Májmegnagyobbodás tünetei, vizsgálata és kezelése

A májnagyobbodás (hepatomegalia) a máj kóros megnövekedése, amely nem önálló betegség, hanem egy mögöttes állapot – leggyakrabban zsírmáj, gyulladás, alkoholos károsodás, szívelégtelenség vagy anyagcserezavarok (elhízás, cukorbetegség) – tünete.

A máj szervezetünk egyik legfontosabb szerve nagyobb lehet a szokásosnál. Ez azonban önmagában nem betegség, hanem tünet, valamilyen máj- vagy egyéb szervi betegség tüneteként jelentkezik. Legfontosabb szempont, hogy azonosítani kell a betegséget, kezelni azt, és ennek következtében a máj megnagyobbodása is megszűnik, csökken.

Ha a májmegnagyobbodás májbetegség tünete, melyet az alábbi tünetek kísérhetik:

• hasi fájdalom
• fáradtságérzés
• hányinger, hányás
• a bőr és a szemfehérje besárgulása, sárgaság

Milyen betegségek okozhatnak májmegnagyobbodást?

• Májbetegségek
• Cirrhosis
• Májgyulladás, A-, B-, C-hepatitisz, mononukleózis
• Nem alkoholos eredetű zsírmáj
• Alkoholos eredetű zsírmáj
• Amiloidózis: a zavar következtében a májban felhalmozódó abnormális fehérje
• Wilson-kór: rézlerakódás a májban
• Hemokromatózis: vaslerakódás a májban
• Gaucher-kór: zsírnemű anyagok lerakódása a májban
• Májciszták: folyadékkal telt üregek a májban
• Nem rosszindulatú májdaganatok: hemangióma, adenóma
• Epehólyagszűkület, vagy -elzáródás
• Toxikus hepatitisz
• Daganatok
• Máshol lévő primer tumor májáttéte
• Leukémia
• Májrák
• Limfóma
• Szív- érrendszeri betegségek
• A májat ellátó erek elzáródása (Budd-Chiari szindróma)
• Szívelégtelenség
• Szívburokgyulladás (perikarditisz)

Milyen kockázatok lehetnek?

• Nagymennyiségű és rendszeres alkoholfogyasztás.
• Gyógyszerek, vitaminok, étrend-kiegészítők adása nagy dózisokban.
• Egyes gyógynövényi anyagok alkalmazása
• Fertőzések, mint pl. a malária, növelheti a májkárosodás veszélyét.
• Vírushepatitiszek
• Rossz étkezési szokások: a túlsúly, elhízás növeli a májkárosodás veszélyét, főként a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása.

Diagnosztika

Az orvos fizikális vizsgálatot végez, a máj megtapintása sok információt adhat, eleve a nagysága, mennyire terjed a jobboldali bordák alatti térbe, és tapintással megállapítható a máj szerkezeti változása is: puha, betapintható, kemény, esetleg csomók észlelhetőek benne.

Műszeres vizsgálatok

• Vérkép: a vérképben lévő májenzimek tájékoztatást adnak a máj állapotáról. A vérképből azonosíthatóak a hepatitisz-vírusok is.
• Képalkotó vizsgálatok: CT, MRI, ultrahang.
• Mintavétel, biopszia. A májszövetből vett minta alapján pontosabban megállapítható, milyen betegségről van szó.

Kezelés, gyógyszerek

A májbetegségek kezelése típusok szerint történik, más-más gyógyszerekkel, diétás és egyéb eljárásokkal.

Mivel csökkenthető a májbetegség kockázata?

• Egészséges étrend, sok zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű gabonafélék.
• Mértékletes alkoholfogyasztás, vagy teljes absztinencia. Az orvos szabja meg, hogy a májtünetekkel bíró beteg fogyaszthat-e egyáltalán alkoholt.
• A multivitaminok, étrend-kiegészítők, vény nélküli gyógyszerek esetén a leírásban megadott dózisokat kell követni!
• Csökkentsük a kemikáliák, háztartási vegyi anyagok arányát, pl. aeroszolos tisztítószerek, rovarirtók, egyéb otthon használatos kémiai anyagok. Használjunk kesztyűt, ha kell maszkot.
• Egészséges testsúly: igyekezzünk ezt megtartani. Fogyasszunk kevesebb kalóriát, és próbáljuk növelni a testmozgás arányát. Kérjük ki orvosunk tanácsát is ebben a kérdésben.
• Dohányosok: lehetőség szerint hagyjuk abba a dohányzást. Ha szükséges, kérjünk ebben segítséget.
• Gyógynövényeket, növényi anyagokat kellő óvatossággal alkalmazzunk (belsőleges használatra). Káros hatásúak lehetnek pl.: ma huang, fekete nadálytő, gamandor, vérehulló fecskefű, fagyöngy, csombormenta, macskagyökér.

A májnagyobbodás azonban sok esetben alattomosan, tünetszegényen alakul ki

Előfordul, hogy a beteg csupán enyhe jobb bordaív alatti teltségérzést tapasztal, vagy általános levertségre panaszkodik, amelyet könnyen a stressznek, túlterheltségnek tulajdonít. Éppen ezért különösen fontos a rendszeres laborvizsgálat és a hasi ultrahang azoknál, akik rizikócsoportba tartoznak – például túlsúllyal élnek, cukorbetegek, magas vérzsírszinttel küzdenek vagy tartósan gyógyszert szednek.

A nem alkoholos zsírmáj (NAFLD), amely ma már egyre gyakrabban a metabolikus szindróma részjelenségeként jelenik meg, a fejlett országokban a májnagyobbodás egyik vezető oka. A folyamat lényege, hogy a májsejtekben zsír halmozódik fel, amely kezdetben még visszafordítható állapot. Ha azonban gyulladás is társul hozzá (NASH – nem alkoholos steatohepatitis), a betegség hegesedéshez, végső soron akár májzsugorhoz is vezethet. A testsúly 7–10%-os csökkentése már bizonyítottan javíthatja a máj állapotát, és mérsékelheti a gyulladást.

Gyerekeknél, fiataloknál is előfordul

Gyermekeknél és serdülőknél is egyre gyakrabban találkozunk zsírmájjal, ami összefügg a mozgásszegény életmóddal és a magas cukortartalmú, feldolgozott élelmiszerek fogyasztásával. A korai felismerés ebben a korosztályban különösen fontos, hiszen a fiatal szervezet még jól reagál az életmódbeli változtatásokra.

Fertőzések okozta májnagyobbodás

Fertőző eredetű májnagyobbodás esetén – például vírusos hepatitisznél – a tünetek lehetnek hevesek, de olykor alig észrevehetők. A sárgaság, sötét vizelet, világos széklet klasszikus jelek, de nem minden esetben jelennek meg. A hepatitis B és C fertőzés akár évtizedekig is lappanghat, miközben lassan károsítja a májat. Ezért ajánlott a szűrés azok számára, akik vérkészítményt kaptak 1993 előtt, tetoválást viselnek, intravénás droghasználók voltak, vagy egészségügyi kockázatnak voltak kitéve.

A szívelégtelenség talaján kialakuló pangásos máj szintén májnagyobbodást okozhat

Ilyenkor a máj vénás keringése akadályozott, a szerv „telítődötté” válik. A beteg gyakran alsó végtagi ödémát, nehézlégzést is tapasztal. A kezelés ilyenkor elsősorban a szívbetegség rendezésére irányul.

Modern vizsgálati lehetőségek

A diagnosztikában egyre nagyobb szerepet kapnak a nem invazív vizsgálatok, például az elasztográfia, amely a májszövet rugalmasságát méri, és segít megítélni a hegesedés mértékét. Ez sok esetben kiválthatja a biopsziát, vagy legalábbis csökkentheti annak szükségességét.

A laborvizsgálatok során nemcsak a májenzimek (GOT, GPT, GGT, ALP) emelkedése ad információt, hanem a véralvadási paraméterek, a bilirubin szintje és az albumin mennyisége is. Ezek együtt mutatják meg, mennyire képes a máj ellátni létfontosságú feladatait, például a méregtelenítést, fehérjeszintézist és az epetermelést.

A kezelés mindig az alapbetegséghez igazodik

Vírusos hepatitis esetén antivirális terápia, autoimmun gyulladásnál immunmoduláló kezelés jön szóba. Anyagcsere-eredetű zsírmájnál az életmódváltás a kulcs, míg előrehaladott cirrhosis esetén a szövődmények – például hasvízkór, nyelőcsővisszér-tágulat – megelőzése és kezelése kerül előtérbe. Súlyos esetben májátültetés válhat szükségessé.

Hétköznapinak tűnő jelek

Fontos tudni, hogy a máj rendkívüli regenerációs képességgel rendelkezik. Ha időben felismerjük és megszüntetjük a károsító tényezőt – legyen az alkohol, vírusfertőzés vagy elhízás –, a máj állapota jelentősen javulhat. Ugyanakkor a tartós, évekig fennálló károsodás visszafordíthatatlan hegesedéshez vezethet.

Érdemes odafigyelni a mindennapi jelekre: indokolatlan viszketés, gyakori véraláfutások, koncentrációs zavar vagy hasi körfogat-növekedés mind utalhatnak előrehaladott májbetegségre. Ezek megjelenésekor haladéktalanul orvosi vizsgálat javasolt.

A megelőzés kulcsa az egészségtudatos életmód mellett a rendszeres ellenőrzés. Évente legalább egyszer javasolt laborvizsgálatot végeztetni, különösen, ha ismert kockázati tényezők állnak fenn. A védőoltások – például hepatitis A és B ellen – szintén fontos szerepet játszanak a máj védelmében.

Összegezve

Összességében a májnagyobbodás figyelmeztető jel. Nem szabad félvállról venni, még akkor sem, ha nem jár fájdalommal. A korai diagnózis és a személyre szabott kezelés nemcsak a máj méretének normalizálódását eredményezheti, hanem hosszú távon az életminőség és az élettartam javulását is szolgálja.

Gyakori kérdések a májmegnagyobbodásról

Fájdalmas-e a májnagyobbodás?

Nem feltétlenül. A máj maga nem tartalmaz fájdalomérző idegvégződéseket, a tokja azonban igen. Ha a máj megnagyobbodik és feszíti ezt a kötőszövetes burkot, tompa, jobb bordaív alatti fájdalom vagy nyomásérzés jelentkezhet. Sok esetben azonban a hepatomegalia teljesen panaszmentes, és csak egy rutin ultrahangvizsgálat során derül ki.

Visszafordítható-e a májmegnagyobbodás?

Igen, sok esetben igen. Ha a kiváltó ok – például a zsírmáj, az alkoholfogyasztás vagy egy gyógyszer okozta májkárosodás – időben felismerésre kerül és megszűnik, a máj mérete és működése is javulhat. A máj kivételes regenerációs képességgel rendelkezik, de előrehaladott hegesedés (cirrhosis) esetén a károsodás már nem teljesen visszafordítható.

Mekkora a normális májméret?

Felnőtteknél a máj jobb lebenyének hossza ultrahangvizsgálattal általában 12–15 cm között tekinthető normálisnak, de az egyéni testalkat, nem és életkor is befolyásolja. A diagnózist nem pusztán a centiméterek alapján állítják fel, hanem a klinikai kép és az egyéb vizsgálatok eredményei alapján.

Lehet-e májnagyobbodás normális laboreredmények mellett?

Igen. Előfordulhat, hogy a májenzimek (GOT, GPT, GGT) normál tartományban vannak, miközben ultrahangon enyhe zsírfelhalmozódás vagy mérsékelt májnagyobbodás látható. Ez különösen a nem alkoholos zsírmáj korai szakaszában fordulhat elő. Ezért a képalkotó vizsgálatok fontos kiegészítői a laboreredményeknek.

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?

Azonnali orvosi vizsgálat indokolt, ha a májnagyobbodást sárgaság, magas láz, erős hasi fájdalom, zavartság, vérhányás vagy fekete széklet kíséri. Ezek súlyos májkárosodásra vagy szövődményre utalhatnak.

Okozhat-e gyógyszer májnagyobbodást?

Igen. Bizonyos gyógyszerek – például egyes fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, koleszterincsökkentők, daganatellenes szerek – májkárosodást idézhetnek elő, főként tartós vagy nagy dózisú alkalmazás esetén. A vény nélkül kapható készítmények és étrend-kiegészítők sem veszélytelenek, ezért mindig érdemes betartani az előírt adagolást és egyeztetni a kezelőorvossal.

A túlsúly valóban hatással van a máj méretére?

Igen. Az elhízás és az inzulinrezisztencia a nem alkoholos zsírmáj kialakulásának legfontosabb kockázati tényezői közé tartoznak. A májsejtekben felhalmozódó zsír a szerv megnagyobbodásához vezethet. Már mérsékelt testsúlycsökkentés is jelentősen javíthatja az állapotot.

Gyermekeknél is előfordulhat májnagyobbodás?

Igen. Fertőzések, anyagcsere-betegségek, genetikai eltérések vagy elhízás következtében gyermekkorban is kialakulhat hepatomegalia. Gyermekeknél mindig alapos kivizsgálás szükséges, mivel bizonyos ritka örökletes betegségek is állhatnak a háttérben.

Lehet-e sportolni májnagyobbodás esetén?

Ez az alapbetegségtől függ. Enyhe zsírmáj esetén a rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgás kifejezetten javasolt. Akut gyulladás, előrehaladott májbetegség vagy szívelégtelenség esetén azonban az aktivitás mértékét az orvos határozza meg.

Összefügg-e a májnagyobbodás a daganattal?

Igen, de nem minden esetben. A máj megnagyobbodhat elsődleges májdaganat (hepatocelluláris carcinoma) vagy áttétek miatt, de jóindulatú elváltozások – például hemangióma – is okozhatnak térfogat-növekedést. A pontos ok tisztázásához képalkotó vizsgálatok és szükség esetén biopszia szükséges.

Befolyásolja-e az étrend a máj állapotát?

Nagymértékben. A túlzott cukor- és telítettzsír-bevitel fokozza a zsírmáj kialakulásának kockázatát. A mediterrán jellegű étrend – zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, halban és olívaolajban gazdag táplálkozás – kedvező hatással van a májra.

Megelőzhető-e a májnagyobbodás?

Teljes mértékben nem minden esetben, de a kockázat jelentősen csökkenthető egészséges testsúly fenntartásával, mértékletes alkoholfogyasztással vagy absztinenciával, rendszeres orvosi ellenőrzéssel és a májra potenciálisan káros anyagok kerülésével.

Felhasznált irodalom:

• MSD Orvosi Kézikönyv,
• European Association for the Study of the Liver (EASL). Clinical Practice Guidelines on non-alcoholic fatty liver disease (NAFLD). Journal of Hepatology. 2016;64(6):1388–1402.
• European Association for the Study of the Liver (EASL). EASL Clinical Practice Guidelines: Management of hepatocellular carcinoma. Journal of Hepatology. 2018;69(1):182–236.
• American Association for the Study of Liver Diseases (AASLD). Practice Guidance on the clinical assessment and management of nonalcoholic fatty liver disease. Hepatology. 2018;67(1):328–357.
• World Health Organization (WHO). Global hepatitis report. Geneva: WHO; 2017.
• Centers for Disease Control and Prevention (CDC). Viral Hepatitis – Clinical Overview.
• UpToDate. Approach to the patient with abnormal liver biochemical and function tests.
• Schiff ER, Maddrey WC, Sorrell MF. Schiff’s Diseases of the Liver. 12th ed. Wiley-Blackwell; 2017.
• Kumar V, Abbas AK, Aster JC. Robbins & Cotran Pathologic Basis of Disease. 10th ed. Elsevier; 2020.
• European Association for the Study of the Liver (EASL). Clinical Practice Guidelines on hepatitis B and C. Journal of Hepatology.
• Magyar Gasztroenterológiai Társaság szakmai ajánlásai – Májbetegségek diagnosztikája és kezelése.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!