Két éjszaka jelentkező tünet, amely demenciára is utalhat

A szakemberek szerint érdemes odafigyelni ezekre a jelekre.

A demenciáról legtöbbször a feledékenység, a tájékozódási zavar vagy a személyiség megváltozása jut eszünkbe. Pedig vannak olyan figyelmeztető jelek is, amelyek csendben, az éjszaka leple alatt jelentkeznek. Ha Ön vagy egy hozzátartozója rendszeresen nyugtalanul járkál sötétedés után, vagy tartós alvászavar alakul ki, érdemes komolyan venni ezeket a tüneteket. A szakmai ajánlások szerint minden gyanús jel esetén fontos a háziorvosi konzultáció, mert a korai felismerés kulcsfontosságú.

Mi is pontosan a demencia?

A demencia nem egyetlen betegség, hanem tünetegyüttes, amely az agy működésének fokozatos hanyatlásával jár. Leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, de számos egyéb típus is ismert, például az érrendszeri demencia vagy a Lewy-testes demencia. A kognitív funkciók – memória, figyelem, gondolkodás, döntéshozatal – romlása mellett gyakran viselkedésbeli és érzelmi változások is megfigyelhetők.

Leginkább 65 éves kor felett fordul elő, de nem kizárólag időskori állapot. A folyamat lassan, alattomosan indulhat, és sokszor a környezet veszi észre először az apró változásokat.

Éjszakai járkálás: amikor a nyugtalanság nem csak rossz szokás

Az egyik gyakori, ám kevésbé ismert jel az éjszakai bolyongás. A demenciával élő személy látszólag céltalanul sétál a lakásban, fel-alá járkál, esetleg elindulna otthonról. Gyakran úgy tűnik, mintha keresne valakit vagy valamit.

Ez a viselkedés nem tudatos döntés eredménye. Az agy bizonyos területeinek károsodása miatt zavart szenved a tér- és időérzékelés. Előfordulhat, hogy az érintett nem tudja, éjszaka van, vagy nem érti, miért kellene aludnia. A szakirodalom ezt a jelenséget gyakran „sundowning”-nak, azaz alkonyati nyugtalanságnak nevezi, amely a késő délutáni és esti órákban erősödik.

A család számára ez nemcsak kimerítő, hanem veszélyes helyzetet is teremthet. Az eltévedés, elesés vagy a lakás elhagyása komoly kockázatot jelenthet. Ha ilyen tünet jelentkezik, mindenképpen indokolt az orvosi kivizsgálás.

Alvászavar és felborult biológiai ritmus

A másik gyakori éjszakai jel az alvás minőségének romlása. A demenciával élők gyakran nehezen alszanak el, többször felébrednek éjszaka, vagy hajnalban végleg felkelnek. Ezzel párhuzamosan nappal egyre többet szunyókálnak.

Ennek hátterében részben az agy cirkadián ritmust szabályozó területeinek károsodása áll. A „belső óra” felborulása miatt az alvás-ébrenlét ciklus szabályozása zavart szenved. Az érintettek gyakran arról számolnak be – ha még képesek ezt megfogalmazni –, hogy nem érzik magukat kipihentnek, még hosszabb alvás után sem.

A tartós alvászavar nem csupán tünet, hanem a kognitív hanyatlás gyorsító tényezője is lehet. A kutatások szerint a rossz minőségű alvás összefüggésbe hozható az agyban felhalmozódó kóros fehérjékkel, például a béta-amiloiddal, amely az Alzheimer-kór egyik jellegzetessége. Így egy ördögi kör alakulhat ki: a demencia rontja az alvást, a rossz alvás pedig súlyosbíthatja a tüneteket - írja az Express.

REM-alvászavar és a Lewy-testes demencia kapcsolata

Az éjszakai mozgások mögött nem mindig egyszerű nyugtalanság áll. Létezik egy speciális alvászavar, az úgynevezett REM-alvási viselkedészavar, amely során az érintett személy „eljátssza” az álmait. Ilyenkor beszél, kiabál, kapálózik, akár üt vagy rúg is alvás közben. A jelenség oka, hogy a REM-fázisban – amikor normál esetben az izomtónus átmenetileg lecsökken – ez a bénultság nem alakul ki megfelelően.

A neurológiai kutatások szerint a REM-alvászavar különösen fontos figyelmeztető jel lehet. Hosszú távú utánkövetéses vizsgálatok azt mutatják, hogy az idiopátiás, tehát önmagában jelentkező REM-alvászavaros betegek jelentős részénél évek vagy akár egy évtized múlva neurodegeneratív betegség – leggyakrabban Lewy-testes demencia vagy Parkinson-kór – alakul ki. A Lewy-testes demencia esetében különösen jellemző az alvászavar, a hallucinációk és a kognitív teljesítmény ingadozása.

Ez azért lényeges, mert ha egy idős embernél újonnan jelentkezik heves, „álomjátszó” mozgás alvás közben, azt nem szabad pusztán rossz álomnak vagy stressznek betudni. Neurológiai kivizsgálás indokolt lehet, különösen akkor, ha a tünetekhez nappali figyelemzavar, hallucináció vagy parkinsonos mozgáslassulás társul. A korai felismerés lehetőséget ad a szorosabb követésre és a biztonságosabb környezet kialakítására.

Mit tehet a család a mindennapokban?

Az éjszakai nyugtalanság és alvászavar kezelése összetett feladat. Első lépésként mindig érdemes kizárni az egyéb, kezelhető okokat. Fájdalom, húgyúti fertőzés, nem megfelelően beállított gyógyszer, depresszió vagy akár pajzsmirigyprobléma is állhat a háttérben.

A mindennapokban sokat segíthet a következetes napirend. A rendszeres lefekvési és ébredési idő stabilizálhatja a biológiai ritmust. A nappali természetes fény – akár egy rövid séta formájában – segíti az alvás-ébrenlét ciklus szabályozását. Fontos a koffein, az alkohol és a nikotin kerülése, különösen a délutáni és esti órákban.

Az is lényeges, hogy az érintett napközben aktív maradjon: könnyű mozgás, társas tevékenység, mentális stimuláció. Este viszont már a nyugalomé legyen a főszerep. A túlzott képernyőhasználat, az erős fény és a zaj rontja az elalvást. Egy meleg fürdő vagy halk zene segíthet az ellazulásban.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha az éjszakai járkálás rendszeressé válik, ha az alvászavar tartós, vagy ha egyéb kognitív tünetek – feledékenység, beszédzavar, tájékozódási nehézség – is társulnak hozzá, mindenképpen indokolt a háziorvosi vizsgálat. A demencia korai felismerése lehetőséget ad a folyamat lassítására, a gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelések időben történő bevezetésére, valamint a család felkészítésére.

Fontos hangsúlyozni: az éjszakai alvászavar önmagában nem jelenti azt, hogy valaki demenciában szenved. Az alvásproblémák számos más okból is kialakulhatnak, például stressz, szorongás vagy hormonális változások következtében. A különbséget a teljes klinikai kép és a szakvizsgálat alapján lehet megállapítani.

Az alvás és a demenciakockázat kétirányú kapcsolata

Érdemes tudni, hogy az alvás és a demencia viszonya nem egyirányú. Nem csupán arról van szó, hogy a demencia rontja az alvás minőségét. A tudományos eredmények egyre inkább arra utalnak, hogy a tartós alvászavar önmagában is növelheti a későbbi kognitív hanyatlás kockázatát.

Az alvás során az agy „takarító rendszere”, az úgynevezett glimfatikus rendszer aktívabban működik, és segít eltávolítani az anyagcsere során keletkező fehérjelebomlási termékeket, köztük a béta-amiloidot. Ha az alvás rövid, töredezett vagy krónikusan nem kielégítő, ezek az anyagok nagyobb eséllyel halmozódhatnak fel az agyszövetben. Egyes vizsgálatok összefüggést találtak a tartós inszomnia, a kezeletlen alvási apnoé és az Alzheimer-kór kockázatának emelkedése között.

Ugyanakkor amikor a demencia már kialakul, az agyi struktúrák károsodása tovább rontja az alvás-ébrenlét ciklust. Így egy ördögi kör jöhet létre: az alvászavar gyorsíthatja a kognitív hanyatlást, a kognitív hanyatlás pedig tovább súlyosbíthatja az alvásproblémákat.

Ez a kétirányú kapcsolat azért fontos, mert rávilágít arra, hogy az alvás minősége nem csupán komfortkérdés. Középkorú és idősebb korban a tartós alvászavar kivizsgálása és kezelése nemcsak az életminőséget javíthatja, hanem hosszú távon az agyi egészség védelmében is szerepet játszhat.

Figyelmébe ajánljuk

A tudósok felfedeztek egy új demencia tünetet! Gyakoribb, mint gondolná

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!