Huw Jeremiah és munkatársai a vizsgálatban résztvevőkkel egy kérdőívet töltettek ki, mely arra kérdezett rá, hogy a fogszabályozási beavatkozás miként módosítja a fiatal felnőtt egyének környezet általi megítélését a szociális kompetenciára, az intellektuális készségre, a pszichológiai tulajdonságokra, és a megjelenésre vonatkozóan. A 130 válaszadó egyike sem rendelkezett még egyetemi végzettséggel, ugyanis ez jobban reprezentálta a 18 és 25 év közötti populációt. A kialakuló kép ebben az életkorban különösen fontos, befolyásolhatja az álláslehetőségeket, illetve a partnerválasztást.
A kutatók egy fiatal hölgy arcát ábrázoló színes fényképeket mutogattak, kinek mosolya láttatni engedte a felső fogsort. Számítógép segítségével öt ábrán modellezték azt, hogy a hölgy nem visel fogszabályozót, illetve rozsdamentes acélból készült, kerámiafixált, arannyal rögzített, illetve színtelen eszköz tűnt fel. Minden résztvevő egy véletlenszerűen kiválasztott képet tekinthetett meg, miután 10 kérdésre kellett válaszolni. Például az első kérdés azt taglalta, a vizsgálati alany szerint mennyire lenne népszerű a hölgy, amennyiben kollégája lenne.
A vélt intellektuális teljesítmény tekintetében a legnagyobb pontszámot a fogszabályozóó nélküli kép kapta (átlagosan 7,56 pont), ennél rosszabb eredményt hozott az acél eszköz (6,67), majd a kerámia (6,65). Ugyanakkor egész jó eredmények mutatkoztak az aranynál (7,35) és a színtelen eszközt illetően. A szociális kompetenciát és a pszichológiai tulajdonságokat tekintve a kutatók nem találtak különbséget. Vizuálisan jobbnak bizonyult az eszköz nélküli kép, illetve a színtelen eszköz, szemben a feltűnő alkalmazásokkal.
Az Egyesült Államokban a fogszabályozás alatt állók mintegy 25 százalékát adják a felnőtt korú betegek.
