Épp egy gyakori koleszterincsökkentésre ajánlott vitaminról derült ki az, hogy szívrohamhoz vezethet!

Évtizedek óta belekeverik az alapvető élelmiszerekhez, mint például a liszt, a gabonafélék és a zab, hogy megelőzzék a táplálkozási hiányosságokkal kapcsolatos betegségeket.

Az elmúlt években a szív- és érrendszeri betegségek kutatása egyre inkább arra irányul, hogy megértsük: milyen rejtett biológiai folyamatok növelhetik a kockázatot még akkor is, ha a hagyományos rizikófaktorokat – például a koleszterinszintet – már kezeljük. Egy friss kutatás most egy meglepő összefüggésre hívta fel a figyelmet: a niacin (B3-vitamin) lebontása során keletkező egyik anyagcsere-termék kapcsolatba hozható a szívbetegségek kialakulásával.

Egy újonnan azonosított biológiai útvonal a szívbetegségek mögött

A Cleveland Clinic kutatói – Dr. Stanley Hazen vezetésével – olyan anyagcsere-útvonalat azonosítottak, amely összekapcsolhatja a magas niacinszintet a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával. A kutatás eredményeit a rangos Nature Medicine tudományos folyóiratban publikálták.

A vizsgálatok során a kutatócsoport a niacin lebontása során keletkező 4PY (4-pyridone) nevű metabolitra összpontosított. Nagyszabású klinikai vizsgálatok elemzésekor azt találták, hogy a vérben mért magasabb 4PY-szint szoros összefüggést mutatott a szívroham, a stroke és más súlyos kardiovaszkuláris események gyakoribb előfordulásával.

A kutatók nem álltak meg az epidemiológiai összefüggéseknél. Preklinikai vizsgálatokban azt is kimutatták, hogy a 4PY közvetlenül képes gyulladásos folyamatokat kiváltani az erek falában, ami hosszabb távon az érfalak károsodásához és az érelmeszesedés (ateroszklerózis) kialakulásához vezethet.

A genetikai kapcsolat is kirajzolódott

A tanulmány egyik legérdekesebb eredménye, hogy a kutatók genetikai összefüggéseket is találtak a 4PY-szint és az érrendszeri gyulladás között. Ez arra utal, hogy a niacin metabolizmusának bizonyos genetikai sajátosságai egyes embereknél erősebben hozzájárulhatnak a gyulladásos folyamatokhoz.

Dr. Hazen szerint ez a felismerés különösen fontos, mert:

Úgy tűnik, hogy egy eddig fel nem ismert biológiai útvonalról van szó, amely jelentős szerepet játszhat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

A kutató azt is hangsúlyozta, hogy a 4PY laboratóriumi módszerekkel mérhető, ami a jövőben akár diagnosztikai vizsgálatok alapját is jelentheti. Ha sikerül jobban megérteni ezt a folyamatot, az új terápiás lehetőségekhez is vezethet, amelyek célja a gyulladás csökkentése vagy megelőzése.

A niacin szerepe az étrendben

A niacin – más néven B3-vitamin – alapvető szerepet játszik a szervezet energiatermelő folyamataiban, és hiánya súlyos betegségekhez vezethet. Emiatt számos országban – köztük az Egyesült Államokban és több mint ötven más államban – évtizedek óta kötelező a liszt, gabonafélék és más alapélelmiszerek niacinnal való dúsítása, hogy megelőzzék a hiányállapotokat.

A Cleveland Clinic kutatása azonban arra utal, hogy a túlzott bevitelnek is lehetnek következményei. A vizsgálatban részt vevő betegek körülbelül negyedénél a niacin lebontásából származó 4PY-szint kifejezetten magas volt, ami a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb kockázatával járt együtt.

Dr. Hazen szemléletes hasonlattal magyarázta a jelenséget: a niacinbevitel olyan, mintha több csapon keresztül töltenénk vizet egy vödörbe. Amíg a vödör nincs tele, a rendszer jól működik. Amikor azonban megtelik, a víz túlcsordul. A szervezetnek ilyenkor fel kell dolgoznia ezt a „túlfolyást”, ami további metabolitok – például a 4PY – keletkezéséhez vezet.

Nem az a tanulság, hogy kerüljük a niacint

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem azt jelentik, hogy a niacin bevitelét teljesen el kellene kerülni. A vitamin nélkülözhetetlen a szervezet működéséhez, és a normál étrendből származó mennyiség általában biztonságos.

Ugyanakkor a kutatás felveti annak kérdését, hogy indokolt-e minden esetben a nagymértékű élelmiszer-dúsítás, különösen olyan országokban, ahol a hiánybetegségek már ritkák.

A táplálékkiegészítők kérdése

A szakemberek külön felhívják a figyelmet arra, hogy a niacin különböző formáit tartalmazó étrend-kiegészítők egyre népszerűbbek, gyakran az öregedés lassításával vagy az anyagcsere javításával kapcsolatos ígéretek miatt.

Dr. Hazen szerint azonban fontos az óvatosság:

• a nagy dózisú vitaminbevitel nem feltétlenül előnyös,
• az étrend-kiegészítők hatása gyakran eltér a természetes táplálékból származó vitaminokétól.

Ezért a szakértők azt javasolják, hogy bármilyen étrend-kiegészítő rendszeres szedése előtt érdemes orvossal konzultálni. Az egészség szempontjából továbbra is a zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrend, valamint a kiegyensúlyozott tápanyagbevitel számít a legbiztonságosabb megközelítésnek.

Miért vált kérdésessé a niacin a koleszterinszint csökkentésében?

A niacint évtizedeken keresztül az egyik első koleszterinszint-csökkentő kezelésként alkalmazták, különösen az LDL-koleszterin mérséklésére. A későbbi klinikai vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a niacin kevésbé hatékony, mint más modern gyógyszerek, például a statinok.

Sőt, egyes kutatások arra is utaltak, hogy a niacin alkalmazása nem mindig jár a várt klinikai előnnyel, sőt bizonyos esetekben mellékhatásokkal és magasabb halálozási aránnyal is összefüggésbe hozták.

Dr. Hazen szerint a most azonosított 4PY-útvonal segíthet megérteni ezt a látszólagos ellentmondást.

A niacin hatása mindig is kissé paradox volt. Bár csökkenti a koleszterinszintet, a klinikai előny kisebbnek bizonyult, mint amit a laborértékek alapján várnánk.

A kutató szerint elképzelhető, hogy a túlzott niacinbevitel által kiváltott gyulladásos folyamatok részben ellensúlyozzák az LDL-csökkentés előnyeit. Ez jól mutatja, milyen fontos a reziduális kardiovaszkuláris kockázat vizsgálata – vagyis azoknak a tényezőknek a feltárása, amelyek a hagyományos kezelések mellett is növelhetik a szívbetegségek esélyét.

További kutatásokra van szükség

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a mostani eredmények még nem jelentenek végleges választ minden kérdésre. Hosszabb távú vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez, hogy a 4PY tartósan magas szintje milyen mértékben járul hozzá az érelmeszesedés és más kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához.

A tanulmány egy nagyobb kutatási program része, amelynek célja, hogy azonosítsa azokat a kémiai jelzőanyagokat a vérben, amelyek előre jelezhetik a szívbetegségek kialakulását. Dr. Hazen kutatócsoportja már korábban is úttörő felfedezéseket tett: például kimutatta, hogy a bélmikrobiom bizonyos anyagcsere-útvonalai szoros kapcsolatban állnak az érelmeszesedéssel és más anyagcsere-betegségekkel.

Mit jelent mindez a mindennapokban?

A mostani kutatás legfontosabb üzenete az, hogy a vitaminokkal kapcsolatban sem mindig érvényes a „minél több, annál jobb” elve. A szervezetnek szüksége van a niacinra, de a túlzott bevitel – különösen étrend-kiegészítők formájában – bizonyos körülmények között kedvezőtlen hatásokkal járhat.

Az egészséges életmód alapelvei azonban nem változnak:

• kiegyensúlyozott, változatos étrend,
• bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás,
• a túlzott szénhidrátbevitel kerülése,
• rendszeres mozgás és a kardiovaszkuláris rizikófaktorok ellenőrzése.

Ezek az egyszerű, de tudományosan jól megalapozott lépések továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének leghatékonyabb eszközei.

Kapcsolódó cikk

Ezzel a 4 módszerrel csökkentheti a szívelégtelenség kockázatát

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!