamosabbá válik a szájon át történő lélegzésre, így a szájüreg nyálkahártyája könnyebben kiszárad, emiatt pedig kellemetlen lesz a lehelete.

Halitózis: nehezen körülírható probléma

A kellemetlen szájszag nehezen körülírható probléma, elsősorban azért, mert nincs sem pontos, mindenki által elfogadott meghatározása, sem sztenderd diagnosztikai kritériumai, sem pedig elfogadott csoportosítási rendszere. Azt, hogy mennyire súlyos vagy zavaró a halitózis, vagy milyen jellemzői vannak a szájszagnak, az esetek legnagyobb részében szubjektív tényezők alapján határozzák meg.

Nehezítheti a halitózis diagnosztizálását, sőt kezelését is, hogy a legtöbben rendkívül kellemetlen témának tartják, amelyről nehezen beszélnek, még a kezelőorvosukkal is. Másoknak pedig még nehezebben jelezzük, hogy kellemetlen a szájszaga, ez sokak szerint kifejezetten udvariatlan és kerülendő téma!

Drasztikus fogyókúrák során keton szabadul fel, ami a vizelettel és a tüdőn keresztül is távozik, így szintén okozhat jellegzetes szájszagot. Drasztikus fogyókúrák során keton szabadul fel, ami a vizelettel és a tüdőn keresztül is távozik, így szintén okozhat jellegzetes szájszagot. Forrás: Shutterstork.com

A halitózis különböző típusait két nagy kategóriába lehet osztani. A fiziológiás halitózis átmeneti jellegű és általában nem tekintik az egészséget érintő panasznak. Oka például az elfogyasztott ételekben vagy a nyáltermelődés, nyálelválasztás cirkadián ritmussal (az éjszakai pihenés során kevesebb nyál termelődik) vagy a hormonális ciklussal összefüggő változásaiban kereshető. A patológiás, vagyis kórosnak tekinthető halitózis nem átmeneti, és valamilyen betegségre vagy rendellenességre vezethető vissza. Ebbe a kategóriába tartozhat az a szájszag is, melyet gyógyszerek, tudatmódosító szerek, a dohánytermékek vagy az alkohol hosszú távú, esetleg túlzásba vitt használata okoz.

Egy lehetséges (ám általánosan nem elfogadott) csoportosítási rendszer az alapján, hogy hol keresendő a kellemetlen szájszag kiváltó oka, a kóros halitózist öt nagyobb kategóriába osztja.

A kóros halitózis a kiváltó alapbetegség alapján lehet:

  • a szájüregből eredeztethető
  • a légutakból eredeztethető
  • a nyelőcsőből és gyomorból eredeztethető
  • szisztémás-anyagcsere betegségekből eredeztethető
  • szubjektív

Halitózis: mi okozhat rossz szájszagot?

A kellemetlen szájszag oka nem kizárólag a szájüregben keresendő, bár a legtöbbször erre a területre vezethető vissza a halitózis kialakulása. A halitózis általában ún. multifaktoriális probléma, vagyis többféle kiváltó ok egyszerre van jelen. Közvetlenül vagy közvetve halitózist okozhat:

Ha hagymát, fokhagymát ettünk, akkor tudhatjuk, hogy hatóanyagai igen szagosak. Néhány étel, fűszer és alkohol illata akár 72 órán át is befolyásolhatja a leheletet. Egyetlen szál cigaretta is sokáig érződik. Gondot inkább az okoz, ha nem tudjuk mire vélni a szájszagot. Ha hagymát, fokhagymát ettünk, akkor tudhatjuk, hogy hatóanyagai igen szagosak. Néhány étel, fűszer és alkohol illata akár 72 órán át is befolyásolhatja a leheletet. Egyetlen szál cigaretta is sokáig érződik. Gondot inkább az okoz, ha nem tudjuk mire vélni a szájszagot. Forrás: Shutterstork.com

Epidemiológia

A halitózis nagyon gyakori panasz, az emberek felénél kialakul életében legalább egyszer. Nemtől és életkortól függetlenül bárkit érinthet. A szakemberek szerint gyakoribb lehet a kellemetlen szájszag az idősebb korosztály tagjainál, részben azért, mert náluk gyakoribbak a szájüregi problémák, a fog- és ínybetegségek, illetve a műfogsorviselés.

A legtöbb esetben a halitózis nem annyira súlyos vagy zavaró, hogy orvoshoz forduljanak vele. Általában könnyen és gyorsan múló, átmeneti panaszról van szó, melyet egy kis odafigyeléssel, például a higiéniás szokások megváltoztatásával egyszerűen lehet kezelni. A krónikus, egyszerűbb módszerekkel nem vagy csak részben kezelhető halitózis az emberek közel 20-25 százalékát érinti. Esetükben azonban szinte mindig más betegség áll a kellemetlen szájszag hátterében. A nagyon súlyos, krónikus halitózis a teljes népesség alig 5 százalékát érinti.

Kellemetlen szájszag: kit érinthet ez a panasz?

Fokozottan jellemző lehet a kellemetlen szájszag azokra, akik:

A rossz szájszag kórosnak tekintendő, ha felső légúti bajok vagy szájüregi gyulladások; tályogok, daganatok, ínygyulladás, fogágybetegség, szuvas fog, fogkő és nyelvlepedék vagy rossz, illetve nem kellően tisztán tartott fogpótlások okozzák. A rossz szájszag kórosnak tekintendő, ha felső légúti bajok vagy szájüregi gyulladások; tályogok, daganatok, ínygyulladás, fogágybetegség, szuvas fog, fogkő és nyelvlepedék vagy rossz, illetve nem kellően tisztán tartott fogpótlások okozzák. Forrás: Shutterstork.com

A rossz szájszag kellemetlen tünetei és jelei

A kellemetlen szájszag a legtöbb ember számára könnyen felismerhető. Az, hogy mennyire erősnek vagy bűzösnek tartjuk a szájszagot, rendkívül szubjektív, széles skálán mozog. A legtöbb szakember akkor tartja problémásnak, kórosnak a halitózist, ha annak mértéke „a szociálisan elfogadottnál” nagyobb, illetve, ha az életmód, a higiéniás szokások megváltoztatása után sem figyelhető meg javulás.

A halitózis mellett gyakran más, a szájüreget érintő tünetek is jelentkeznek, például kellemetlen szájíz, lepedékes nyelv, elszíneződött fogak, fogínyvérzés, fogérzékenység és fogfájás,

Szubjektív és objektív: mennyire erős a szájszag?

Az emberi szervezet nagyon gyorsan képes alkalmazkodni, és ez a szaglásunkra különösen igaz. Ez azt jelenti, hogy idegen szagokat könnyen meg tudunk különböztetni, ám a saját illatunkhoz már annyira hozzá vagyunk szokva, hogy nem is nagyon érzékeljük, ha kellemetlen a szájszagunk, vagy egyszerűen alábecsüljük annak mértékét.

Előfordulhat azonban, hogy éppen ennek az ellenkezője az igaz, vagyis valaki túlbecsüli a szájszagának kellemetlenségét, esetleg állandóan azon aggódik, hogy túl büdös a szája, még akkor is, ha ezt semmi nem támasztja alá. Az esetek mintegy negyedében inkább pszichés probléma áll a háttérben, nem pedig valódi kellemetlen szájszag. A halitofóbiának nevezett tünetegyüttes a rossz szájszagtól való kóros félelem, a szájszaggal összefüggő állandó aggodalmaskodás, mely akár szorongást, depressziót, a szociális kapcsolatoktól való indokolatlan rettegést is okozhat, és időnként kényszeres cselekedetekkel is együtt járhat.

A szájszag okozta problémák fogász és szájhigiénikus szakember segítségével felderíthetők, és többnyire orvosolhatók, illetve orvosolandók. A szájszag okozta problémák fogász és szájhigiénikus szakember segítségével felderíthetők, és többnyire orvosolhatók, illetve orvosolandók. Forrás: Shutterstork.com

Halitofóbiánál az érintett gyakran nem hajlandó elfogadni a többé-kevésbé objektív véleményeket (pl. egy hozzá közel álló megállapításait a szájszagról vagy annak hiányáról), esetleg azt sem, hogy a vélt kellemetlen szájszag hátterében nincs semmilyen azt kiváltó ok. Ilyen esetben nem elsősorban a szájhigiéniás szokások megváltoztatására, hanem pszichológus segítségére is szükség van a félelmek feloldásához.

A kellemetlen szájszag diagnosztizálása

A halitózis megállapítása nagyon gyakran „önellenőrzéssel” történik (vagy az érintetthez közel állók figyelmeztetnek a kellemetlen szájszagra). Ez azonban nagyon csalóka módszer lehet, többek között mert a szervezetünk nagyon alkalmazkodó, az orrunk például gyorsan hozzászokik bizonyos szagokhoz, így egy idő után nem is nagyon érzékeljük, hogy a megszokottnál kellemetlenebb a leheletünk. Ilyenkor másokra, az ő szubjektív benyomásaira vagyunk kénytelenek hagyatkozni, ezt pedig a személyes kapcsolatok szorossága vagy az udvariasság is befolyásolja. Sajnos, a legtöbb ember tabuként kezeli ezt a témát, és még akkor sem ad őszinte választ, ha nyíltan megkérdezik. Időnként a másik ember, a beszélgetőpartner metakommunikációja, gyakran nem tudatos gesztusai (hátrébb húzódás, az arc eltakarása, orrpiszkálás) árulkodhatnak a kellemetlen szájszagról.

Reggel, ébredéskor családi körben az igen enyhe, mindössze 10 cm-ről érzékelhető szájszag is kellemetlen. Reggel, ébredéskor családi körben az igen enyhe, mindössze 10 cm-ről érzékelhető szájszag is kellemetlen. Forrás: Shutterstork.com

Azért is lehet megbízhatatlan ez az önellenőrzésen alapuló módszer, mert a bűzös lehelettől való félelem és szorongás még az enyhe, tulajdonképpen normálisnak tekinthető szájszagot is felerősítheti.

A halitózis diagnosztizálása és kezelése – mivel a kiváltó ok az esetek 85-90 százalékában a szájüregből ered – általában fogorvos vagy sztomatológus feladata. Ha a fogorvosi vizsgálatok, kezelések nem jelentenek megoldást, fül-orr-gégészeti, gasztroenterológiai kivizsgálásra, szélsőséges esetben pedig pszichológus bevonására is szükség lehet.

A száj „bűzösségét” tehát kevésbé lehet mérni, és önmagában nem lehet diagnosztizálásra sem alkalmazni. Amennyiben az egyszerűbb módszerek (rendszeres fogmosás, a kellemetlen szagokat előidéző ételek mellőzése, az esetleges fogászati problémák kiderítése és kezelése stb.) nem hoznak javulást, a rossz szájszagot tovább lehet vizsgálni. Ez ún. haliméter segítségével történhet. Ez az eszköz a kilélegzett levegőben található kénvegyületek mennyiségét elemzi. A szájszag jellege is utalhat az azt előidéző betegségre, pl. a jellegzetes gyümölcsös-acetonos illat a cukorbetegekre jellemző. Ugyanakkor a szájszagot okozó betegségeknek számos más tünete is van, a szájszag csak egy ezek közül. Ha az egész szervezetet érintő, krónikus betegség megléte is felmerül a halitózis kiváltó okaként, akkor egyéb vizsgálatokra, pl. vér- és vizeletvizsgálatra is szükség van.

Orvosnál a kellemetlen szájszag tüneteivel

Segítheti a halitózis okának kiderítését, a megfelelő terápia meghatározását, ha az orvossal való konzultáció előtt előre felkészülünk, és összegyűjtünk néhány információt:

  • Van-e valamilyen fül-orr-gégészeti vagy gasztroenterológiai panaszunk?
  • Kezdtünk-e a tünetek jelentkezése előtti hetekben új gyógyszert szedni?
  • Dohányzunk?
  • Fogyasztunk-e rendszeresen alkoholt, kávét?
  • Mikor voltunk utoljára fogászati ellenőrzésen?
  • Volt-e a tünetek jelentkezése előtti hetekben fül-orr-gégészeti vagy fogászati beavatkozásunk (pl. mandulaműtét vagy foghúzás)?
  • Viselünk-e műfogsort, teljes vagy részleges protézist, és ha igen, mióta?

A halitózis lefolyása és kimenetele

A kellemetlen szájszagot számos különböző probléma okozhatja, ezek súlyossága, lefolyása és kimenetele is igen eltérő lehet. Nagyon gyakori például, hogy a kellemetlen szájszag az elfogyasztott ételekkel és italokkal függ össze, és ha ezek kikerülnek a szervezetből, illetve, ha alaposan megmossuk a fogunkat, akkor a kellemetlen szájszag is elmúlik. Könnyen előfordulhat az is, hogy csak olyan banális betegség áll a háttérben, mint az orrdugulást okozó megfázás, amiből általában egy hét alatt meg is gyógyulunk.

Amikor a halitózis nem orális eredetű, mindig az alapbetegség kezelése a fontos, anélkül a kellemetlen szájszag akkor sem szüntethető meg, ha figyelnek a szájhigiéniára. Amikor a halitózis nem orális eredetű, mindig az alapbetegség kezelése a fontos, anélkül a kellemetlen szájszag akkor sem szüntethető meg, ha figyelnek a szájhigiéniára. Forrás: Shutterstork.com

A halitózis lehetséges szövődményei, komplikációi

Mivel a halitózis alapvetően nem betegség, hanem csak tünet, önmagában ennek nincsenek szövődményei. A kellemetlen szájszagot kiváltó sokféle betegségnek azonban lehetnek komplikációi, az egészen enyhétől az életveszélyesig.

Szélsőséges esetben a szubjektív halitózis, illetve a halitofóbia szövődményének lehet tekinteni olyan pszichés panaszokat, mint a szorongás, a szociális fóbiák, a depresszió és az önértékelési zavarok.

Veszélyhelyzet kellemetlen szájszag esetén

A kellemetlen szájszag önmagában nem jelent komolyabb problémát, a legtöbb esetben rövid időn belül, megfelelő higiéniás szokások elsajátításával el is múlik. Időnként azonban súlyos betegségek kísérő tünete lehet, melyek hosszú távon akár életveszélyessé is válhatnak. Bár azonnali orvosi ellátásra általában nincs szükség, mégis érdemes minél előbb felkeresni az orvosunkat, ha:

  • a kellemetlen szájszag az orrot, arcot érő balesetet, sérülést követően jelentkezik
  • esély van arra, hogy az orrjáratba idegen test kerülhetett
  • a szájüregben, nyelven nem gyógyuló elváltozások, fekélyes sebek vannak
  • krónikus légúti panaszaink vannak
  • máj- vagy vesebetegségre utaló tüneteink vannak (vizeletürítéskor jelentkező fájdalom, hasi fájdalmak, véres vizelet, sárgaság, állandó viszketés, a végtagok ödémásodása stb.)

A rossz szájszag kezelései lehetőségei

A kellemetlen szájszag kezelése az esetek legnagyobb részében az azt kiváltó alapbetegség kezelését jelenti: az alapprobléma megoldása szinte mindig a halitózis megszűnésével vagy jelentős enyhülésével jár együtt.

A kellemetlen szájszag kezelése szinte minden esetben a szájápolási szokások megváltoztatásával, a helyes higiénia elsajátításával, illetve a fog- és ínyproblémák kezelésével kezdődik. Ezek közé tartozik a rendszeres, alapos fogmosás, a fogselyem használata, a lyukas fogak és a gyulladt íny kezelése. Javíthat a halitózison a szájöblítők, szájvizek használata is.

Amennyiben a kellemetlen szájszaggal lelki problémák (szorongás, szociális fóbia, depresszió, önértékelési zavarok) is összefüggnek, a terápiába pszichológus, pszichiáter szakembert is érdemes bevonni.

A halitózis alatt nem egyetlen kórképet értenek: mást jelent egy fogorvos, mást egy gasztroenterológus, megint mást egy pszichiáter szemszögéből nézve. A halitózis alatt nem egyetlen kórképet értenek: mást jelent egy fogorvos, mást egy gasztroenterológus, megint mást egy pszichiáter szemszögéből nézve. Forrás: Shutterstork.com

A kellemetlen szájszag megelőzése

A kellemetlen szájszag prevenciójában részben az azt kiváltó alapbetegségek megelőzésének (pl. a felső légúti fertőzések elleni küzdelemnek), részben pedig a halitózist közvetlenül okozó tényezők megelőzésének van komoly szerepe. Ez utóbbiak közé tartozik például a rossz szájszagot okozó ételek fogyasztásának mellőzése, az alkoholfogyasztás csökkentése, a dohányzásról való leszokás.

Különösen ajánlott odafigyelni a szájhigiéniára, a szájüreg ápolására azoknak, akik műfogsort viselnek. A nem megfelelően illeszkedő, sérült, törött vagy elhasználódott protézis nemcsak a halitózis kialakulásához járulhat hozzá, hanem számos más probléma kialakulásához is.

Mit tehetünk otthon kellemetlen szájszag esetén?

A halitózis megelőzésében, kezelésében néhány rendkívül egyszerű, otthoni módszer is a rendelkezésünkre áll:

  • Szokjunk le a dohányzásról! A dohányzás bizonyítottan növeli a kellemetlen szájszag kialakulásának a rizikóját (más, súlyos, esetenként életveszélyes betegségekről nem is beszélve).
  • Igyunk elegendő folyadékot, elsősorban tiszta vizet.
  • Fordítsunk nagyobb figyelmet a szájhigiéniára: rendszeresen mossuk meg a fogunkat, használjunk fogselymet, öblögessünk szájvízzel, és a nyelv tisztításáról se feledkezzünk meg.
  • Együnk olyan ételeket, melyek támogatják a szájüreg egészségét és csökkentik a kellemetlen szagokat! Ezek közé tartozik a zöld tea, a szegfűszeg vagy a petrezselyem. A kutatások szerint az ízesítetlen, probiotikumokban gazdag joghurt rendszeres fogyasztása is enyhítheti a halitózist.
  • A rágógumizás nagyon megosztó téma, de a kellemetlen szájszag elleni küzdelemben jó szövetségesünk lehet a cukormentes rágó. Nem elsősorban a mentolos íze miatt, hanem mert segíthet eltávolítani a fogak közé szorult ételmaradékokat, és mert a nyáltermelődést is serkenti.
  • A ropogós zöldségek és gyümölcsök, például a friss alma, a sárgarépa vagy a halványító (szár-) zeller pedig természetes „fogtisztítóként” is működnek, részben mert a fogyasztásuk több nyál termelődésével jár együtt, részben pedig azért, mert textúrájuk miatt hatékonyan tisztítják a fogközöket is.

Probiotikum: íme a 6 legjobb probiotikum, ami rendbe teszi az emésztést - kattintson!

GYAKORI KÉRDÉSEK A HALITÓZISSAL, ROSSZ SZÁJSZAGGAL KAPCSOLATBAN

Csak hagyma, fokhagyma okozhat kellemetlen szájszagot?

A mindenki által ismert rossz leheletet okozó ételek főként a hagymafélék és a fokhagyma, de ezek mellett még számtalan étel okozhat kellemetlen szájszagot. Ezek közé tartozik például a torma, a paradicsom, a citrusgyümölcsök, a hal, a tojás, a tej, a sajt és más, nem fermentált tejtermékek. Az italok közül Arról sem szabad elfeledkezni, hogy elhanyagolt szájhigiéna esetén tulajdonképpen bármilyen, a fogak közé szorult ételmaradvány bomlása okozhat kellemetlen leheletet!

Milyen összefüggés van a lelki problémák és a szájszag között?

A halitózis és a lelki állapot között szoros, de meglepő kapcsolat állhat fenn. Bár a halitózis nem tartozik a hagyományosan a pszichés betegségeket kísérő tünetek közé (szemben például az alvászavarokkal), a stressz, az aggodalmaskodás vagy a szorongás következményeként hajlamosabbá válhatunk „észrevenni” a kellemetlen szájszagot, esetleg felerősíteni az egyébként enyhe vagy elhanyagolható tüneteket. A halitózistól való félelem pedig időnként komoly lelki panaszokat, szorongást, depressziót, bezárkózást, szociális fóbiákat okozhat.

Milyen betegség állapítható meg a kellemetlen szájszagból?

A halitózis önmagában nem diagnosztikai eszköz, megléte vagy hiánya, a szájszag erőssége, vagy az, hogy mennyire tartjuk kellemetlennek, általában nem áll közvetlen összefüggésben az azt kiváltó problémával. Ugyanakkor az is igaz, hogy bizonyos betegségeknél a halitózis olyan jellegzetes, hogy segítheti az alapprobléma diagnosztizálását. Például a gyümölcsös-acetonos szag inkább a cukorbetegekre, az édeskés illat a vesebetegekre, a főtt káposztára vagy halra emlékeztető lehelet a májbetegekre lehet jellemző.

A tenyerébe lehelve mindenki maga is ellenőrizheti szája állapotát, miután azonban a szagokhoz könnyen hozzá lehet szokni, nem biztos, hogy jól mérjük fel, mennyire erős és kellemetlen valójában. A tenyerébe lehelve mindenki maga is ellenőrizheti szája állapotát, miután azonban a szagokhoz könnyen hozzá lehet szokni, nem biztos, hogy jól mérjük fel, mennyire erős és kellemetlen valójában. Forrás: Shutterstork.com

A nyelven kialakuló lepedék okozza a halitózist?

A nyelven látható, általában fehér színű lepedék azoknál is megfigyelhető, akik nem küzdenek kellemetlen szájszaggal. Nem kizárólag ez a lepedék a rossz szagok forrása, ennek lekapargatása csak részben csökkenti a szájszagot. Ugyanakkor a nyelven (hiszen annak felülete nem sima) könnyebben kialakul az a mikroba-eredetű biofilm, mely a rossz szagokért felelős, ráadásul a felülete is összességében nagyobb, mint például a beteg fogaknak vagy ínynek. A fehér lepedék emellett gyakoribb azoknál, akik valamilyen szájüregi panasszal, szájszárazsággal küzdenek, vagyis tulajdonképpen a halitózis és a nyelv lepedékessége egyaránt a szájüreget érintő panaszra figyelmeztető tünetek.

Lehet daganatos betegség jele a büdös szájszag?

Nem lehet kizárni, hogy a krónikus halitózis hátterében a szájüregben kialakuló daganatos betegség áll. Különösen azoknál nagyon fontos, hogy ennek a lehetőségét is számba vegyék, aki a fokozott rizikójú csoportba tartozik, például dohányzik. A szájüregi daganatos betegségeknek más, igen jellegzetes tünetei is lehetnek, így a szájüregben vagy a nyelven kialakuló, szabálytalan alakú, fehér vagy piros árnyalatú fekélyes seb vagy elváltozás.

Okozhat kellemetlen szájszagot a szedett gyógyszer?

Sokféle gyógyszer mellékhatása lehet a szájszag változása, kellemetlenebbé válása. Egyes hatóanyagok a nyáltermelődésre vannak hatással és szájszárazságot okozhatnak, vagy a szájüreg pH-értékét változtatják meg, ezzel kedvezőbb környezetet teremtenek a kellemetlen szagokat okozó mikrobák számára. Halitózis lehet többek között az antihisztaminok, az antidepresszánsok és antipszichotikumok, a vízhajtók, a magas vérnyomás elleni szerek, az izomlazítók, a nyugtatók vagy altatók mellékhatása.

Források:

Contemporary Oral Medicine (Springer, 2019.) szerk.:Camile S. Farah, Ramesh Balasubramaniam, Michael J. McCullough

Halitosis (European Journal of Dentistry) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4813452/

Halitosis: a new definition and classification (British Dental Journal) https://www.nature.com/articles/sj.bdj.2014.552

Patient.info https://patient.info/doctor/halitosis

Medscape https://emedicine.medscape.com/article/867570-overview

Healthline https://www.healthline.com/health/bad-breath

Mayo Clinic https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/bad-breath/symptoms-causes/syc-20350922

Forrás: egeszsegkalauz.hu