Ez a sajt lehet a legnagyobb ellensége a szívének – egy kardiológus szerint nem az, amire gondolna

A sajt nem ellenség – de nem is mindegy, milyen formában kerül a tányérjára.

A sajt sokak számára a mindennapi étrend része: krémes, sós, karakteres – nehéz ellenállni neki. De vajon minden sajt egyformán hat a szív egészségére? A válasz röviden: nem. Sőt, nemcsak az számít, mennyit fogyaszt belőle, hanem az is, pontosan melyik típust választja.

Nem a legismertebb bűnösök a legveszélyesebbek

A szív- és érrendszeri kockázatok szempontjából két tényező kiemelten fontos: a telített zsírok és a nátriumbevitel. A túlzott telítettzsír-fogyasztás összefügg a „rossz” LDL-koleszterin emelkedésével, míg a magas sóbevitel a vérnyomást növelheti – ezt többek között az is hangsúlyozzák.

Sokan automatikusan a karakteresebb, erősebb ízű sajtokat – például a kéksajtot vagy a sárga sajtokat – tartják a leginkább problémásnak. A szakértők szerint azonban a kép ennél árnyaltabb.

A mascarpone: meglepő első helyezett

Dr. Tariqshah Syed kardiológus az Onet-nek elmondta, szerinte van egy sajt, amely különösen magas zsírtartalma miatt kiemelkedik a többi közül.

- Egyes krémes sajtok, különösen a mascarpone, rendkívül nagy mennyiségű telített zsírt tartalmaznak már kis adagban is.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyetlen adag mascarpone akár közel 30 gramm telített zsírt is tartalmazhat, ami már önmagában megközelíti vagy meghaladja a napi ajánlott bevitelt. Összehasonlításképpen egy hasonló mennyiségű cheddar sajt kevesebb telített zsírt és jól mérhető nátriumot tartalmaz – bár ez sem számít kifejezetten „kímélő” választásnak.

A probléma tehát nemcsak az, hogy zsíros, hanem az is, hogy könnyű belőle túl sokat fogyasztani, hiszen krémes állaga miatt gyakran desszertekben vagy nagyobb adagokban kerül az asztalra.

A feldolgozottság legalább olyan fontos, mint a zsírtartalom

Nem minden sajt egyforma – és nem csak a zsírtartalom miatt. Az úgynevezett feldolgozott sajtok, például az ömlesztett vagy lapka sajtok gyakran több sót, stabilizátort és egyéb adalékanyagot tartalmaznak, mint a hagyományos, érlelt változatok. Ez azért lényeges, mert a magas nátriumbevitel önmagában is hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához, amit az is egyértelműen kiemel.

A feldolgozottság mértéke tehát legalább olyan fontos szempont, mint az, hogy mennyi zsír van az adott termékben. Egy kevésbé feldolgozott, egyszerű összetevőkből álló sajt sokszor jobb választás lehet, még akkor is, ha nem a legalacsonyabb zsírtartalmú kategóriába tartozik.

Nem kell lemondania a sajtról

A jó hír az, hogy a sajt nem tiltólistás élelmiszer – még akkor sem, ha odafigyel a szívére. A kulcs a tudatos választás és a mértékletesség.

A szakértő szerint az alacsonyabb zsírtartalmú sajtok, mint a mozzarella, a ricotta vagy a túró, sokkal kedvezőbb választást jelentenek. Ezek általában kevesebb telített zsírt tartalmaznak, miközben fehérjében gazdagok maradnak.

Például a túró jelentősen alacsonyabb telítettzsír-tartalommal bír, miközben jól illeszthető akár sós, akár édes ételekhez. A ricotta és a mozzarella szintén könnyebb alternatívának számítanak a krémesebb vagy érlelt sajtokhoz képest.

Nem csak az számít, mit eszik – hanem az is, mivel

A sajt önmagában ritkán kerül az asztalra. Az, hogy mivel fogyasztja, szintén befolyásolja az egészségre gyakorolt hatását.

Ha például teljes kiőrlésű gabonával vagy friss gyümölccsel párosítja, az segíthet kiegyensúlyozni az étkezést, és mérsékelheti a vércukorszint-ingadozást is – ezt több táplálkozástudományi ajánlás is kiemeli.

Ráadásul az ilyen kombinációk természetes módon csökkenthetik az elfogyasztott sajt mennyiségét is, ami kulcsfontosságú a kalória- és zsírfelvétel szempontjából.

A sajt nemcsak zsír és só

Amikor a sajt szóba kerül, legtöbbször a zsírtartalom és a só dominál a beszélgetésben, pedig ez csak a történet egyik fele. A sajtok ugyanis értékes tápanyagokat is tartalmaznak: jelentős kalciumforrások, amelyek hozzájárulnak a csontok egészségéhez, emellett fehérjében is gazdagok. Nem véletlen, hogy több táplálkozástudományi ajánlás – például a – sem a teljes kerülést, hanem a mértékletes fogyasztást hangsúlyozza.

Ráadásul a fermentált tejtermékek, így a sajtok egy része, a bélflóra működésére is hatással lehet. Egyes kutatások szerint ez közvetetten a szív- és anyagcsere-egészséget is befolyásolja, hiszen a bélmikrobiom szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában. Vagyis a sajt nem pusztán „kockázati tényező”, hanem megfelelő mennyiségben akár egy kiegyensúlyozott étrend része is lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Ezt a sajtot akkor is eheti, ha magas a koleszterinszintje! A dietetikusok ajánlják

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!