Betegségek
A-Á
- ADHD
- Afta
- Agranulocitózis
- Agyhártyagyulladás
- Agyi ödéma
- Agyrázkódás
- AIDS
- Ajakherpesz
- Akne
- Akut veseelégtelenség
- Alacsonynövés
- Albinizmus
- Alkoholizmus
- Alkoholos májkárosodás
- Allergia
- Allergiás kontakt dermatitisz
- Allergiás nátha
- Álomkór
- ALS
- Alvási apnoé
- Alvászavar
- Alzheimer-kór
- Androgén hajhullás
- Aneurizma
- Angina pectoris
- Angolkór
- Anorexia
- Anthrax
- Aranyér
- ARDS
- Artritisz
- Atlétaláb
- Autizmus
- Autoimmun betegségek
H
- H1N1
- Hajvesztés, kopaszodás
- Hashimoto
- Hasűri terhesség
- Hemokromatózis
- Hepatitisz A
- Hepatitisz B
- Herefejlődési zavarok
- Hererák
- Herevisszeresség
- Herpangina
- Herpeszes száj- és ínygyulladás
- Herpeszes ujjgyulladás
- Herpeszvírus
- Hipertonia
- Hipofízis elégtelenség
- Hipoglikémia
- Hisztamin intolerancia
- Hisztéria
- Hőguta
- Hólyagrák
- Hörghurut
- Hormonális betegségek
- HPV fertzőzés
- Húgyhólyagfertőzés
K
- Káliumegyensúly-zavar
- Kanyaró
- Kaposi szarkóma
- Karcinoid tumorok
- Kelés
- Keloid
- Keratosis pilaris
- Kígyómarás, mérgezés
- Kismedencegyulladás
- Kiszáradás
- Klinefelter-szindróma
- Kolera
- Koleszterinszint emelkedés
- Kólika
- Kondroszarkóma
- Korai magömlés
- Körömágy-gyulladás
- Körömgombásodás
- Kóros alvászavar
- Kóros hámlás
- Kóros köhögés
- Korsakoff-szindróma
- Kötőhártya-gyulladás
- Krónikus csuklás
- Krónikus fájdalom
- Krónikus veseelégtelenség
- Kürtterhesség
M
- Magnéziumhiány
- Máj- és epebetegségek
- Májkárosodás
- Májkóma
- Májmegnagyobbodás
- Majomhimlő
- Májrák
- Malária
- Mandulagyulladás
- Mangánhiány
- Marfan-szindróma
- Masztopátia
- Meddőség
- Megaloblasztos anémia
- Megfázás
- Megnövekedett koponyaűri nyomás
- Méhen kívüli terhesség
- Méhizom-daganat
- Méhnyak-terhesség
- Méhtestrák
- Melanóma
- Mellhártyagyulladás
- Mellkas deformitások
- Mélyvénák gyulladása
- Meniére-betegség
- Meniszkusz
- Menopauza hormonváltozás
- Menstruációs zavar
- Mérgezések
- Metabolikus szindróma
- Migrén
- Molaterhesség
- Molibdénhiány
- Mononukleózis
- Mozgásszervi betegségek
- MRSA
- Műfogsor-stomatitis
- Mumpsz
- Myeloma multiplex
P
- Paget-kór
- Pajzsmirigy alulműködés
- Pajzsmirigy túlműködés
- Pajzsmirigyrák
- Pánikzavar
- Paranoia
- Paraszomnia
- Parkinson-kór
- PCOS
- Pelenkakiütés
- Perifériás neuropátia
- Periorális dermatitisz
- Pestis
- Petefészek elégtelenség
- Petefészekciszta
- Petefészekrák
- Peutz-Jeghers szindróma
- Pfeiffer-féle mirigyláz
- Pick-betegség
- Pikkelysömör
- Pilonidális ciszta
- Policisztás ovárium szindróma
- Policisztás vesebetegség
- Porckopás
- Porphyria
- Poszttraumás stressz
- Potenciazavar
- Prekancerózis
- Premenstruációs szindróma
- Preszbiópia
- Priapizmus
- Prolaktin-hiány
- Prosztatagyulladás
- Prosztatarák
- Pszichés betegségek
S-SZ
- Sárga köröm szindróma
- Sárgaláz
- Scheuermann-kór
- Sebészet
- Sharp-szindróma
- Skarlát
- Skizoaffektív zavarok
- Spondilózis
- Stressz
- Stressz inkontinencia
- Subarachnoideális ciszta
- Szájpenész
- Szájzug-gyulladás
- Szalmonella fertőzés
- Szamárköhögés
- Szarkoidózis
- Szelénhiány
- Szembetegségek
- Szemfertőzés
- Szemölcs
- Szemtengelyferdülés
- Szén-monoxid mérgezés
- Szenvedélybetegségek
- Szexuális betegségek
- Szexuális úton terjedő fertőzések
- Szifilisz
- Szív- és érrendszeri betegségek
- Szívbelhártya gyulladás
- Szívritmuszavar
- Szívroham
- Szklerózis multiplex
- Szőrtüszőgyulladás
- Szöveti nekrózis
- Sztrók
- Szürkehályog
T-TY
- Távollátás
- Tejelválasztás elégtelensége
- Telogén hajhullás
- Teniszkönyök
- Terhességi diabétesz
- Terhességi toxémia, elsődleges
- Terhességi toxémia, másodlagos
- Termékenységi zavarok
- Testképzavar
- Tireotoxikózis
- Törpenövés
- Tourette-szindróma
- Toxikus sokk szindróma
- Trichomonas-fertőzés
- Trombocitózis
- Trombózis
- Tüdőfibrózis
- Tüdőtágulat
- Tüdőtályog
- Turner-szindróma
- Tyúkszem
U-Ú-Ü-Ű
V
- Vágások
- Vaginitis
- Vakbélgyulladás
- Vashiány
- Vastagbélrák
- Vékonybélrák
- Veleszületett csípőficam
- Veleszületett szifilisz
- Vénafalgyulladás
- Vérképzőszervi betegségek
- Vérmérgezés
- Vérszegénység
- Vérzési rendellenességek
- Vesebetegségek
- Vesemedence gyulladás
- Veserák
- Veszettség
- Vetélés
- Visszérbetegségek
- Visszértágulat
- Vitaminhiány
- Vulva rák
Z-ZS
Mik azok a betegségek? – közérthető útmutató a betegségek világához
A betegségek az emberi test működésének olyan rendellenességei, amelyek valamilyen szervet, szervrendszert vagy az egész szervezetet érinthetik. A betegségek hatással lehetnek a testi vagy lelki egészségre, és különböző okok – például fertőzések, genetikai eltérések, életmódbeli tényezők vagy környezeti ártalmak – válthatják ki őket.
A betegség fogalma közérthetően
Orvosi szempontból a betegség olyan állapot, amelyben a szervezet működése eltér a normálistól, és ez valamilyen panaszt, tünetet vagy funkcióvesztést okoz. A betegségek lehetnek akutak (rövid lefolyásúak), krónikusak (hosszú távon fennállók), visszatérőek, gyógyíthatók vagy életet veszélyeztetők.
A betegségek főbb típusai
A betegségek sokféleképpen csoportosíthatók. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb kategóriákat:
1. Fertőző betegségek
Okozójuk különféle kórokozó (vírus, baktérium, gomba, parazita), amely kívülről kerül a szervezetbe. Példák: influenza, tüdőgyulladás, COVID-19, tuberkulózis
2. Nem fertőző betegségek
Ezeket nem kórokozók okozzák, hanem többnyire genetikai hajlam, életmód, környezeti hatások vagy autoimmun folyamatok. Példák: cukorbetegség, magas vérnyomás, daganatos betegségek, asztma
3. Krónikus betegségek
Hosszú időn át fennállnak, gyakran egész életen át tartó kezelést igényelnek. Példák: COPD, reumás ízületi gyulladás, Parkinson-kór
4. Mentális betegségek
Az agy működésében, hangulatban, viselkedésben vagy gondolkodásban okoznak zavarokat. Példák: depresszió, szorongás, skizofrénia, bipoláris zavar
5. Genetikai betegségek
Öröklött hibákból vagy mutációkból erednek. Példák: cisztás fibrózis, Down-szindróma, vérzékenység
6. Autoimmun betegségek
A szervezet saját immunrendszere támadja meg a sejtjeit. Példák: lupus, sclerosis multiplex, 1-es típusú cukorbetegség
Mi váltja ki a betegségeket?
A betegségek kialakulásának okai sokfélék lehetnek. Íme néhány gyakori kiváltó tényező:
- fertőzések
- egészségtelen életmód (dohányzás, mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás)
- genetikai hajlam
- környezeti ártalmak (pl. légszennyezés, vegyszerek)
- stressz, pszichés megterhelés
- immunrendszeri működészavarok
Milyen tünetek jelzik a betegségeket?
A betegségek tünetei attól függnek, melyik szervrendszert érintik, de általánosságban ezek a jelek utalhatnak betegségre:
- fájdalom, láz, gyengeség
- köhögés, nehézlégzés
- emésztési zavarok
- bőrkiütések
- szédülés, zavartság
- alvásproblémák, hangulatzavarok
Fontos kiemelni: a tünetek megjelenésekor érdemes orvoshoz fordulni, mivel a korai diagnózis kulcsfontosságú a sikeres kezelésben.
Hogyan diagnosztizálják a betegségeket?
A diagnózis felállításához az orvos:
- kikérdezi a panaszokat és kórelőzményt
- fizikális vizsgálatot végez
- laborvizsgálatokat és képalkotó eljárásokat (röntgen, MRI, CT) rendelhet el
- szükség esetén szakorvosi konzíliumot kér
A betegségek kezelési lehetőségei
A kezelés típusa függ a betegség fajtájától, súlyosságától, a beteg állapotától. A főbb kezelési módok:
- gyógyszeres terápia (pl. antibiotikumok, fájdalomcsillapítók)
- műtéti beavatkozás
- életmódváltás (mozgás, étrend, stresszkezelés)
- pszichoterápia
- rehabilitáció, gyógytorna
- krónikus betegség esetén hosszú távú gondozás
Gyakori kérdések a betegségekről
Mi a különbség a tünet és a betegség között?
A tünet az a jel, amit a beteg tapasztal (pl. láz, fájdalom), míg a betegség maga a kiváltó ok (pl. influenza, vakbélgyulladás), amely ezeket okozza. Tehát a tünet figyelmeztet a háttérben húzódó betegségre.
Minden betegség fertőző?
Nem, a betegségek csak kis része fertőző. Sok kórkép, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, nem terjed emberről emberre.
Gyógyíthatók a betegségek?
Sok betegség teljesen gyógyítható, különösen, ha időben felismerik. Vannak azonban olyanok is, amelyek krónikusak, de jól kezelhetők, és lehet velük teljes életet élni.
Miért fontos az életmód a betegségek megelőzésében?
Az egészséges életmód – megfelelő táplálkozás, mozgás, alvás, stresszkezelés – erősíti az immunrendszert és csökkenti számos betegség kialakulásának kockázatát, például a szív- és érrendszeri vagy daganatos betegségekét.
Milyen szerepe van az orvosi szűréseknek?
A rendszeres szűrővizsgálatok segítenek a betegségek korai felismerésében, amikor még jól kezelhetők. Például a nőgyógyászati rákszűrés vagy a vércukor-ellenőrzés fontos része a megelőzésnek.