Alvás nélkül: mi történik a szervezetével óráról órára, napról napra?

Egy idő után még hallucinációk is felléphetnek.

Egy álmatlan éjszaka után még legyintünk. Két-három nap alvásmegvonás azonban már nem pusztán kellemetlen – a szervezet minden rendszere vészüzemmódba kapcsol. De pontosan mi zajlik ilyenkor a háttérben?

Az alvás nem luxus, hanem biológiai szükséglet. Az American Academy of Sleep Medicine szerint a felnőttek számára az optimális alvásidő 7–9 óra éjszakánként. Amikor ettől tartósan eltérünk, az idegrendszer, az immunrendszer, az anyagcsere és a hormonális szabályozás egyaránt sérül. Nézzük meg, mi történik a szervezetében, ha nem alszik – napokra lebontva.

Az első 24 óra: a figyelem szétesik, a stresszhormon emelkedik

Egyetlen átalvatlan éjszaka után a szervezetében már mérhető változások zajlanak. A reakcióidő lassul, a figyelem romlik, a döntéshozatal bizonytalanná válik. A jelenséget több vizsgálat is dokumentálta, például a Sleep folyóiratban publikált kutatások, amelyek szerint 24 órás ébrenlét után a teljesítményromlás hasonló lehet ahhoz, mintha valaki enyhén ittas állapotban lenne.

Az agy homloklebenye – amely a tervezésért, önkontrollért felel – csökkent aktivitást mutat, miközben az érzelmi központ, az amigdala túlműködésbe kezd. Egy, a Current Biology szaklapban megjelent vizsgálat szerint alváshiány esetén az amigdala akár 60 százalékkal is intenzívebben reagálhat érzelmi ingerekre. Nem véletlen, ha ilyenkor ingerlékenyebbnek, szorongóbbnak érzi magát.

A stresszhormonként ismert kortizol szintje megemelkedik, a vérnyomás átmenetileg nőhet, és az inzulinérzékenység már egyetlen rövid éjszaka után romolhat.

36–48 óra: mikroszendergés és az immunrendszer gyengülése

Két nap alvás nélkül a szervezet komoly energiaháztartási zavarba kerül. Megjelennek az úgynevezett mikroszendergések: néhány másodperces, akaratlan „kikapcsolások”, amelyekről sokszor nem is tud. Ez különösen veszélyes vezetés vagy gépkezelés közben.

Az immunrendszer működése is romlik. A Nature Reviews Immunology összefoglalója szerint az alvás kulcsszerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában és a fertőzések elleni védekezésben. Alváshiány esetén csökken a természetes ölősejtek (NK-sejtek) aktivitása, ami növeli a fertőzések iránti fogékonyságot.

Ezzel párhuzamosan az anyagcsere is felborul. A leptin – amely a jóllakottságért felel – csökken, míg a ghrelin, az éhséghormon szintje emelkedik.Már néhány rövid alvású éjszaka után fokozódik az étvágy, különösen a szénhidrátban gazdag ételek iránt.

72 óra: zavartság, hallucinációk, hormonális káosz

Három nap alvás nélkül az idegrendszer működése látványosan romlik. A koncentráció súlyosan károsodik, a beszéd akadozhat, a memóriazavar kifejezetté válik. Egyes esetekben hallucinációk is jelentkezhetnek.

A klasszikus alvásmegvonási vizsgálatok rámutattak, hogy 72 óra után a realitásérzékelés torzulhat. A dopaminrendszer átmeneti zavara pszichotikus tüneteket idézhet elő.

Hormonális szinten a növekedési hormon termelődése – amely döntően mélyalvásban zajlik – elmarad. Ez hosszabb távon izomregenerációs zavarhoz és anyagcsere-problémákhoz vezethet. A pajzsmirigyműködés szabályozása is sérülhet, a szervezet „takaréklángra” áll.

4–5 nap után: a szervezet túlélő üzemmódban

Több napos teljes alvásmegvonás extrém állapot. A vérnyomás ingadozhat, a szívritmus szabálytalanná válhat, a testhőmérséklet szabályozása zavart szenvedhet. Az agy energiafelhasználása csökken, mintha önvédelmi mechanizmusként próbálná minimalizálni a károsodást.

A krónikus, akár részleges alváshiány hosszabb távon növeli a szív-érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió kockázatát.

Miért ennyire fontos az alvás?

Az alvás során az agy úgynevezett glimfatikus rendszere aktívabban működik, és segít eltávolítani az anyagcsere során keletkező salakanyagokat, például a béta-amiloidot. Ez a tisztító folyamat ébrenlét alatt jóval kevésbé hatékony.

Az alvás tehát nem passzív állapot, hanem intenzív regenerációs időszak. Az idegsejtek közötti kapcsolatok újraszerveződnek, az immunrendszer „memóriát” épít, a hormonrendszer finomhangolódik.

Az agy „helyi alvása” ébrenlét közben

Az alváshiány egyik legizgalmasabb – és egyben legnyugtalanítóbb – felfedezése, hogy az agy nem egységesen „kapcsol ki”. Súlyos kialvatlanság esetén egyes idegsejtcsoportok rövid időre alvásszerű állapotba kerülhetnek, miközben Ön látszólag ébren van. Ezt a jelenséget nevezzük lokális, vagyis „helyi alvásnak”.

Állatkísérletes és humán EEG-vizsgálatok kimutatták, hogy tartós ébrenlét során bizonyos kérgi területek rövid, alvásra jellemző lassú hullámokat produkálnak, miközben a többi agyterület aktív marad. Ez magyarázatot adhat arra, miért követünk el kialvatlanul hirtelen, megmagyarázhatatlan hibákat. Előfordulhat, hogy beszélgetés közben „kiesik” néhány másodperc, vagy egy egyszerű feladat végrehajtása során váratlanul hibázik – ilyenkor az adott ideghálózat gyakorlatilag mikro-alvó állapotba kerül.

Ez nem pusztán kellemetlen jelenség, hanem biztonsági kockázat is. A lokális alvás szerepet játszhat a közlekedési és munkahelyi balesetekben, különösen monoton környezetben. Az agy ilyenkor mintegy kényszerpihenőt tart, mert az alvásigény biológiai nyomása túllépi a kompenzációs kapacitást.

Az érzékelés torzulása és a fájdalomküszöb csökkenése

A kialvatlanság nemcsak a gondolkodást, hanem az érzékelést is módosítja. Több idegtudományi vizsgálat igazolta, hogy alváshiány esetén az agy fájdalomfeldolgozó rendszere érzékenyebbé válik. Ennek következtében ugyanaz az inger erősebb fájdalomként élhető meg.

Az alvás során az idegrendszerben zajlik egyfajta „újrakalibrálás”: a fájdalomgátló pályák megerősödnek, a gyulladásos mediátorok szintje csökken. Ha ez a regeneráció elmarad, a központi idegrendszer hiperreaktívvá válhat. Ez magyarázza, hogy krónikus alváshiány esetén gyakoribbak a fejfájások, izomfájdalmak, illetve hogy a már meglévő krónikus fájdalomállapotok – például migrén vagy derékfájdalom – intenzívebbé válhatnak.

Az érzékelés torzulása nemcsak a fájdalomra terjed ki. Súlyos alvásmegvonás esetén romlik a mélységérzékelés, bizonytalanabbá válik az egyensúly, és a külvilág ingerei túl intenzívnek vagy éppen tompának tűnhetnek. Három nap körüli teljes alváshiány után akár vizuális illúziók, hallási torzulások is megjelenhetnek, ami az idegrendszer kimerültségének jele.

Meddig bírja az ember alvás nélkül?

A leghosszabb dokumentált, önkéntes alvásmegvonás több mint 11 napig tartott az 1960-as években, de a résztvevő súlyos kognitív és pszichés tüneteket mutatott. Az ilyen extrém helyzetek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, és semmiképp nem tekinthetők ártalmatlannak.

Fontos különbséget tenni a teljes alvásmegvonás és a krónikus alváshiány között. Az utóbbi – amikor valaki rendszeresen csak 4–5 órát alszik – alattomosabb, de hosszú távon hasonlóan káros lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Meddig lehet élni alvás nélkül?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!