2012. május 23. szerda, Dezső napja van
Nyitólap  >  Betegségek - tünetek  >  Idegrendszeri betegségek
Továbbküldés
Tartalom címe: Ritkán életveszélyes, mégis gond: szag- és ízérzékelési zavarok

    Ritkán életveszélyes, mégis gond: szag- és ízérzékelési zavarok

    Általában nem kapnak kellő orvosi figyelmet, sőt sokszor a beteg is csak később veszi észre, nem érzi - és nem élvezi az ételek ízét, a környezet szagait, illatait. Olvasói levelekben is előfordul ez a probléma.
    Ritkán életveszélyes, mégis gond: szag- és ízérzékelési zavarok
    A szag- és ízérzés szorosan összefügg, a nyelven lévő ízlelőbimbók azonosítják az ízeket, az orrban lévő szaglóhám pedig a szagokat. Mindkét érzet az agyba jut, ahol elnyeri végső formáját, azonosítja az agykéreg, milyen (kellemes - kellemetlen) szagról, vagy melyik alapízről van szó.

    Az ízek

    A nyelv felszínén többezer ízlelőbimbó található, amely felelős az ízek érzékeléséért. Már iskolás tananyag, de azért ismételjük el, hogy a nyelvfelszín melyik területe mit érzékel:
    - a nyelv hegyén az édes
    - a nyelv tövén a keserű
    - a nyelvoldal főleg elülső részein a sós
    - a nyelvoldal főként középső részén a savanyú
    alapízek érzékelhetőek. Természetesen steril íz nincs, végső soron ezek (és még más nem alapíznek tekintett ízek) kombinációja adja meg az ételek, gyógyszerek, bármilyen anyag jellegzetes ízét.

    A szagok, illatok

    Az orrnyálkahártyájának kis területe a szaglóhám a szaglóidegekkel. Az idegvégződéseket ingerlő szagmolekulák információja a szagló agyidegen át jut el az agykéregig, ahol (ellentétben az ízek egyszerűbbnek tűnő kombinációival) igen sokféle szag-, illatmintázat kerülhet felismerésre.

    Sok esetben a kettő együttesen működik, tehát egyik árnyalja a másikat. Édes íz, jellemző illat (csokoládé, parfüm, virág stb.)l, vagy keserkés íz, kénhidrogénes szag (záptojás) stb.

    A szagérzékelés zavarai: anozmia, hiperozmia

    Az anozmiás beteg arról panaszkodik, hogy eleinte csak csökken a szag- és ízérzés, aztán szinte megszűnik, már nem érzi milyen ízű az étel.
    Okozhatja egyszerű orrdugulás, nátha, influenza, de az érintett agyideg elváltozása is. Okozhatja pl. balesetből származó fejsérülés, súlyosabb orrmelléküreg-fertőzés, sugárterápia.
    A hiperozmia, a túlzott szagérzékenység a ritkább eset, szintén általában sérülés következménye lehet, ilyenkor felerősödnek a szagok, és kellemetlenné válnak. Okozhatja a száj- és fogápolás hiánya is, szájüregi fertőzés.

    Ritkán életveszélyes, mégis gond: szag- és ízérzékelési zavarok
    Ízérzés zavarai: ageuzia, diszgeuzia

    Előbbit a nyelvet érintő problémák okozhatják, pl igen erős dohányzás, fej-nyaki sugárterápia, egyes gyógyszerek mellékhatása (daganatellenes szer, antidepresszáns).
    Utóbbi a téves ízérzés, okozhatja pl. égési sérülés a nyelven, az ún. Bell-féle bénulás (Bell-parézis), esetleg depresszió kísérőtünete is lehet.

    Diagnózis

    Ingerlés révén: pl. erős illatú szerek, illóolajok, kávé, fahéj, szegfűszeg, az ízeket pedig alapízekkel (cukor, citrom, só, kinin stb.). Ritkán CT és MR az agyidegek vizsgálata céljából.

    Kezelés

    A szájszárazság kezelése, nedvesen tartása, a gyanúba fogható gyógyszer kiiktatása, influenza esetén várakozás, cinkpótlás (de ez utóbbi nem igazolt egyelőre).

    forrás: MSD Orvosi Kézikönyv, wikipedia
    Megjelent: 2011. december 27.
    Legutóbb frissítve: 2012. január 17.