Mindenki ezt nézi most!

A38 (SCARLATINA, VÖRHENY)

Skarlát: ez a betegség oka, tünetei, lefolyása és kezelése

skarlát, torokgyulladás, fertőzés, oka, tünetei, kezelése, gyógyítása, gyerekbetegség

A skarlát bakteriális eredetű fertőző betegség. A leggyakrabban az iskolás korú, 5 és 15 közötti gyerekeket érinti. Jellegzetes tünetekkel, például bőrkiütésekkel és a nyelv megduzzadásával jár együtt. Antibiotikumokkal általában jól kezelhető.

A skarlát oka és kialakulása

A skarlát okozója a Streptococcus pyogenes nevű baktérium, pontosabban az általa termelt toxin. A Streptococcus pyogenes a Streptococcus A csoportba tartozó baktérium. A kórokozó egészséges embereknél is a normál baktériumflóra része lehet, egy részüknél megtalálható az orrüregben, illetve a torokban. Elszaporodása azonban torokgyulladást, bőrgyulladásokat, tüdőgyulladást vagy a nyirokcsomók gyulladását okozhatja. A baktérium által termelt toxin hatására alakul ki a magas láz és a jellegzetes bőrtünetek. A skarlát általában más, bakteriális eredetű fertőzést, például torokgyulladást, bőrgyulladást, sebek elfertőződését követően jelenik meg.

A fertőzés cseppfertőzéssel terjed: a baktériumok köhögés, tüsszögés során a levegőbe, onnan pedig a másik ember szervezetében kerülhetnek. Átterjedhet a fertőzés másokra baktériummal szennyezett felületekről, használati eszközökről (a fertőzött a kezébe köhög vagy tüsszent, majd megérinti az adott tárgyat, majd a másik is megérinti azt, majd a kezével a szájához, orrához nyúl).

Epidemiológia

A skarlátot tipikus gyermekbetegségnek tartják, a legtöbb érintett 5 és 15 év közötti. Természetesen, ennél idősebbek és fiatalabb is elkaphatják, bár jóval ritkábban, és esetükben a tünetek sem tipikusak. Mindkét nem tagjait hasonló arányban érinti.

Az egykor súlyos gyermekbetegség ma már antibiotikummal könnyedén gyógyítható, ám ha kezeletlen marad, akkor a szívet, vesét és más szervek működését befolyásoló súlyos problémákat is okozhat. Az egykor súlyos gyermekbetegség ma már antibiotikummal könnyedén gyógyítható, ám ha kezeletlen marad, akkor a szívet, vesét és más szervek működését befolyásoló súlyos problémákat is okozhat. Forrás: Shutterstork.com

A bakteriális eredetű torokgyulladások a téli-tavaszi hónapokban a leggyakoribbak, a skarlátnak is ekkor a legnagyobb az esélye. Fontos azonban tudni, hogy a bakteriális eredetű torokgyulladások mindössze 10 százalékánál alakulhat ki skarlát. Vagyis, a skarlát a torokgyulladásokhoz képest ritka betegségnek számít.

A skarlát rizikófaktorai

A cseppfertőzéssel terjedő, bakteriális torok- és bőrgyulladás, illetve a skarlát fokozottan veszélyeztetheti a közösségbe járó óvodás, iskolás korú gyerekeket. Ennek a korosztálynak a tagjai gyakran nem tartják be az alapvető higiéniás szabályokat, elfeledkeznek a kézmosásról, megosztják egymással az evőeszközöket, poharakat stb. Szintén kedvez a kórokozó terjedésének, hogy a gyerekek viszonylag kis helyen, osztályteremben, csoportszobában vannak összezárva. A gyerekekkel való szorosabb kapcsolat miatt fokozottan veszélyeztetettek lehetnek az óvodás, iskolás gyerekek szülei, gondozói, az óvónők, dajkák, tanárok.

A skarlát tünetei

A skarlát tünetei részben a torkot, részben pedig a bőrt érintik. A torokfájás általában több nappal is megelőzi a bőrtüneteket, de az is előfordulhat, hogy a kettő egyszerre jelentkezik. A betegség jellegzetes tünetei lehetnek:

  • torokfájás, nyelési nehézségek, nyeléskor jelentkező fájdalom
  • magas, 39 C-fok feletti láz, hidegrázás
  • duzzadt, élénkvörös, esetleg gennyes (tüszős) mandulák
  • duzzadt, érzékeny nyaki nyirokcsomók
  • málna- vagy epernyelv: a nyelv először kifehéredik, majd az ízlelőbimbók (papillák) megduzzadnak, kipirosodnak és kiemelkednek a nyelv felszínéből, így az „pöttyös” lesz, hasonló az eper felületéhez
  • testszerte kialakuló, apró, piros, érdes felületű kiütések, melyek nyomásra kifehérednek
  • a kiütések nem fájdalmasak, az erős viszketés nem jellemző
  • Pastia-vonal, Pastia-csík: a hajlatokban megfigyelhető, összefüggő, egy vagy több piros csík
  • hányinger, hányás
  • általános gyengeség, elesettség, fáradékonyság
  • 3 év alatti kisgyerekeknél, kisbabáknál a tünetek atipikusak lehetnek: hőemelkedés, fokozott nyűgösség, étvágytalanság

Az orrdugulás, orrfolyás, „taknyosság”, köhögés, rekedtség nem jellemzőek a skarlátra, ezek a tünetek más betegséget jeleznek.

A skarlát diagnosztizálása

A skarlát általában gyerekeknél alakul ki. A gyerekorvos a tünetek és a skarlátot gyakran megelőző torokgyulladás vagy bőrfertőzés meglétének segítségével állapíthatja meg a betegséget. Előfordulhat, hogy a torokgyulladás járványszerűen jelentkezik, vagyis egész óvodás csoportot, iskolai osztályt, közösséget érint, így várható, hogy néhány gyereknél skarlát is kialakul.

Vörös kiütés: tapintása smirgliszerű, kinézete a napégéshez hasonló, nyomás hatására a vörös bőr kifehéredik. A kiütések tipikusan a törzset és a végtagokat érintik. Vörös kiütés: tapintása smirgliszerű, kinézete a napégéshez hasonló, nyomás hatására a vörös bőr kifehéredik. A kiütések tipikusan a törzset és a végtagokat érintik. Forrás: Shutterstork.com

A jellegzetes klinikai tünetek mellett a diagnózishoz torokváladékból vett tenyésztésre is szükség lehet, mely igazolja a bakteriális fertőzést. Fontos, hogy más, hasonló tünetekkel járó betegségeket (pl. vírusos eredetű fertőzéseket, allergiás reakciókat) kizárjanak. Segítheti a betegség diagnosztizálását, ha tudjuk, kapcsolatba kerülhetett-e a beteg más, bakteriális torokgyulladással vagy skarláttal küzdő beteggel. Éppen ezért ajánlott jelezni az óvodának, iskolának, ha ezt állapították meg a gyermekünknél.

Orvosnál a skarlát gyanújával

Segítheti a betegség diagnosztizálását, a megfelelő kezelés megválasztását, ha feljegyezzük:

  • volt-e a betegnek láza, és ha igen, milyen magas
  • voltak-e a betegnek a tünetek jelentkezése előtti 1-2 hétben más betegségei, elsősorban torokgyulladás, orbánc vagy ótvar
  • kapcsolatba kerülhetett-e a beteg olyannal, akinek torokgyulladása, orbánca, ótvara volt
  • a bőrtünetek mellett milyen egyéb tünetek jelentkeztek
  • van-e a betegnek ismert kontakt allergiája, mely kiválthatta a bőrtüneteket
  • az elmúlt 1-2 hétben kezdtünk-e új kozmetikumot, mosószert, tisztítószert használni, mely allergiás tüneteket válthat ki
  • az elmúlt 2-4 hétben kezdtünk-e új gyógyszert szedni, mely allergiás tüneteket válthat ki

A skarlát lefolyása és prognózisa

A skarlát, pontosabban az ahhoz kapcsolódó bakteriális fertőzés cseppfertőzéssel, köhögéssel, tüsszentéssel vagy fertőzött felületek megérintésével terjed (ezért is gyakori nagyon a gyerekek között, hiszen ők még kevésbé tartják be a megelőzéshez szükséges higiéniás szabályokat). A skarlát a lappangási idő alatt is fertőz, és természetesen a tünetek megjelenése után is továbbadhatja a beteg a kórokozókat, kezelés nélkül akár további 2 héten keresztül is! A skarlát során megjelenő bőrtünetek önmagukban nem fertőzőek, a betegséget nem lehet elkapni a kiütések megérintésével, piszkálásával!

Skarlát-arcpír: a kipirosodás száj körüli sápadtsággal társul. Skarlát-arcpír: a kipirosodás száj körüli sápadtsággal társul. Forrás: Shutterstork.com

A betegség lappangási ideje 1-7 nap. A torokgyulladásra jellemző tünetek, a láz, a fáradékonyság, a torokfájás után 12-48 órával alakulhatnak ki a skarlát egyéb tünetei. Előfordul, hogy a torokgyulladás és a kiütések együttesen jelentkeznek és mindkettő meg is marad. A skarlátra jellemző málnanyelv, epernyelv is ekkor alakul ki. A nyelv először fehér, lepedékes lesz, az ízlelőbimbók megduzzadnak, kiemelkednek a nyelv felületéből, ki is pirosodnak. A lepedék néhány napon belül elmúlik, ám az ízlelőbimbók duzzadtsága, pirossága tovább is megmaradhat. A nyelv felülete így fehér vagy piros eperszemre emlékeztet.

Az apró, piros, testszerte megtalálható kiütések megjelenése jellegzetes mintázatot mutat. Először a hajlatokban, pl. a könyökhajlatban vehetőek észre, majd a törzsön, később pedig a karokra és a lábakra is átterjedhetnek. A kialakult kiütések az egész testen meg is maradnak. A kiütések libabőrre emlékeztetőek lehetnek, emiatt a bőr tapintása is jellegzetesen érdes, csiszolópapír- (smirgli-) szerű. Az arcon, a talpon, tenyéren nincsenek kiütések. Az arc azonban kipirulhat, a száj körül pedig sápadt rész figyelhető meg. A bőrkiütések általában 1 héten belül elhalványodnak, ám arra, hogy teljesen eltűnjenek, többet kell várni. A bőr ugyanis csak a teljes hámlást követően nyeri vissza eredeti állapotát, ami heteket is igénybe vehet. A hámlás általában az ujjak és a lábujjak végén, illetve az ágyéki területen figyelhető meg a legjobban.

A teljes gyógyulás komplikációmentes esetben általában 7-10 napon belül várható. A bőrhámlás azonban a gyógyulás után akár hónapokig is elhúzódhat.

Ez jelent vészhelyzetet skarlát esetén

Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha skarlátos betegnél a következőket tapasztaljuk:

  • nem csillapodó magas láz
  • fülfájás
  • köhögés, légzési nehézségek, légszomj
  • erős fejfájás, arcfájás (különösen, ha előre hajtjuk a fejünket)
  • vizeletürítési nehézségek, véres vizelet
  • ízületi fájdalmak
  • zavarodottság

Ezek a tünetek a skarlát után több héttel is jelentkezhetnek!

A skarlát szövődményei

A nem, vagy nem megfelelően kezelt skarlátnak súlyos, nehezen gyógyítható szövődményei lehetnek. Ezek egyrészt jelentkezhetnek a fertőzés elsődleges helyének (vagyis a toroktájéknak) a közelében, másrészt szisztémás, autoimmun betegségeket válthatnak ki. A betegséget okozó baktériumok továbbterjedhetnek (akár közvetlenül, akár a nyirokrendszeren, akár a vérkeringésen keresztül) a garatra, a hallójáratok környékére, az arcüregekbe, a szívbe, a tüdőbe, a központi idegrendszerbe, de megtámadhatják akár az ízületeket, sőt a veséket is.

A skarlát szövődménye lehet többek között a garatban vagy a manduláknál kialakuló tályog, arcüreggyulladás, csecsnyúlvány-gyulladás (mastoiditis), tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, akut reumás láz, ízületi gyulladás vagy vesegyulladás is.

A skarlát kezelési lehetőségei

A betegség kezelése 8-10 napos antibiotikum-kúrával, például penicillin-, erytrthromycin-, amoxicillintartalmú gyógyszerekkel történik. Erre akkor is szükség van, ha a skarlát enyhe lefolyású, a beteg nincs nagyon rosszul. Az antibiotikumos kezeléssel ugyanis megelőzhetőek a súlyos, nehezen gyógyuló szövődmények. A gyógyszerek a skarlátjárvány megállításában is rendkívül nagy szerepet játszanak, a kezelés megkezdése után 24 órával a beteg általában már nem fertőz!

A magas láz általában a gyógyszeres kezelés után 1-2 nappal elmúlik, és a legtöbb tünet sem tart tovább egy hétnél. Kivételt jelentenek a bőrtünetek, ezek tovább is megmaradhatnak. A bőr hámlását nem előzi meg az antibiotikum, az mindenképpen bekövetkezik. A tünetek enyhítésére lázcsillapítót, viszketés elleni készítményeket ajánlanak.

A skarlát akár gyógyszerek alkalmazása nélkül is elmúlhat, de a késői szövődmények előfordulása kezeletlen esetekben gyakoribb. A skarlát akár gyógyszerek alkalmazása nélkül is elmúlhat, de a késői szövődmények előfordulása kezeletlen esetekben gyakoribb. Forrás: Shutterstork.com

A skarlát megelőzése

Skarlát ellen nincs védőoltás.

A skarlát, illetve a bakteriális torokgyulladás megelőzéséhez a legfontosabb a fertőzött egyénekkel való kapcsolat kerülése. Ezt természetesen úgy is értelmezhetjük, hogy aki beteg, ne menjen közösségbe a teljes gyógyulásig!

Más, cseppfertőzéssel terjedő betegségekhez hasonlóan a bakteriális torokgyulladás és a skarlát rizikója is jelentősen csökkenthető rendszeres, alapos kézmosással, a könyökhajlatba vagy zsebkendőbe való tüsszentéssel és köhögéssel.

Sokszor javasolják visszatérő torok- vagy mandulagyulladás esetén a garatmandulák kivételét. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden további torokgyulladást (és ehhez kapcsolódóan, a skarlátot) is megelőzhetjük, a Streptococcus pyogenes ekkor is okozhat fertőzést és betegséget.

Mit tehetünk otthon skarlát esetén?

A legfontosabb tennivaló, hogy a beteg beszedje az antibiotikumot, végigcsinálja az egész kúrát, még akkor is, ha egy-két szem gyógyszertől már jobban érzi magát! A félbehagyott antibiotikum-kúrának számos következménye lehet, többek között növeli a gyógyszerrezisztens baktériumok kialakulásának az esélyét!

Lehetőség szerint csökkentsük minimumra annak esélyét, hogy a beteg továbbadja a fertőzést. Ez nem a rokoni látogatások időszaka! A beteg személyes tárgyait, evőeszközét, poharát, törülközőjét más ne használja!

Lázcsillapításhoz, a torok fájdalmának enyhítéséhez vény nélkül kapható gyógyszereket is alkalmazhatunk. Bár a skarlátra kevésbé jellemző, hogy a kiütések nagyon viszketnének, gyógyszerekkel, kenőcsökkel ezt is lehet enyhíteni.

GYAKORI KÉRDÉSEK A SKARLÁTTAL KAPCSOLATBAN

Mennyi ideig fertőz a skarlátos beteg?

A skarlátos beteg már a tünetek megjelenése előtt, a lappangási idő alatt is fertőzhet. Nem kezelt esetben az „aktív szakasz” alatt is megfertőzhet másokat, akár két héten keresztül is, az antibiotikum-kúra megkezdése után 24 órával azonban már nem.

Továbbadható a fertőzés a kiütések piszkálásával, megérintésével?

Önmagában a skarlát során kialakuló bőrkiütések nem fertőznek (ettől függetlenül egyáltalán nem ajánlott, hogy mások piszkálják, tapogassák ezeket!), a betegség cseppfertőzéssel terjed. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a Streptococcus baktériumok más, bőrtünetekkel együtt járó betegségeket (például ótvart) is okozhatnak, és az ezeknél kialakuló sebek, kiütések megérintése jelentős mértékben megnöveli a fertőződés esélyét!

Hányszor lehet skarlátos valaki?

Ritkán, de előfordulhat, hogy valakinél többször is kialakuljon a skarlát, a legtöbben azonban csak egyszer esnek át ezen a betegségen: a becslések szerint az emberek többségénél legkésőbb kamaszkorra kialakulnak olyan antitestek, melyek a Streptococcus termelte toxinok ellen védenek.

Mire kell számítani gyógyulás után?

A bőr hámlása sajnos elkerülhetetlen, még abban az esetben is, ha a lehető legkorábban megkezdte valaki az antibiotikum-kúrát, és a tünetei viszonylag gyorsan elmúltak. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a betegség rövidebb-hosszabb ideig befolyásolja a haj és a köröm növekedését, például Beau-féle vonalak jelenhetnek meg a körmön, vagy néhány hónapig fokozódhat a hajhullás.

Források:

Medscape https://emedicine.medscape.com/article/1053253-overview

MedicineNet https://www.medicinenet.com/scarlet_fever_scarlatina/article.htm

CDC https://www.cdc.gov/groupastrep/diseases-public/scarlet-fever.html

Healthline https://www.healthline.com/health/scarlet-fever

Infectious Diseases (Elsevier, 2017.), szerk: Jonathan Cohen, William G. Powderly

Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser

Harrison's Infectious Diseases (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci

Dermatology (Elsevier, 2018.), szerk: Jean L. Bolognia, Julie V. Schaffer, Lorenzo Cerroni

Forrás: egeszsegkalauz.hu