Ez a fajta rák ritka, ám a betegek fele a kezelés ellenére meghal – a véres vizelet az egyik tünete
Gyakran akkor veszik észre ezt a veszélyes rákot, amikor már késő.
A veserák nem tartozik a leggyakoribb daganatok közé, de annál alattomosabb. Az orvosok gyakran csak akkor találkoznak vele, amikor már túl késő – a betegség sokáig nem okoz panaszt, tünetei rejtettek, és mire felfedezik, sokszor már áttéteket képzett. A statisztikák pedig kíméletlenek: a betegek fele a kezelések ellenére is életét veszti. Mi teszi ilyen veszélyessé ezt a betegséget, és mit tehetünk ellene?
Ritka, ám veszélyes daganat
Bár a veserák továbbra nem tartozik a leggyakoribb daganatok közé: Magyarországon évente mintegy 1300–1500 új vesedaganatos esetet diagnosztizálnak. Ez a szám az elmúlt években stabilan emelkedett, részben az elöregedő társadalom és a diagnosztikai módszerek fejlődése miatt, másrészt az életmódbeli kockázati tényezők (elhízás, dohányzás, hipertónia) továbbra is gyakori jelenléte miatt.
A diagnózis sokszor véletlen
A veserákos esetek többsége véletlenszerűen kerül felfedezésre: hasi ultrahang, CT vagy MR során, amikor a vizsgálat nem is onkológiai gyanúval történik. A betegeknek gyakran semmilyen panaszuk nincs - ezért is nevezik csendes gyilkosnak is.
A szakértők a rendszeres hasi ultrahangvizsgálat fontosságát. Jelenleg Magyarországon nincs szervezett szűrőprogram a veserákra, de a háziorvos vagy szakorvos kérheti a vizsgálatot, főként, ha rizikófaktor áll fenn: családi érintettség, dohányzás, magas vérnyomás vagy elhízás.
Amikor már áttétet ad, akkor vesszük észre
A veserák tipikusan nem fáj, nem gyullad be, nem okoz észrevehető panaszokat – csak amikor már késő. A páciensek egyharmadánál már a diagnóziskor áttétek is jelen vannak. Ezek ellenére az orvosok továbbra is veserákként kezelik, még ha a tüdőben, agyban vagy májban is megjelenik.
A betegség késői stádiumában jelentkező tünetek között szerepelhet:
- véres vizelet
- megmagyarázhatatlan láz
- vérszegénység és fáradtság
- hirtelen fogyás
- tapintható daganat
- visszatérő májpanaszok vagy lábdagadás
Ezek a tünetek ugyan más betegségek jelei is lehetnek, ám együtt már gyanúra adnak okot.
Nem az életmód az egyetlen ok – de a kockázat csökkenthető
Gyakran merül fel a kérdés: „Mi okozza a veserákot? És lehet-e tenni ellene bármit is?” A válasz összetett.
A szakértők hangsúlyozzák: nem igaz, hogy a veserák kizárólag az egészségtelen életmód „büntetése”. Az örökletes tényezők legalább ilyen fontos szerepet játszanak, de az elhízás, dohányzás és a kezeletlen magas vérnyomás valóban fokozzák a rizikót.
Szűrővizsgálat jelenleg nincs kifejezetten veserákra, viszont az évenkénti hasi ultrahang különösen 50 év felett sok esetben segíthet korai elváltozást felfedezni. Akiknél a családban előfordult veserák, még inkább figyeljenek erre!
A kezelés lehetőségei: műtét, immunterápia, célzott gyógyszerek
A veserák kezelésében a műtét továbbra is az első számú opció, amennyiben a daganat még nem terjedt túl a vesén. Ha áttétek is jelen vannak, a beavatkozás sokszor kiegészül immunterápiával vagy molekulárisan célzott kezelésekkel – ezek már Magyarországon is elérhetőek onkológiai centrumokban.
Dr. Jakub Żołnierek, a Lengyel Vese Rák Csoport vezetője a Medonet-nek elmondta, szerinte a legfontosabb a betegre szabott, komplex stratégia, még az esetleges sikeres kezelés után is.
- Még a kezelés sikeres befejezése sem jelenti a betegség elleni küzdelem végét. Rendszeres képalkotó kontrollok szükségesek, az első három évben néhány havonta, később évente egyszer.
Ez azért is létfontosságú, mert a műtét után 20–50%-ban visszatérhet a daganat – akár a műtéti területen, akár más szervekben.
A 5 éves túlélési arány lokalizált veserák esetén akár 70–90% is lehet, míg áttétes esetben ez már 10–15% alá is csökkenhet. Éppen ezért hangsúlyozzák a szakemberek: a gyógyulás nem zárja le a történetet. A betegek utánkövetése legalább öt éven át szükséges, rendszeres képalkotó vizsgálatokkal.
A hazai szakmai irányelv szerint a kontrollvizsgálatok menetrendje a következő:
- az első 2 évben 3–6 havonta
- 3–5 év között évente
- 5 év után panasz esetén vagy rizikó szerint
Összegezve
- A veserák alattomos, gyakran tünetek nélkül fejlődő betegség, amelyet sokszor későn fedeznek fel.
- Magyarországon évente körülbelül 1300–1500 új esetet diagnosztizálnak, és a száma fokozatosan növekszik.
- A rizikófaktorok közé tartozik az elhízás, a dohányzás, a magas vérnyomás és a családi érintettség.
- A betegség korai felismerésében kiemelt szerepe van a rendszeres hasi ultrahang vizsgálatoknak.
- A kezelési módok között szerepel a műtét, valamint áttétek esetén az immunterápia és célzott terápiák.
Áttétes veserák: vegye komolyan még az ártatlannak tűnő panaszokat is!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
