Tényleg árthat, ha így issza a kávéját?

A kávé nem ellenség, csak nem mindegy, hogyan építi be a mindennapokba.

A kávé nem egyszerű ital: sokaknak rituálé, másoknak egyenesen túlélőeszköz. De vajon ártalmas vagy éppen egészséges dolog reggelente ezzel indítani a napot?

Egy gasztroenterológus szerint a válasz nem fekete-fehér. Nem csupán az számít, hogy mennyit iszik, hanem az is, hogyan és mikor.

Üres gyomorral kávézni

Sokan még a szemüket sem nyitják ki rendesen, már töltik is a kávét. Ennek azonban ára lehet: a koffein ugyanis serkenti a gyomorsav-termelést, ami reggel, amikor a gyomor még üres, fokozott érzékenységet okozhat. Ilyenkor jöhet a reflux, hányinger, puffadás vagy égő érzés – ezek a panaszok gyakran a kora reggeli koffeinnek köszönhetők.

Cukor, szirup, tejszín

A fekete kávé önmagában kevés kalóriát tartalmaz, de a manapság rengetegen ízesítik. Sokan nem tudják, de különféle karamellás, vaníliás vagy mogyorós szirupok akár 30–50 gramm cukrot is tartalmazhatnak egyetlen adagban – ez több, mint ami egy üdítőitalban található.

A rendszeres cukrozott kávézás hosszú távon:

• hozzájárul a zsírmáj kialakulásához
• növeli a súlygyarapodás kockázatát
• fokozza az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség esélyét

Ma már sokan váltanak mesterséges édesítőszerekre „kalóriamentes” alternatívaként. Csakhogy ezek sem teljesen ártalmatlanok. Néhány kutatás arra utal, hogy bizonyos édesítőszerek megzavarhatják a bélflóra egyensúlyát, ami puffadást, emésztési zavarokat és hosszabb távon metabolikus problémákat is okozhat.

A legjobb kompromisszum? Ha teheti, ízesítse kávéját kevés tejjel (akár növényivel), illetve használjon kevesebb édesítőt. A fekete kávét pedig érdemes fokozatosan megszokni, ha szeretne egészségesebb szokásokat kialakítani.

Mikor nem jó ötlet kávét inni?

Esti órákban

A koffein félelmetesen hosszú ideig hat: akár 5–6 órán át is a keringésben maradhat. Ha késő délután vagy este fogyasztja, az könnyen rontja az alvás minőségét. A rossz alvás pedig nem csupán fáradtságot okoz — a szervezet éjszakai regenerációja és a máj méregtelenítő folyamatai is lassulnak.

Ha a fáradtságot próbálja elkendőzni

Túl keveset aludt? Folyamatosan stresszes? A legtöbben ilyenkor automatikusan a kávéhoz nyúlnak. Átmenetileg valóban javít a koncentráción, de hosszú távon kimeríti a szervezet tartalékait, és olyan tünetek jelenhetnek meg, mint:

• szívdobogásérzés
• kézremegés
• szorongás
• hormonális zavar
• agyköd
• emésztési panaszok

Ha a kávé már nem frissít, hanem inkább tünetmentesít, érdemes átgondolni az életmódot és a pihenési szokásokat is.

Világos vagy sötét pörkölés? Nem mindegy, mit választ

Sokan úgy gondolják, hogy a világosabb pörkölésű kávé gyengédebb a gyomorhoz. Érdekesség, hogy éppen ennek az ellenkezője igaz: a sötét pörkölés savtartalma alacsonyabb, ezért a refluxra hajlamosak gyakran jobban tolerálják.

A koffeintartalom mindkét esetben változó, de általánosságban a világosabb kávé intenzívebb hatású lehet.

Mennyi koffein számít soknak?

A legtöbb nemzetközi ajánlás szerint a napi biztonságos felső határ felnőttek számára 400 mg koffein, ami nagyjából 3-4 csésze hagyományos kávénak felel meg.

Az ennél több:

• emelheti a kortizol (stresszhormon) szintjét
• irritálhatja a bélrendszert
• fokozhatja a szorongást és az ingerlékenységet
• szapora pulzust és remegést okozhat

Ha úgy érzi, már a második-harmadik csésze után is túl erős a hatás, érdemes csökkenteni az adagot vagy koffeinmentes változatra váltani délután.

A kávé és a kortizol napszaki ingadozása

Kevés szó esik arról, hogy a kávé nemcsak az idegrendszert, hanem a hormonrendszert is befolyásolja. Reggel, nagyjából 7 és 9 óra között természetes módon megemelkedik a kortizol szintünk. Ez a hormon segíti az ébredést, támogatja a vércukor-stabilitást és felkészíti a testet a nappali feladatokra. Ha valaki ebben az időszakban iszik kávét, a koffein ehhez a természetes „hormoncsúcshoz” adódik hozzá, így a frissítő hatás gyakran elmarad, miközben a stresszrendszer még erősebben aktiválódik. Sokan ilyenkor éppen az ellenkezőjét érzik, mint amire számítanak: nyugtalanságot, gyorsabb pulzust vagy fejfájást. A hormonális rendszer túlterhelése hosszú távon megzavarhatja az alvás–ébrenlét ritmust is. A legtöbben azt tapasztalják, hogy az első csészéjüket érdemes ébredés után legalább egy órával meginni, amikor a kortizol szint már természetes módon csökken, így a kávé valóban segít fókuszálni anélkül, hogy túlzott stresszválaszt váltana ki.

A kávé és a szorongás – az egyéni érzékenység szerepe

A koffein hatása mindenkinél más. Vannak, akiknek elegendő egyetlen csésze is ahhoz, hogy a szívük gyorsabban verjen, a kezüket enyhe remegés járja át, vagy fokozódjon bennük a belső feszültség. Mások viszont akár három kávét is megihatnak anélkül, hogy bármilyen kellemetlenséget éreznének. Ennek hátterében elsősorban a genetikai különbségek állnak. A koffein lebontása a májban zajlik, és ezt egy speciális enzim irányítja, amelynek működése személyenként eltér. A „lassú koffeinlebontók” szervezetében a koffein hosszabb ideig kering, így erősebben hat az idegrendszerre. Ők hajlamosabbak a szorongásos tünetekre, a szívdobogás-érzésre vagy a belső nyugtalanságra. Ez nem gyengeség, hanem biológiai adottság, és éppen ezért fontos figyelni a test visszajelzéseire. Ha valaki azt tapasztalja, hogy a kávé már nem kellemes élményt ad, hanem feszültséget kelt, érdemes csökkenteni a dózist, áttérni a koffeinmentes változatra a nap második felében, vagy lassabban felszívódó italokat választani. A koffeinérzékenység sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, és a saját szervezetünk ritmusához való igazodás gyakran teljesen megszünteti a kellemetlen mellékhatásokat.

Figyelmébe ajánljuk

Lehet, hogy túl sok kávét iszik? Innen tudhatja, ha koffeinmérgezést kapott

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!