2014. április 17. csütörtök, Rudolf napja van
Nyitólap  >  Betegségek - tünetek  >  Idegrendszeri betegségek
Továbbküldés
Tartalom címe: Rejtélyek nyomában: a tobozmirigy – és a melatonin

    Rejtélyek nyomában: a tobozmirigy – és a melatonin

    Az agyunkhoz nyéllel rögzülő, fenyőtobozhoz hasonló alakú mirigyről sokféle vélekedés volt már az orvostörténet során, tartották pl. "harmadik szemnek" is… Mi az igazság, mit tudunk ma a tobozmirigyről?

    Rejtélyek nyomában: a tobozmirigy – és a melatonin
    Az ókor óta ismert mirigy funkciója még ma sem tisztázott. Az első komolyabb utalás akkor történt, amikor egy fiúgyermekben lévő tumor – a tobozmirigyet roncsolva – korai nemi érést idézett elő. Nem sokkal ezután izolálták a tobozmirigyben lévő melatonin nevű hormont.

    Mire jó a melatonin?


    Ez a hormon a szervezetben triptofán néven jelenlévő aminosavból alakul (előbb 5-hidroxi triptaminná, majd melatoninná.) Patkányon pl. azt észlelték, hogy éjjel rendkívüli módon emelkedik a melatonin mennyiség, egy enzimaktivitás növekedése miatt. Nappal ennek pont az ellentéte zajlik le. Az ingerek a szemből speciális agyi magvakon, majd egyfajta szimpatikus idegrostokon áthaladva érik el a tobozmirigyet, közvetítve hogy éppen milyen napszak van. Ezek az agyi magvak lennének testünk „valódi biológiai órájának” alapjai, egyben a tobozmirigy szabályozói.

    A melatonin ismert hatásai


    • Egyaránt hat az agyra – és a „perifériás” szervekre is. Adagolása pl. lassult EEG-aktivitást okoz, tehát az alváshoz "hasonló2 állapotot, ezért is merült fel, hogy jet-lag-ben (repülési időeltolódás) alkalmas kezelési mód lehet.
    • A melatonin állatokban legalábbis a nemi szerveket kissebbíti. Gátolja a prosztatában a tesztoszteron-szintézist. A serdülésben is szerepet játszhat: szintje mindkét nemben a serdülőkor végéig mérsékeltebb.
    • Befolyásolja az állatok párzási időszakát is: pl. az évszakonként váltakozóan párzó vagy hibernálódó hörcsögökben a melatonin termelése napi ritmus szerint változik. Feltehetően úgy hat az emberi serdülésre, hogy a serdülőkor kezdetén megváltozik a hipotalamusz érzékenysége a (szexuál)szteroidok iránt, és ebben az érzékenyítésben a melatonin is szerepet játszhat.
    • Kimutatták antioxidáns hatását is, könnyen áthatol a sejtmembránon, és az ún. vér-agy gáton. Szabadgyök-fogó hatású (pl. OH, O2−, and NO gyökökre).
    • Állatkísérletekben sokféle hatást tapasztaltak: egyes (kísérletes) tumorok gátlását, a Parkinson-kór egyes típusaiban jótékony hatást, megelőzheti egyes szív-aritmiák kialakulását, egyes esetekben megnövelte az állatok (egerek) élettartamát.


    Mire adható a melatonin, mi várható a jövőben?

    Éppen a fentiek ismeretében várható egyes daganatos betegségekben, immunzavarokban, szív- érrendszeri problémákban, depresszióban, alvaászavarokban, és szexuális működészavarokban való klinikai kipróbálások elvégzése.
    Ezek alapján fog kialakulni a melatonin igazi „gyógyszerprofilja”, és ez az időszak akár 10-20 évet is igénybe vehet, tudván a gyógyszerek fejlesztésének átlagos tartamát…

    (Megjegyzés: az utóbbi időkben gyógyszerként, egyes országokban még vénymentesen is került forgalomba melatonin-tartalmú készítmény, egyelőre kizárólag alvás-ébrenléti ritmusproblémákból eredő alvászavarok kezelésére.)

    Megjelent: 2011. február 15.
    Legutóbb frissítve: 2014. március 20.
    Hirdetés