Ezeket látta már?

Mire utal a lassú szívverés?

Tünet

2025. április 08. 18:32

Módosítva: egy napja

Papp Tímea

főszerkesztő

A lassú szívverés, orvosi nevén bradycardia, olyan állapotot jelöl, amikor a szív percenkénti összehúzódásainak száma 60 alá csökken. Ez a ritmus a normál tartománynál alacsonyabbnak számít, és bizonyos esetekben természetes, például alvás közben vagy edzett sportolóknál. Ugyanakkor, ha panaszokat okoz – például fáradtságot, szédülést vagy ájulásérzést –, mindenképpen további orvosi kivizsgálást igényel.

Mi számít lassú szívverésnek – és mikor jelent problémát?

A lassú szívverést az orvosi szaknyelv bradycardia néven említi. Ez az állapot akkor áll fenn, ha a szív nyugalmi állapotban percenként kevesebb mint 60 alkalommal húzódik össze. Fontos tudni, hogy ez önmagában nem mindig kóros jelenség: jól edzett sportolóknál például teljesen természetes, hogy a pulzusszámuk alvás vagy pihenés közben 40–60 ütés/perc körül mozog.

Egy egészséges felnőttnél a nyugalmi szívfrekvencia általában 60 és 100 ütés/perc között tekinthető normálisnak. Ha ettől tartósan alacsonyabb, és különösebb ok nem indokolja, akkor érdemes odafigyelni a kísérő tünetekre.

A bradycardia akkor igényel kivizsgálást, ha olyan panaszokat okoz, mint:

fáradékonyság,
szédülés vagy bizonytalanságérzés,
ájulás közeli állapot vagy eszméletvesztés,
mellkasi nyomás vagy mellkasi fájdalom.

Ezek a tünetek arra utalhatnak, hogy a szív nem pumpál elegendő vért a szervezetbe, különösen az agyba és a létfontosságú szervekbe. Ilyenkor fontos, hogy mielőbb orvosi segítséget kérjen, hiszen a bradycardia hátterében állhat szívvezetési zavar, pajzsmirigy-alulműködés, de akár gyógyszermellékhatás is. A pontos ok feltárása segít eldönteni, szükséges-e kezelés – és ha igen, milyen formában.

Mi okozhat bradycardiát?

A bradycardia kialakulásának számos oka lehet, amelyek befolyásolják a szív elektromos rendszerét, és megakadályozzák, hogy a szív megfelelően szabályozza a ritmusát.

Az öregedés következtében fellépő változások

Az életkor előrehaladtával a szív elektromos vezetőrendszere romolhat, ami lassú szívveréshez vezethet. Ez gyakran az idősebb embereknél alakul ki, és lehet tünetmentes vagy súlyosabb problémákat is okozhat.

Szinuszcsomó-diszfunkció (sick sinus syndrome)

A szinuszcsomó a szív természetes pacemakere, amely szabályozza a szívverést. Ha a szinuszcsomó nem működik megfelelően, a szívverés túl lassú lehet. Ez az állapot különösen idős embereknél gyakori, és bradycardiát vagy a normálisnál gyorsabb szívverést is okozhat.

Szívblokk (atrioventricularis blokk)

A szívblokk, orvosi nevén atrioventricularis blokk, olyan állapot, amikor a szív felső (pitvari) és alsó (kamrai) része közötti elektromos jelátvitel zavart szenved – vagy lelassul, vagy teljesen megszakad. Mivel a szívritmust ezek az elektromos impulzusok szabályozzák, a zavar hatására a szív nem képes megfelelő ütemben, összehangoltan működni.

A szívblokk nem egységes kórkép: több fokozata van. Enyhébb esetben a jel lassabban halad, de eljut a kamrákhoz – ilyenkor gyakran nincs is szükség beavatkozásra. Súlyosabb formájában viszont az impulzus egyáltalán nem jut el a szív alsó részéhez, ami jelentős lassulást vagy kihagyásokat okozhat a szívverésben.

Amennyiben a szívblokk tüneteket okoz – például fáradékonyságot, szédülést, ájulásérzést vagy mellkasi panaszokat –, vagy az EKG súlyos zavart mutat, az orvos pacemaker beültetését javasolhatja. Ez a kis eszköz segít helyreállítani a megfelelő szívritmust, és biztosítja, hogy a szív minden üteme a megfelelő pillanatban következzen be.

Pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis)

A pajzsmirigy alacsony hormontermelése lelassíthatja az anyagcserét, ami bradycardiához vezethet. A hypothyreosis egyéb tünetei közé tartozik a fáradtság, súlygyarapodás, hidegérzékenység és székrekedés.

Gyógyszerek mellékhatásai

Bizonyos gyógyszerek, különösen a szívritmuszavarok kezelésére használt gyógyszerek, például a béta-blokkolók és a kalciumcsatorna-blokkolók, lassíthatják a szívverést. Ezeket a gyógyszereket gyakran írják fel magas vérnyomásra vagy szívbetegségekre, de néha bradycardiát okozhatnak mellékhatásként.

Elektrolit-egyensúly zavarai

Az elektrolitok, például a kálium és a kalcium fontosak a szív elektromos jeleinek szabályozásában. Ezek szintjének rendellenessége bradycardiát okozhat. Az alacsony vagy túl magas káliumszint jelentős hatással lehet a szívritmusra.

Alvási apnoe

Az alvási apnoe olyan állapot, amely során a légzés alvás közben rövid időre megszakad, és oxigénhiány alakul ki. Ez a szívverés lassulását, valamint más szív- és érrendszeri problémákat okozhat.

Súlyos fertőzések

Bizonyos fertőzések, például a Lyme-kór és más bakteriális vagy vírusos fertőzések, befolyásolhatják a szív elektromos rendszerét és bradycardiát okozhatnak.

A lassú szívverés társtünetei

A bradycardia tünetei attól függenek, hogy mennyire lassú a szívverés, és hogy a szív képes-e elegendő vért pumpálni a testbe. Az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

Szédülés vagy ájulás.
Fáradtság, gyengeség.
Mellkasi fájdalom vagy szorító érzés.
Légszomj, nehézlégzés.
Kognitív zavarok, koncentrációs nehézségek.
Lassú pulzus, amely percenként kevesebb, mint 60 ütés.
Alacsony vérnyomás.

Ha a bradycardia nem okoz tüneteket, orvosi beavatkozás nem mindig szükséges. Azonban, ha a tünetek fennállnak, vagy a lassú szívverés következtében a szervezet nem kap elegendő oxigént, az orvosi kezelést igényel.

Milyen betegségekre utalhat a lassú szívverés?

Bradycardia, vagy alacsony pulzus esetében a szív túl lassan, percenként 60-nál kevesebbszer ver, így nem képes arra, hogy megfelelő mennyiségű vért pumpáljon.

Forrás: shuttertock.com

Szívbetegségek

A bradycardia számos szívbetegség tünete lehet, például a szinuszcsomó-diszfunkció vagy a szívblokk. Ezek az állapotok akadályozzák a szív megfelelő elektromos működését, és kezelésük nélkül súlyos szövődményeket okozhatnak.

Lassú szívverés kapcsolata

A pajzsmirigy működése szoros összefüggésben áll a szívritmussal is. Pajzsmirigy-alulműködés esetén a szervezetben csökken a pajzsmirigyhormonok szintje, ami az anyagcsere általános lassulásához vezet. Ennek egyik következménye lehet a bradycardia, vagyis a normálnál lassabb szívverés.

Mivel a pajzsmirigyhormonok fontos szerepet játszanak a szívizom működésének szabályozásában, hiányuk hatására a szívverés nemcsak ritkábbá, de gyengébbé is válhat. Ez gyakran olyan tünetekkel jár, mint a fáradékonyság, hidegérzékenység, koncentrációs nehézségek vagy enyhe szédülés – ezért, ha ezek a panaszok együtt jelentkeznek a lassú pulzussal, érdemes pajzsmirigyvizsgálatot kérni, hiszen egy egyszerű vérvétel is sokat elárulhat a háttérről. A megfelelő hormonpótló kezelés a legtöbb esetben helyreállítja a szívritmust is.

Alvási apnoe

Az alvási apnoe során az oxigénszint csökkenése lassíthatja a szívverést. Ha az apnoét nem kezelik, hosszú távon növeli a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívritmuszavarok és a magas vérnyomás kockázatát.

Elektrolit-egyensúly zavarai

A szervezet megfelelő működéséhez elengedhetetlen az elektrolitok – például a kálium, nátrium, kalcium és magnézium – egyensúlya, hiszen ezek szabályozzák többek között a sejtek közötti ingerületátvitelt is. Ha ez az egyensúly felborul, az a szív elektromos működésére is kihat, és bradycardiát – vagyis a normálisnál lassabb szívverést – okozhat.

Különösen a hiperkalémia, vagyis a megemelkedett káliumszint veszélyes ebből a szempontból, mivel a kálium kulcsszerepet játszik a szívizomsejtek ingerületvezetésében. Magas szintje megzavarhatja a szívritmust, lelassíthatja vagy akár blokkolhatja az elektromos jelek áramlását is.

Az elektrolitzavarok hátterében állhat kiszáradás, vesebetegség, bizonyos gyógyszerek (például vízhajtók) szedése vagy nem megfelelő étrend. Ezért, ha a szívverése lassabbá válik, és olyan tüneteket is tapasztal, mint gyengeség, szédülés vagy szabálytalan pulzus, érdemes laborvizsgálattal ellenőriztetni az elektrolitértékeket – mert a megoldás sokszor a test sóháztartásának helyreállításában rejlik.

Gyógyszermellékhatások

A béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók, valamint más szívgyógyszerek vagy magas vérnyomás elleni szerek mellékhatásként lassíthatják a szívverést. Bizonyos esetekben a gyógyszeradag csökkentése vagy cseréje szükséges a bradycardia kezeléséhez.

Súlyos fertőzések vagy szívizomgyulladás (myocarditis)

Fertőzések, például a Lyme-kór, vagy szívizomgyulladás lassú szívverést eredményezhetnek, különösen, ha a fertőzés a szív elektromos rendszerét érinti.

Mikor szükséges orvosi segítség lassú szívverés esetén?

Az orvosi segítség bradycardia esetén szükséges, ha:

A szívverés tartósan lassú (kevesebb mint 60 ütés/perc), és ez tünetekkel jár.
Gyakori ájulás, szédülés vagy mellkasi fájdalom jelentkezik.
A beteg légszomjat, gyengeséget vagy fáradtságot érez.
A lassú szívverés mellé egyéb szívproblémák, például szívritmuszavarok társulnak.

Mit lehet tenni bradycardia ellen?

A bradycardia kezelése a kiváltó októl függ. Néhány esetben nincs szükség kezelésre, míg más esetekben gyógyszeres kezelésre vagy sebészi beavatkozásra van szükség.

Gyógyszeres kezelés

Ha a bradycardiát gyógyszermellékhatás okozza, az orvos módosíthatja a gyógyszeradagot, vagy más gyógyszert írhat fel. Elektrolit-zavarok esetén az elektrolitszint korrigálása segíthet a normál szívritmus helyreállításában.

Pacemaker beültetése

Ha a bradycardia súlyos és tüneteket okoz, és nem kezelhető gyógyszeresen, pacemaker beültetésére lehet szükség. A pacemaker egy kis eszköz, amely elektromos impulzusokat küld a szívnek, hogy fenntartsa a megfelelő ritmust.

Az alapbetegség kezelése

Ha a bradycardiát egy mögöttes állapot, például pajzsmirigy-alulműködés vagy alvási apnoe okozza, az alapbetegség kezelése segíthet normalizálni a szívverést.

Összegezve

A bradycardia akkor jelent problémát, ha a szív nem képes elegendő vért pumpálni a testbe a lassú szívverés miatt, és ez tünetekkel jár, például fáradtsággal, szédüléssel vagy ájulással. A bradycardia okai sokfélék lehetnek, beleértve a szív elektromos rendszerének zavaráit, pajzsmirigy-problémákat, gyógyszermellékhatásokat és elektrolit-zavarokat. A kezelés az októl függ, és súlyos esetekben pacemaker beültetésére lehet szükség. Ha a bradycardia tünetekkel jár, fontos orvosi kivizsgálásra menni a megfelelő kezelés érdekében.

Gyakori kérdések a lassú szívverésről, bradycardia-ról

Ha nyomó jellegű, öt percen belül nem múló mellkasi fájdalmat, valamint izzadást, hidegrázást, a karokba, vállakba vagy állkapocsba sugárzó fájdalmat tapasztal, vagy eszméletét vesztette, kellemetlen, erős szívdobogásérzése (palpitáció) van, szédül, verejtékezik, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!

Forrás: shuttertock.com

Mi az a bradycardia, és miért jelentkezik?

A bradycardia akkor jelentkezik, ha a szívverés nyugalmi állapotban percenként kevesebb mint 60 ütés. Normális esetben a szív percenként 60-100-szor ver, de egyes embereknél, különösen sportolóknál vagy alvás közben, a szívverés természetesen lassabb lehet, anélkül, hogy ez egészségügyi problémát okozna. Ha azonban a lassú szívverés tünetekkel jár, mint fáradtság, szédülés vagy ájulás, az bradycardiára utalhat, amelyet kivizsgálás és kezelés szükséges.

Milyen tünetei vannak a bradycardiának?

A bradycardia gyakran tünetmentes lehet, különösen azoknál, akiknek természetesen lassú a szívverésük. Ha azonban a szív nem képes elegendő vért pumpálni, tünetek alakulhatnak ki, például:

szédülés vagy ájulás
fáradtság, gyengeség
mellkasi fájdalom
légszomj, nehézlégzés
zavarodottság, koncentrációs nehézségek
Lassú pulzus (kevesebb mint 60 ütés/perc). Ezek a tünetek arra utalhatnak, hogy a szív nem képes megfelelően ellátni a testet oxigénnel.

Mi okozhat bradycardiát?

A bradycardia számos különböző okból kialakulhat, beleértve:

Szívritmuszavarok, mint például a szinuszcsomó-diszfunkció (a szív természetes pacemakerének rendellenessége) vagy a szívblokk, amely az elektromos impulzusok átvitelét akadályozza a szívben.
Pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis), amely lelassíthatja az anyagcserét, és lassú szívverést okozhat.
Gyógyszerek, például béta-blokkolók vagy kalciumcsatorna-blokkolók, amelyek mellékhatásként lassítják a szívverést.
Alvási apnoe, amely alvás közben légzéskimaradást és oxigénhiányt okoz, lassú szívverést eredményezve.
Elektrolit-egyensúly zavarai, például alacsony kálium- vagy kalciumszint, amely befolyásolja a szív elektromos működését.

Mikor kell orvoshoz fordulni bradycardia esetén?

Forduljon orvoshoz, ha a lassú szívveréshez társulnak olyan tünetek, mint:

Gyakori szédülés, ájulás.
Légszomj vagy nehézlégzés.
Mellkasi fájdalom.
Fáradtság, gyengeség vagy szokatlan kimerültség.
Kognitív problémák, például zavartság vagy koncentrációs nehézségek. Társtünetmentes esetekben is érdemes orvoshoz fordulni, ha a szívverés tartósan lassú.

Mennyire súlyos állapot a bradycardia?

A bradycardia súlyossága attól függ, hogy mennyire lassú a szívverés, és okoz-e tüneteket. Egyes esetekben, például sportolóknál, akiknek természetesen lassabb a szívverésük, a bradycardia nem igényel kezelést. Ha azonban a szívverés nem elég gyors ahhoz, hogy a szervezet megfelelően ellássa a szöveteket oxigénnel, az állapot súlyos lehet, és kezelést igényel, például pacemaker beültetését.

Hogyan diagnosztizálják a bradycardiát?

A bradycardia diagnosztizálása során az orvos először fizikális vizsgálatot végez, és felveszi a beteg kórtörténetét. A legfontosabb diagnosztikai eszközök közé tartozik az EKG (elektrokardiogram), amely rögzíti a szív elektromos aktivitását és megmutatja a szívritmust. Ha a bradycardia időszakosan jelentkezik, az orvos Holter-monitorozást is rendelhet el, amely hosszabb időn keresztül figyeli a szívverést. Egyéb vizsgálatok, például vérvizsgálatok is szükségesek lehetnek az olyan okok kizárására, mint a pajzsmirigy-alulműködés vagy az elektrolit-egyensúly zavarai.

Milyen kezelési lehetőségek léteznek bradycardia esetén?

A bradycardia kezelése a kiváltó októl függ. Ha a bradycardiát gyógyszer mellékhatása okozza, az orvos módosíthatja a gyógyszeradagot vagy más gyógyszert írhat fel. Elektrolit-egyensúly zavarai esetén az elektrolitszint helyreállítása segíthet. Súlyos esetekben, amikor a szív nem képes megfelelő ütemben verni, pacemaker beültetésére lehet szükség, amely folyamatosan szabályozza a szívverést. Pajzsmirigy-alulműködés esetén a hormonpótlás szintén javíthatja a szívritmust.

Hogyan működik a pacemaker, és mikor szükséges?

A pacemaker egy kis, akkumulátorról működő eszköz, amelyet a mellkas bőre alá ültetnek be, és amely elektromos impulzusokat küld a szívbe, hogy fenntartsa a normális ritmust. Pacemaker beültetésére akkor lehet szükség, ha a bradycardia súlyos tüneteket okoz, és a szív nem képes önállóan elegendő vért pumpálni a testbe. A pacemaker folyamatosan figyeli a szívverést, és amikor szükséges, beavatkozik a szívverés szabályozásába.

Milyen életmódbeli változtatások segíthetnek lassú szívverés esetén?

Jóllehet a bradycardia kezelésének fő része orvosi beavatkozást igényel, bizonyos életmódbeli változtatások segíthetnek javítani a szív egészségét. Ezek közé tartozik a rendszeres testmozgás, az egészséges étrend fenntartása, valamint a függőségek kezelése, a dohányzás elhagyása, a koffein és az alkohol mérséklése. Fontos azonban, hogy minden életmódbeli változtatást az orvossal egyeztetve vezessünk be, különösen, ha a beteg gyógyszereket szed a bradycardia kezelésére.

Visszatérhet-e a bradycardia a kezelés után?

A bradycardia visszatérhet, különösen, ha a kiváltó okok (például pajzsmirigy-alulműködés vagy szívbetegségek) nem kezelhetők véglegesen. Ha pacemaker beültetésére kerül sor, az eszköz folyamatosan szabályozza a szívritmust, és megakadályozza a bradycardia visszatérését. Azonban, ha a lassú szívverést más okok, például gyógyszermellékhatások vagy elektrolit-egyensúly zavarai okozzák, a megfelelő kezeléssel a bradycardia tartósan megszüntethető.

Felhasznált irodalom: