Bizonyos mértékig természetes, hogy 40-50 felett nem ugyanolyan a teljesítőképességünk, mint 18 évesen. Az sem ritka, különösen a szellemi munkát végzőknél, hogy időnként nehezen megy a koncentráció. A testi tüneteket azonban nem lehet mindig a túlhajszoltság számlájára írni.
A célzott terápiában segítenek azok az új vizsgálatok, amelyek egyszerűen kiderítik, hogy panaszaink hátterében valóban a bélflóra egyensúlyának eltolódása áll-e.
A kánikula különösen megterhelő lehet a szív- és érrendszer számára, ezért fontos, hogy ne csak a folyadékpótlásra, hanem az étkezések minőségére is figyeljünk.
Mi történik, ha valaki nyitott szemmel alszik? Ez a különös állapot, az éjszakai lagoftalmosz több embert érint, mint gondolnánk. De vajon milyen hatással van ez az alvásra és a szem egészségére? Egyáltalán alvászavarnak minősül?
A szívinfarktus után lábadozó páciensek érhető módon gyakran szoronganak, érzelmileg fel kell dolgozniuk a történteket. Nem véletlenül született meg az infarktus utáni depresszió leírása sem, amely a depresszió egy speciális fajtája, viszont számos ehhez kapcsolódó tünetet hordoz magában, így igen gyakran az alvászavart is.
Nem csak az egyedül élők és a társ nélküliek alszanak egyedül esténként, ugyanis a felmérések szerint egyre több pár dönt úgy, hogy külön ágyban, illetve hálószobában piheni ki a mindennapok fáradalmait.
Ha valaki 1 hónapnál tovább, vagy hetente legalább háromszor rosszul alszik, hosszú távon biztosan nem oldja meg az alvásproblémáját azzal, hogy bevesz valamilyen gyógyszert, ez ugyanis csak átmeneti megoldás lehet.
Ezért int óvatosságra a szakorvos a most terjedő új trend kapcsán.